Roma/cigány gyerekek kétnyelvűségének néhány magyarnyelv-pedagógiai vonatkozása
DOI:
https://doi.org/10.21030/anyp.2015.2.2Kulcsszavak:
romani–magyar és beás–magyar kétnyelvűség, többnyelvű életvilág, transzlingvális beszélésAbsztrakt
Magyarországon számos romani–magyar és beás–magyar kétnyelvű közösség él. Az
ezekből a közösségekből iskolába kerülő gyerekek többnyelvű életvilágban (lebensweltliche
Mehrsprachigkeit) nőnek fel: a család vagy a tágabb közösség használja a kisebbségi nyelvet
is, az legalábbis környezeti nyelvként jelen van a gyermek életében. A monolingvális magyar
iskolarendszerben ez ma hátrányt jelent. A dolgozat egy olyan, a kétnyelvűség új megközelítésén
(translanguaging) alapuló anyanyelv-pedagógiai módszertan lehetőségeit vizsgálja, amely képes
lehet ezt a hátrányt megszüntetni vagy akár előnyre fordítani.
Hivatkozások
Bábosik Zoltán 2009. A magyarországi cigányság oktatása történeti megközelítésben. In: Kállai Ernő – Kovács László (szerk.) Megismerés és elfogadás. Pedagógiai kihívások és roma közösségek a 21. század iskolájában. Nyitott Könyvműhely. Budapest. 175–192.
Bartha Csilla 1999. A kétnyelvűség alapkérdései. Nemzeti Tankönyvkiadó. Budapest.
Blommaert, Jan – Rampton, Ben 2011: Language and Superdiversity. Diversities 13/2: 1–19.
Borbély Anna 2014. Kétnyelvűség. L’Harmattan. Budapest.
Bourdieu, Pierre 1991. Language and Symbolic Power. Cambridge Mass. Harvard University Press.
Busch, Brigitta 2013. Mehrsprachigkeit. Facultas.wuv. Wien.
Dorian, Nancy C. 1981. Language Death: The Life Cycle of a Scottish Gaelic Dialect. University of Pennsylvania Press. Philadelphia. https://doi.org/10.9783/9781512815580
Dupcsik Csaba 2009. A magyarországi cigányság története. Osiris Kiadó. Budapest.
Erdős Kamill 1989 (1958). A magyarországi cigányság. In: Erdős Kamill cigánytanulmányai. A Gyulai Erkel Ferenc Múzeum kiadványa. Békéscsaba. 42–56.
Európa Tanács 1992. Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Chartája. Strasbourg. 5. XI.
Feld-Knapp, Ilona 2014. Mehrsprachigkeit und Fremdsprachenunterricht. In: Feld-Knapp, Ilona (Hrsg.) Mehrsprachigkeit. Eötvös-József-Collegium. Budapest. 15–31.
García, Ofelia 2009. Education, Multilingualism and Translanguaging in the 21. Century. In: Skutnabb-Kangas, Tove et al. (ed.) Social Justice through Multilingual Education. Multilingual Matters. Cromwell. 140–158. https://doi.org/10.21832/9781847691910-011
Gogolin, Ingrid 1994/2008. Der monolinguale Habitus der multilingualen Schule. Waxmann. Münster. New York. https://doi.org/10.31244/9783830970989
Gogolin, Ingrid 2004. Lebensweltliche Mehrsprachigkeit. In: Bausch, Karl-Richard – Königs, Frank G. – Krumm, Hans-Jürgen (Hrsg.) Mehrsprachigkeit im Fokus. Gunther Narr. Tübingen. 55–61.
Heltai 2015. A romani és a beás nyelvi tervezés lehetőségei és kihívásai. Kézirat. Lektorálás alatt.
Irvine, J. T. – Gal S. 2000. Language ideology and linguistic differentation. in P. Kroskrity (ed.): Regimes of Language. Santa Fe NM. School of American Research Press. 35–83.
Kemény István 2009. A romák/cigányok és az iskola. In: Kállai Ernő – Kovács László (szerk.) Megismerés és elfogadás. Pedagógiai kihívások és roma közösségek a 21. század iskolájában. Nyitott Könyvműhely. Budapest. 193–214.
Kontra Miklós 1997. Tannyelvi diszkrimináció és cigány munkanélküliség. Fundamentum 2: 139–140.
Kontra Miklós 2003. Cigányaink, nyelveik és jogaik. Kritika 1: 24–26. Lásd még in: Bartha Csilla 2007 (szerk.) Cigány nyelvek és közösségek a Kárpát-medencében. Nemzeti Tankönyvkiadó. Budapest. 147–151.
Kontra Miklós 2010. Hasznos nyelvészet. Fórum Kisebbségkutató Intézet. Somorja.
Krumm, Hans-Jürgen 2010. Mehrsprachigkeitsdidaktik. In: Barkowski, Hans – Krumm, Hans-Jürgen (Hrsg.) Fachlexikon Deutsch als Fremd und Zweitsprache. Francke. Tübingen. 208.
Laihonen, Petteri 2011. A nyelvideológiák elmélete és használhatósága a magyar nyelvvel kapcsolatos kutatásokban. In: Híres-László Kornélia – Karmacsi Zoltán – Márku Anita (szerk.) Nyelvi mítoszok, ideológiák, nyelvpolitika és nyelvi emberi jogok Közép-Európában elméletben és gyakorlatban. Tinta Könyvkiadó. Budapest–Beregszász. 11–19.
Lakatos Szilvia 2010. A romani nyelv helyzete a magyarországi oktatási rendszerben. In: Papp Anna Mária (szerk.) Kevésbé használt nyelvek a Visegrádi Négyek Országaiban – Konferenciakötet. Országos Idegennyelvű Könyvtár. Budapest.
Landauer Attila 2010. A ticsánokról – kutatás közben. Adalékok a beás cigányság poroszlói és tiszafüredi történetéhez. In: Deáky Zita – Nagy Pál (szerk.) A cigány kultúra történeti és néprajzi kutatása a Kárpát-medencében. A Bódi Zsuzsanna emlékére rendezett történeti-néprajzi konferencia előadásai. Gödöllő, 2009. február 18–20. Magyar Néprajzi Társaság – Szent István Egyetem Gazdaság- és Társafalomtudományi Kar. Budapest–Gödöllő. 281–291.
Lanstyák István 2014. A kusza problémák néhány kérdéséről. In: Gróf Annamária – N. Császi Ildikó – Szoták Szilvia (szerk.) Sokszínű nyelvészet – nyelvi sokszínűség A 21. század elején. Írások Kolláth Anna tiszteletére. Tinta Könyvkiadó – UMIZ – Imre Samu Nyelvi Intézet. Budapest–Alsóőr. 211–216.
M. Pintér Tibor 2009. Észrevételek a cigányok diglossziájáról. In: Borbély Anna – Vančoné Kremmer Ildikó – Hattyár Helga (szerk.) Nyelvideológiák, attitűdök és sztereotípiák. A 15. Élőnyelvi Konferencia tanulmánykötete. Tinta Könyvkiadó. Budapest. 393–401.
Magyar Országgyűlés 2011/CLXXIX. Törvény a nemzetiségek jogairól.
Matras, Yaron 2007. A romani jövője. A nyelvi pluralizmus politikája felé. In: Bartha Csilla (szerk.) Cigány nyelvek és közösségek a Kárpát-medencében. Nemzeti Tankönyvkiadó. Budapest. 128–146.
Orsós Anna 2012. A beás nyelv megőrzésének lehetőségeiről. PTKE BTK Oktatáskutató Központ – Virágmandula Kft. Pécs.
Orsós Anna – Kálmán László 2009. Beás nyelvtan. MTA Nyelvtudományi Intézet – Tinta Könyvkiadó. Budapest.
Pozsony Ferenc 2005. A moldvai csángó magyarok. Gondolat – Európai Folklór Intézet. Budapest.
Réger Zita 1984. A cigányság helyzetének nyelvi és iskolai vonatkozásai. Álláspontok és viták. Szociálpolitikai értekezések 2: 140–173.
Réger Zita 1988. A cigány nyelv: kutatások és vitapontok. Műhelymunkák a nyelvészet és társtudományai köréből 4: 155–178.
Skutnabb-Kangas, Tove 2000/2008. Linguistic Genocide in Education – or Worldwide Diversity and Human Rights? Orient Blackswan. Delhi. (Első kiadás 2000: Lawrence Erlbaum.)
Szalai Andrea 2007. Egységesség? Változatosság? A cigány kisebbség és a nyelvi sokféleség In: Bartha, Csilla (szerk.) Cigány nyelvek és közösségek a Kárpát-mendencében. Nemzeti Tankönyvkiadó. Budapest. 20–51.
Tálos Endre 2001. A cigány és a beás nyelv Magyarországon. In: Kovalcsik Katalin et al. (szerk.) Tanulmányok a cigányság társadalmi helyzete és kultúrája köréből. Eötvös Loránd Tudományegyetem – Iskolafejlesztési Alapítvány – Oktatási Minisztérium. Budapest. 317–324.
Tánczos Vilmos 2011. Madárnyelven. A moldvai csángók nyelvéről. Erdélyi Múzeum–Egyesület. Kolozsvár.
Törzsök Judit 2001. Kik az igazi cigányok? In: Kovalcsik Katalin et al. (szerk.) Tanulmányok a cigányság társadalmi helyzete és kultúrája köréből. Eötvös Loránd Tudományegyetem – Iskolafejlesztési Alapítvány – Oktatási Minisztérium. Budapest. 29–52.
Woolard, Kathryn 1998. Introduction. Language ideology as a field of inquiry. In: Schieffelin, Bambi – Woolard, Kathrin – Kroskity, Paul (ed.) Language Ideologies. Practice and theory. Oxford University Press. New York. 3–51. https://doi.org/10.1093/oso/9780195105612.003.0001
##submission.downloads##
Megjelent
Hogyan kell idézni
Folyóirat szám
Rovat
License
Copyright (c) 2015 Heltai János Imre
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial 4.0 International License.
A folyóiratban publikált írások szerzői joga a szerzőt illeti. A folyóiratot az első publikálás joga illeti meg. A megjelenő írásra a Creative Commons License “Attribution-NonCommercial 4.0 International" (CC BY-NC 4.0) licenc vonatkozik. Ez azt jelenti, hogy a megjelenő munka másolása, továbbadása, elemeinek hasznosítása, átalakítása és további munkához való alapul vétele a kereskedelmi hasznosításon kívül bármilyen céllal megengedett, de csakis a szerző megfelelő elismerése, a licenc megjelölése, valamint bárminemű változtatás jelölése mellett.