Opinions and facts about a Hungarian intonation contour
DOI:
https://doi.org/10.21030/anyp.2012.3.1Keywords:
spontaneous speech, declarative utterance, wh-question, intonationAbstract
The study investigates the realization of declarative sentences and wh-questions in spontaneous
speech and is aiming to answer the following questions (which are not only common beliefs but
are treated as facts by the literature as well): 1. Does the rising tone at the end of (a) declarative
utterances and b) wh-questions have any communicative function?; 2. Is the rising tone at
the end of (a) declarative sentences and (b) wh-questions characteristic only in the speech of
women? Concerning the functions of the investigated phenomena, the study concludes that the
rising tone at the end of declaratives can be explained by speech planning reasons and by the
characteristics of the speech situation – these two reasons are interrelated. As for wh-questions,
it can be assumed that the increase of frequency has a pragmatic reason, i.e., to make the gesture
of the question more significant. The investigations did not prove the hypothesis about any
gender differences.
References
Balázs Géza 2000. A média nyelvi normája. Magyar Nyelvőr 5–24.
Deme László 1962. Hangsúly, szórend, hanglejtés, szünet. In: Tompa József (szerk.) A mai magyar nyelv rendszere. Leíró nyelvtan II. Akadémiai Kiadó. Budapest. 457–522.
Deme László 1971. Mondatszerkezeti sajátosságok gyakorisági vizsgálata (Magyar szövegek alapján). Akadémiai Kiadó. Budapest.
Fónagy Iván 1998. Intonation in Hungarian. In: Hirst, Daniel – di Cristo, Albert (eds.) Intonation systems. A survey of twenty languages. Cambridge University Press. Cambridge. 328–344.
Fónagy Iván – Magdics Klára 1967. A magyar beszéd dallama. Akadémiai Kiadó. Budapest.
Gósy Mária 1993. A kiegészítendő kérdés dallamváltozása. Magyar Nyelvőr 443–447.
Gósy Mária 2000. A kérdő, a felkiáltó és a felszólító mondat dallamának azonossága és különbözősége. In: T. Molnár István – Klaudy Kinga (szerk.) Papp Ferenc akadémikus 70. születésnapjára. Debreceni Egyetem Kossuth Egyetemi Kiadó. Debrecen. 123–129.
Gósy Mária 2003. Virtuális mondatok a spontán beszédben. Beszédkutatás 2003. 19–43.
Gósy Mária s. a. Multifunkcionális magyar spontánbeszéd-adatbázis. Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXIV.
Kassai Ilona 1979. Gyermeknyelvi dallamminták. Magyar Fonetikai Füzetek 4: 147–171.
Kátainé Koós Ildikó 1998. Kommunikációs keret az első életévben: intonáció – gőgicsélés. Beszédkutatás ’98. 58–68.
Markó Alexandra 2007. Kérdő funkciójú hanglejtésformák a spontán beszédben. Beszédkutatás 2007. 59–74.
Markó Alexandra 2007–2008. Szakaszvégi dallamrealizációk a spontán beszédben. Nyelvtudomány III–IV: 127–138.
Markó Alexandra 2009. Stigmatizált hanglejtésforma a spontán beszédben. Beszédkutatás 2009. 88–106.
Markó Alexandra 2010. A prozódia szerepe a spontán beszéd tagolásában. Beszédkutatás 2010. 82–99.
Markó Alexandra 2012. Az irreguláris zönge szerepe a magánhangzók határának jelölésében V(#)V kapcsolatokban. Beszédkutatás 2012. 5–29.
Olaszy Gábor 2002. A magyar kérdés dallamformáinak és intenzitásszerkezetének fonetikai vizsgálata. Beszédkutatás 2002. 83–99.
de Pijper, Jan Roelof – Sanderman, Angelien A. 1994. On the perceptual strength of prosodic boundaries and its relation to suprasegmental cues. Journal of the Acoustic Society of America 96/4: 2037–2047. https://doi.org/10.1121/1.410145
Rossi, Mario. 1971. Le seuil de glissando ou seuil de perception des variations tonales pour les sons de la parole. Phonetica XXIII: 1–33. https://doi.org/10.1159/000259328
Traunmüller, Hartmut – Eriksson, Anders 1995. The frequency range of the voice fundamental in the speech of male and female adults. Manuscript. http://www2.ling.su.se/staff/hartmut/f0_m%26f.pdf (2012. szeptember 10.)
Váradi Viola 2008. A virtuális mondatok műfaji meghatározottsága. Beszédkutatás 2008. 134–147.
Váradi Viola 2009. Határjelzés a spontán beszédben és a felolvasásban. In: Gecső Tamás – Sárdi Csilla (szerk.) A kommunikáció nyelvészeti aspektusai. Tinta Könyvkiadó. Budapest. 278–283.
Váradi Viola 2011. A felolvasás és a spontán beszéd összevetésének pedagógiai vonatkozásai. Anyanyelv-pedagógia 4. http://www.anyanyelv-pedagogia.hu/cikkek.php?id=343 (2012. szeptember 12.) https://doi.org/10.21030/anyp.2011.4.1
Wacha Imre 1999. Szöveg és hangzása: Cikkek, tanulmányok a beszédről. Magyar Rádió Rt. Budapest.
(1) Kommunikációs szakadék? – a női lélek munkahelyi titkai. HR Portal 2005. http://www.hrportal.hu/index.phtml?page=article&id=36813 (2012. szeptember 10.)
Downloads
Published
How to Cite
Issue
Section
License
Copyright (c) 2012 Alexandra Markó
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial 4.0 International License.
The copyright of articles published in the journal belongs to the author. The journal has the right of first publication. The published work is licensed under Creative Commons License “Attribution-NonCommercial 4.0 International" (CC BY-NC 4.0). This means that copying, redistribution, remixing, transformation and building upon the published work is allowed for any purpose except commercial purposes as long as proper credit is given to the author, a link to the licence is provided, and any changes made to the original work are indicated.
The journal Anyanyelv-pedagógia [First Language Pedagogy] does not charge authors any fees for the processing, submission, or publication of articles. All writings published in the journal become freely accessible immediately after their publication.