Az egyéni tanulói megnyilatkozástípusok jellemzői az osztálytermi diskurzusban

Az egyéni tanulói megnyilatkozástípusok jellemzői az osztálytermi diskurzusban

Szerzők

  • Anikó Asztalos Eötvös Loránd Tudományegyetem, Budapest, Magyarország

DOI:

https://doi.org/10.21030/anyp.2020.2.2

Kulcsszavak:

osztálytermi diskurzus, tanulói beszéd, tanári beszéd, tanulói megnyilatkozás

Absztrakt

Korábbi kutatások igazolták, hogy a diákok a tanórákon alig beszélnek, de arról kevesebb információ van, hogy mi jellemzi az egyéni beszédtevékenységüket. A kutatás célja a tanári és a tanulói beszéd megoszlásának a vizsgálata az osztálytermi diskurzusban órafelvételek alapján, valamint a tanulói beszédfordulókban megjelenő megnyilatkozások típusainak a meghatározása. A tanulmány 10 tanóra videós és kamerás tanórafelvételei alapján bemutatja és differenciálja a tanulói megnyilatkozások fajtáit a frontális óraszakaszokban. Továbbá 89 diák egyéni beszédtevékenységének vizsgálata által feltárja, hogy a tanulóknak milyen megnyilatkozásaik vannak, és ezek milyen terjedelműek, milyen arányban vesznek részt az osztálytermi diskurzusban. Célja továbbá annak a módszernek a szemléltetése és leírása is, amelynek segítségével az egyes tanulók tanórai megnyilatkozásai feltárhatók és elemezhetők. Ezáltal a kutatás módszere adaptálható további vizsgálatok elvégzésére is.

Hivatkozások

Antalné Szabó Ágnes 2006. A tanári beszéd empirikus kutatások tükrében. Magyar Nyelvtudományi Társaság. Budapest.

Asztalos Anikó 2015a. A tanórai beszédfejlesztést támogató óratervezési stratégiák. In: Anyanyelv-pedagógia 8(2). http://anyp.hu/cikkek.php?id=571 (2017. szeptember 10.) https://doi.org/10.21030/anyp.2015.2.5

Asztalos Anikó 2015b. A tanórai kifejezőkészség fejlesztésének eredményei egy empirikus kutatás tükrében. In: Antalné Szabó Ágnes – Major Éva (szerk.) Tanóratervezés és tanórakutatás. Eötvös Loránd Tudományegyetem. 103–127. http://metodika.btk.elte.hu/file/TAMOP_BTK_BMK_10.pdf (2015. november 18.)

Asztalos Anikó 2019. A csoportkommunikációs stratégia vizsgálata a tanulói beszédben magyar nyelvű tanórák alapján. In: Karlovitz János Tibor – Torgyik, Judit (szerk.) Szakmódszertani és más emberközpontú tanulmányok. International Research Institute. Komárno. 71–84.

Asztalos Anikó 2020. A diskurzusjelölők vizsgálata a tanulói megnyilatkozásokban. In: Karlovitz János (szerk.) Reflexiók néhány magyarországi pedagógia-releváns kontextusra. International Research Institute. Komárno. 177–188.

Balatoni Teréz 1999. A megszólalás esélyei az iskolában. In: V.Raisz Rózsa – H. Varga Gyula (szerk.) Nyelvi és kommunikációs kultúra az iskolában. A Magyar Nyelvtudományi Társaság Kiadványai 212. Magyar Nyelvtudományi Társaság. Budapest. 395–401.

Bales, Robert Freed 1951. Interaction Process Analysis; A Method for the Study of Small Groups. Addison – Wesley Press. Cambridge.

Chaudron, Craig 1988. Second Language Classrooms: Research on Teaching and Learning. Cambridge University Press. Cambridge.

Frances, Christie 2002. Classroom Discourse Analysis. A Functional Perspective. London and New York. Continuum.

Darn, Steve. 2007. Teacher Talking Time. Cambridge University Press. Cambrigde.

van Dijk, Teun A. 1982. Pragmatikai kötőelemek. In: Tanulmányok. A Magyar Nyelv, Irodalom és Hungarológiai Kutatások Intézetének kiadványai 15. Magyar Nyelv, Irodalom és Hungarológiai Kutatások Intézete. Újvidék. 83–90.

Gharbavi, Abdullah – Hasan Iravani 2014. Is teacher talk pernicious to students? A discourse analysis of teacher talk. In: Sadeghi Karim – Modirkhameneh Sima – Alavinia Parviz – Abolfazli Khonbi Zainab (eds.) Procedia – Proceedings of the International Conference on Current Trends in ELT – Social and Behavioral Sciences. Iran. 552–561.

Herbszt Mária 2006. A megszólalások esélyei a tanítási órán. In: Cseh Béla (szerk.) Nyelv és nyelvtudomány. Eötvös József Főiskola. Baja.

H. Varga Gyula 1996. A tanári beszéd kommunikációs közege. A Magyar Nyelvtudományi Társaság Kiadványai 207. Magyar Nyelvtudományi Társaság. Budapest. 210–224.

Iványi Zsuzsa 2001. A nyelvészeti konverzációelemzés. In: Magyar Nyelvőr 125(1): 74–93.

Kraker, Myra J. 2000. Classroom discourse: Teaching, learning, and learning disabilities. Teaching and Teacher Education 16(3): 295–313.

Labov, William – David Fanshel 1997. Beszélgetési szabályok. In: Pléh Csaba – Síklaki István – Terestyéni Tamás (szerk.) Nyelv – kommunikáció – cselekvés. Osiris Kiadó. Budapest. 395–435.

Liu, Jingxia – Thao Le 2012. A case study on college English classroom discourse. In: International Journal of Innovative Interdisciplinary Research 2. 1–10.

Lyons, John 1977. Semantics I–II. Cambridge University Press. Cambridge.

Németh T. Enikő 1987. A kötőszók szerepe a megnyilatkozáshatár vizsgálatában. In: Acta Universitatis Szegediensis: Sectio Ethnographica et Linguistica = Néprajz és Nyelvtudomány. 31–32. 167–182.

Németh T. Enikő 1993. Megnyilatkozás: típus – példány. In: Néprajz és Nyelvtudomány 35. 69–101.

Németh T. Enikő 1996. A szóbeli diskurzusok megnyilatkozáspéldányokra tagolása. Nyelvtudományi Értekezések 142. Akadémiai Kiadó. Budapest.

Neuberger Tilda 2014. A spontán beszéd sajátosságai gyermekkorban. ELTE Eötvös Kiadó. Budapest.

Nunan, David 1993. Introducing Discourse Analysis. Penguin English. London.

Quinatana, Cesar R. Bazo 2011. A study of teacher talking time and student talking time practices among ESL instructors at an intensive English program. In: Ectesol Review. 1.

V. Raisz Rózsa 1995. Mondat-és szövegformálás a beszédben. A Magyar Nyelvtudományi Társaság Kiadványai 198. Magyar Nyelvtudományi Társaság. Budapest. 115–122.

Rezaie, Marzieh – Annita Lashkarian 2015. Reviewing different aspects of classroom discourse. In: International Journal of English and Education 4. 449–459.

Romiett, Stevens 1912. The Question as a Measure of Efficiency in Instruction. Teachers College, Columbia University. New York City.

Sacks, Harvey – Emanuel A. Schegloff – Gail Jefferson 1974. A simplest systematics for the organisation of turn taking for conversation. In: Jim Scheinken (ed.) Studies in the Organisation of Conversational Interaction. Academic Press. New York. 7–55.

Schlegloff, Emanuel A. 1984. A beszélgetés néhány kérdéséről és kétértelműségéről. In: Pléh Csaba – Síklaki István – Terestyéni Tamás (szerk.) Nyelv – kommunikáció – cselekvés. Osiris Kiadó. Budapest. 436–457.

Szokolszky István 1972. „Hagyományos” és „korszerű” óravezetés. In: Uő. (szerk.) Válogatott tanulmányok. Tankönyvkiadó. Budapest.

Szőke-Milinte Enikő 2009. A kompetencia-alapú oktatás és pedagógusképzés 2. In: Mester és Tanítvány 21. 121–133.

Tátrai Szilárd 2011. Bevezetés a pragmatikába. Tinta Könyvkiadó. Budapest.

Vallent Brigitta 2010. Középiskolások spontán narratíváinak jellemzői. In: Beszédkutatás. 199–210.

(1) ELAN 2017. Linguistic Annotator Version 5.2 Max Planck Institue for Psyholinguistics Nijmegen. The Netherlands.

(2) SPSS Inc. Released 2008. SPSS Statistics for Windows. Version 17.0. Chicago. SPSS Inc.

##submission.downloads##

Megjelent

2020. 06. 30.

Hogyan kell idézni

Asztalos, A. (2020). Az egyéni tanulói megnyilatkozástípusok jellemzői az osztálytermi diskurzusban. Anyanyelv-pedagógia, 13(2.), 22–35. https://doi.org/10.21030/anyp.2020.2.2

Folyóirat szám

Rovat

Tanulmányok
Loading...