Vélemények és tények egy magyar hanglejtésformáról
DOI:
https://doi.org/10.21030/anyp.2012.3.1Kulcsszavak:
spontán beszéd, kijelentő megnyilatkozás, kiegészítendő kérdés, beszéddallamAbsztrakt
A tanulmány kijelentő és kiegészítendő kérdő megnyilatkozások spontán beszédbeli
megvalósulásait vizsgálja, az alábbi (a közvélekedés és a szakirodalom által tényként kezelt)
kérdésekre keresve a választ: 1. a) a kijelentő megnyilatkozás és b) a kiegészítendő kérdés végén
megjelenő dallamemelés nélkülöz-e minden kommunikációs funkciót; 2. csak a nők beszédére
jellemző-e a) a kijelentő megnyilatkozás végi dallamemelés és b) a kiegészítendő kérdés végi
emelkedő hanglejtés. A tanulmány a vizsgált jelenségek funkcióit illetően arra a következtetésre
jutott, hogy a szakaszvégi dallamemelés részben beszédtervezési okokkal, részben a
beszédhelyzet sajátosságaival magyarázható – természetesen ezek összefüggenek egymással.
A kiegészítendő kérdések esetében pedig feltételezhető, hogy a frekvencianövekedés pragmatikai
indokú: a kérdés gesztusát hivatott pregnánsabbá tenni. A vizsgálatok nem igazolták a nemek
között feltételezett különbséget.
Hivatkozások
Balázs Géza 2000. A média nyelvi normája. Magyar Nyelvőr 5–24.
Deme László 1962. Hangsúly, szórend, hanglejtés, szünet. In: Tompa József (szerk.) A mai magyar nyelv rendszere. Leíró nyelvtan II. Akadémiai Kiadó. Budapest. 457–522.
Deme László 1971. Mondatszerkezeti sajátosságok gyakorisági vizsgálata (Magyar szövegek alapján). Akadémiai Kiadó. Budapest.
Fónagy Iván 1998. Intonation in Hungarian. In: Hirst, Daniel – di Cristo, Albert (eds.) Intonation systems. A survey of twenty languages. Cambridge University Press. Cambridge. 328–344.
Fónagy Iván – Magdics Klára 1967. A magyar beszéd dallama. Akadémiai Kiadó. Budapest.
Gósy Mária 1993. A kiegészítendő kérdés dallamváltozása. Magyar Nyelvőr 443–447.
Gósy Mária 2000. A kérdő, a felkiáltó és a felszólító mondat dallamának azonossága és különbözősége. In: T. Molnár István – Klaudy Kinga (szerk.) Papp Ferenc akadémikus 70. születésnapjára. Debreceni Egyetem Kossuth Egyetemi Kiadó. Debrecen. 123–129.
Gósy Mária 2003. Virtuális mondatok a spontán beszédben. Beszédkutatás 2003. 19–43.
Gósy Mária s. a. Multifunkcionális magyar spontánbeszéd-adatbázis. Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXIV.
Kassai Ilona 1979. Gyermeknyelvi dallamminták. Magyar Fonetikai Füzetek 4: 147–171.
Kátainé Koós Ildikó 1998. Kommunikációs keret az első életévben: intonáció – gőgicsélés. Beszédkutatás ’98. 58–68.
Markó Alexandra 2007. Kérdő funkciójú hanglejtésformák a spontán beszédben. Beszédkutatás 2007. 59–74.
Markó Alexandra 2007–2008. Szakaszvégi dallamrealizációk a spontán beszédben. Nyelvtudomány III–IV: 127–138.
Markó Alexandra 2009. Stigmatizált hanglejtésforma a spontán beszédben. Beszédkutatás 2009. 88–106.
Markó Alexandra 2010. A prozódia szerepe a spontán beszéd tagolásában. Beszédkutatás 2010. 82–99.
Markó Alexandra 2012. Az irreguláris zönge szerepe a magánhangzók határának jelölésében V(#)V kapcsolatokban. Beszédkutatás 2012. 5–29.
Olaszy Gábor 2002. A magyar kérdés dallamformáinak és intenzitásszerkezetének fonetikai vizsgálata. Beszédkutatás 2002. 83–99.
de Pijper, Jan Roelof – Sanderman, Angelien A. 1994. On the perceptual strength of prosodic boundaries and its relation to suprasegmental cues. Journal of the Acoustic Society of America 96/4: 2037–2047. https://doi.org/10.1121/1.410145
Rossi, Mario. 1971. Le seuil de glissando ou seuil de perception des variations tonales pour les sons de la parole. Phonetica XXIII: 1–33. https://doi.org/10.1159/000259328
Traunmüller, Hartmut – Eriksson, Anders 1995. The frequency range of the voice fundamental in the speech of male and female adults. Manuscript. http://www2.ling.su.se/staff/hartmut/f0_m%26f.pdf (2012. szeptember 10.)
Váradi Viola 2008. A virtuális mondatok műfaji meghatározottsága. Beszédkutatás 2008. 134–147.
Váradi Viola 2009. Határjelzés a spontán beszédben és a felolvasásban. In: Gecső Tamás – Sárdi Csilla (szerk.) A kommunikáció nyelvészeti aspektusai. Tinta Könyvkiadó. Budapest. 278–283.
Váradi Viola 2011. A felolvasás és a spontán beszéd összevetésének pedagógiai vonatkozásai. Anyanyelv-pedagógia 4. http://www.anyanyelv-pedagogia.hu/cikkek.php?id=343 (2012. szeptember 12.) https://doi.org/10.21030/anyp.2011.4.1
Wacha Imre 1999. Szöveg és hangzása: Cikkek, tanulmányok a beszédről. Magyar Rádió Rt. Budapest.
(1) Kommunikációs szakadék? – a női lélek munkahelyi titkai. HR Portal 2005. http://www.hrportal.hu/index.phtml?page=article&id=36813 (2012. szeptember 10.)
##submission.downloads##
Megjelent
Hogyan kell idézni
Folyóirat szám
Rovat
License
Copyright (c) 2012 Markó Alexandra
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial 4.0 International License.
A folyóiratban publikált írások szerzői joga a szerzőt illeti. A folyóiratot az első publikálás joga illeti meg. A megjelenő írásra a Creative Commons License “Attribution-NonCommercial 4.0 International" (CC BY-NC 4.0) licenc vonatkozik. Ez azt jelenti, hogy a megjelenő munka másolása, továbbadása, elemeinek hasznosítása, átalakítása és további munkához való alapul vétele a kereskedelmi hasznosításon kívül bármilyen céllal megengedett, de csakis a szerző megfelelő elismerése, a licenc megjelölése, valamint bárminemű változtatás jelölése mellett.
Az Anyanyelv-pedagógia folyóirat semmiféle díjat nem ró szerzőire a cikkek kezelésért, benyújtásáért, publikálásáért. Minden írás, amely a folyóiratban megjelenik, közzététele után azonnal ingyenesen hozzáférhető.