Kultúra- és nyelvspecifikus diskurzusjelölők a romani nyelvben

Absztrakt

A tanulmány egy romani–magyar kétnyelvű közösség nyelvhasználatával foglalkozik, elsősorban a romani diskurzusjelölők funkcióit vizsgálja. Az elemzésekből kiderül, hogy a szoros értelemben vett kultúraspecifikus diskurzusjelölők (shun mo’shun shej, dikh mo’ dikh shej) olyan jelentéseket hordoznak, amelyek a beszélőközösség kultúrájának viselkedési normáit is szabályozzák a diskurzusban, de a nyelvhasználók ezeket a diskurzusjelölőket képesek rugalmasan a magyar nyelvbe is átemelni, megtartva jelentéstartalmuk nagy részét. Bizalmi viszonyt jelölnek mindkét nyelvben. A tanulmány arra is példát hoz, hogy az abisti, avo, amaj, noroko nyelvspecifikus diskurzusjelölők mindig valamilyen történésre vagy diskurzusbeli jelentéstartalomra utalva hangulatot jelölnek, és így vezetik be az adott mondanivalót. Ismerve jelentésüket, a hangsúly figyelmen kívül hagyásával is meghatározható, hogy éppen hitetlenkedést, meglepődést, félelmet vagy esetleg érdektelenséget fejeznek-e ki.