Gimnazisták névtani tájékozottsága
DOI:
https://doi.org/10.21030/anyp.2015.3.3Kulcsszavak:
nevek, névtudomány, gimnazisták névtani tudásaAbsztrakt
A névtani ismeretek explicit módon ugyan nem szerepelnek a tantervi követelményekben, a
magyar nyelv és irodalom műveltségterületének anyaga azonban számos lehetőséget nyújt
a tananyagba illesztéshez, továbbá a névtudomány interdiszciplináris jellegéből fakadóan
kiváló eszköze lehet a tantárgyi integrációnak is. A diákok onomasztikai tájékozottsága gyakran
mégis meglehetősen hiányos. A tanulmány egy nyolc évfolyamos gimnázium tanulóinak névtani
ismereteit vizsgálja kérdőíves módszerrel, amely a család- és a keresztnevek jelentésén, eredetén
túl a keresztnévadás indítékaira, a névgyakoriságra, a becenevekre, valamint a tanulók saját
nevükhöz fűződő viszonyára is rákérdez. Az eredmények azt mutatják, hogy a diákok több mint
fele nem rendelkezik biztos tudással saját nevéről, szép számmal akadnak azonban olyanok is –
leginkább a lányok között –, akik kiemelkedően precíz válaszokkal igazolják tájékozottságukat a
nevek világában.
Hivatkozások
Angyal László 2011. A névtan helye a nyelvtudományban, tudományközi kapcsolatai, névelmélet. Alkalmazott Nyelvészeti Közlemények 1: 5–10.
Bíró Ágnes 1985. Státusszimbólum-e a keresztnév? Nyelvi divatok. Gondolat Kiadó. Budapest. 213–224.
Bíró Ágnes 1993. Anyakönyvezett becézőnevek. Névtani Értesítő 15: 63–66.
Bíró Ferenc 1999. Névvel (is) nevel(het)ünk(?). In: V. Raisz Rózsa – H. Varga Gyula (szerk.) Nyelvi és kommunikációs kultúra az iskolában II. XIII. Anyanyelv-oktatási napok, Eger, 1998. július 7–10. Magyar Nyelvtudományi Társaság Kiadványai 212. Budapest. 443–456.
Bura László 1996. A névdivat nemzedéki változásai. Magyar Nyelvjárások 33: 71–92.
Erdélyi Erzsébet 2003. Az új anyanyelv-tanítási módszerek és a hagyományos névtani ismeretek a tantárgyköziség szolgálatában. In: Fercsik Erzsébet (szerk.) A nevekről. A névtan oktatása és kutatása az ELTE Tanárképző Főiskolai Kar Magyar Nyelvtudományi Tanszékén 1984–2003. Korona Nova Kiadó. Budapest. 204–226.
Fabó Kinga 1979. A névtan helye a társadalomtudományok között. Névtani Értesítő 2: 3–6.
Fercsik Erzsébet 1996. Milyen tan a névtan? – A névtan oktatásának elméleti alapjairól. In: V. Raisz Rózsa (szerk.) Anyanyelv és iskola az ezredfordulón. Magyar Nyelvtudományi Társaság Kiadványai 207. Budapest. 345–349.
Fercsik Erzsébet – Raátz Judit 1995. Névtani foglalkozások I. Magyartanítás 5: 41–7.
Fercsik Erzsébet – Raátz Judit 1996. Névtani foglalkozások II. Magyartanítás 1: 34–9.
Gulyásné Mátraházi Zsuzsanna 1981. Napjaink különleges névdivatja. Magyar Névtani Dolgozatok 15. Budapest.
Hajdú Mihály 1999. A tulajdonnevek az oktatásban. In: V. Raisz Rózsa – H. Varga Gyula (szerk.) Nyelvi és kommunikációs kultúra az iskolában II. XIII. Anyanyelv-oktatási napok, Eger, 1998. július 7–10. Magyar Nyelvtudományi Társaság Kiadványai 212. Budapest. 436–442.
Hajdú Mihály 2003. Általános és magyar névtan. Osiris Kiadó. Budapest.
Hajdú Mihály 2010. Családnevek enciklopédiája. Leggyakoribb mai családneveink. Tinta Könyvkiadó. Budapest.
Hoffmann István 2002. A magyar névkutatás az ezredfordulón. In: Hoffmann István – Juhász Dezső – Péntek János (szerk.) Hungarológia és dimenzionális nyelvszemlélet. Debrecen–Jyväskylä. 9–22.
Hoffmann Ottó 1994. Kalandozások a nevek birodalmában. Magyartanítás 4: 27–30.
Juhász Dezső 1997. Névtudomány – magyarságtudomány. In: B. Gergely Piroska – Hajdú Mihály (szerk.) Az V. Magyar Névtudományi Konferencia előadásai. Miskolc, 1995. augusztus 28–30. A Magyar Nyelvtudományi Társaság Kiadványai 209. Budapest. 477–483.
Kálmán Béla 1996. A nevek világa. Csokonai Kiadó. Debrecen.
Kosztolányi Dezső 1932. Arany János neve. Pesti Hírlap 1932. október 2.
Kovács András 2009. A kárpátaljai magyar keresztnévadásának jellemzői az ezredfordulón. In: Kuna Ágnes – Veszelszki Ágnes (szerk.) Félúton 3. A harmadik Félúton konferencia (2007) kiadványa. http://linguistics.elte.hu/studies/fuk/fuk07/kovacs.a_KA_VA_T.pdf (2015. április 26.)
Liszka Gábor 1997. A névtan a nyolcosztályos gimnáziumokban. In: B. Gergely Piroska – Hajdú Mihály (szerk.) Az V. Magyar Névtudományi Konferencia előadásai. Miskolc, 1995. augusztus 28–30. A Magyar Nyelvtudományi Társaság Kiadványai 209. Budapest. 513–518.
Perger Imre 2004. Vonatnevek, mozdonynevek. In: Balázs Géza (szerk.) A magyar nyelvi kultúra múltja és jelene 1. MTA Társadalomkutató Központ. Budapest. 361–365.
Raátz Judit 1994. Az általános iskolai tanulók névtani ismeretei egy felmérés tükrében. Magyartanítás 5: 29–33.
Raátz Judit 2009. Egy újabb tárgynévtípus: a 4-es metró fúrópajzsainak névadásáról. Névtani Értesítő 31: 157–165. https://doi.org/10.29178/NevtErt.2009.13
Rajsli Ilona 2007. A keresztnévadási szokások változása Bácskában. Névtani Értesítő 29: 235–241. https://doi.org/10.29178/NevtErt.2007.20
K. Szoboszlay Ágnes 2005. Ötszáz baba nevéről. Névtani Értesítő 27: 239–248.
Várnai J. Szilvia 2005. Bárhogy nevezzük... A tulajdonnév a nyelvben és a nyelvészetben. Segédkönyvek a nyelvészet tanulmányához XLII. Tinta Könyvkiadó. Budapest.
(1) Keresztnevek.hu. http://www.keresztnevek.hu/jelent%C3%A9se/BAL%C3%81ZS/ (2015. szeptember 5.)
(2) Nevenapja.hu. http://www.nevenapja.hu/nevnapok/zita_nevnap.html (2015. szeptember 5.)
(3) Utónévstatisztika. http://www.nyilvantarto.hu/hu/statisztikak (2015. szeptember 5.)
Megjelent
Hogyan kell idézni
Folyóirat szám
Rovat
License
Copyright (c) 2015 Gelegonyáné Katona Ágnes
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial 4.0 International License.
A folyóiratban publikált írások szerzői joga a szerzőt illeti. A folyóiratot az első publikálás joga illeti meg. A megjelenő írásra a Creative Commons License “Attribution-NonCommercial 4.0 International" (CC BY-NC 4.0) licenc vonatkozik. Ez azt jelenti, hogy a megjelenő munka másolása, továbbadása, elemeinek hasznosítása, átalakítása és további munkához való alapul vétele a kereskedelmi hasznosításon kívül bármilyen céllal megengedett, de csakis a szerző megfelelő elismerése, a licenc megjelölése, valamint bárminemű változtatás jelölése mellett.
Az Anyanyelv-pedagógia folyóirat semmiféle díjat nem ró szerzőire a cikkek kezelésért, benyújtásáért, publikálásáért. Minden írás, amely a folyóiratban megjelenik, közzététele után azonnal ingyenesen hozzáférhető.