Gyenge olvasási képesség és pedagógiai relevanciái

Gyenge olvasási képesség és pedagógiai relevanciái

Szerzők

  • Zsóka Sipos Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat XV. Kerületi Tagintézménye, Budapest, Magyarország

DOI:

https://doi.org/10.21030/anyp.2019.4.1

Kulcsszavak:

olvasásmérési projekt, olvasásvizsgálat, olvasási problémák, szűrés, fejlesztés

Absztrakt

A tanulmány a Meixner Alapítvány országos, reprezentatív olvasásmérési projektjéhez (n = 934) kapcsolódik, amely a Meixner Ildikó (2000) által 4. évfolyamosok mérésére kidolgozott olvasásvizsgálati eljárás aktualizálására és sztenderdizálására irányul. Arra a kutatási kérdésre keresi a választ, hogy az olvasási tempó, a pontosság, illetve a szövegértés terén gyenge tanulók kapnak-e segítséget a nehézségeik leküzdéséhez. A cikk bemutatja a jelenlegi ellátási rendszert, áttekinti az olvasási gyengeség fajtáit és ezek elterjedtségét. A szocioökonómiai helyzet és a fejlesztéshez való hozzáférés összefüggéseit elemzi, és vizsgálja azokat a lehetséges tényezőket, amelyek a teljes minta 28%-át kitevő, fejlesztést igénylő, ám abban nem részesülő tanulók ellátatlanságának hátterében húzódnak meg. Az elemzés rámutat arra, hogy sem a településtípus, sem a szülők iskolai végzettsége nem befolyásolja az intervenciós programokban való részvételt. Így a jobbítás kulcsa az ellátási rendszer egészében, annak felépítésében, a szakemberek speciális, olvasási problémák kezelésére vonatkozó ismereteinek bővítésében keresendő.

Hivatkozások

2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről. Magyar Közlöny 2011/162. 39622–39694.

53/2016. (XII. 29.) EMMI-rendelet egyes oktatási tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról. https://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=A1600053.EMM×hift=fffffff4&txtreferer=00000001.TXT. (2019. április 18.)

110/2012. (VI. 4.) kormányrendelet a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról. Magyar Közlöny 2012/66: 10635–10847.

Adamikné Jászó Anna 2006. Az olvasás múltja és jelene. Trezor Kiadó. Budapest.

Adamikné Jászó Anna 2007. Okozat és okok korunk olvasáskultúrájában. Elektronikus Könyv és Nevelés 2. http://www.tanszertar.hu/eken/2007_02/aja_0702.htm. (2019. március 23.)

Balázsi Ildikó – Ostorics László – Szalay Balázs – Szepesi Ildikó 2010. PISA2009: Összefoglaló jelentés. Szövegértés tíz év távlatában. Oktatási Hivatal. Budapest. 47–62.

Cromley, Jennifer G. – Azevedo, Roger 2007. Testing and Refining the Direct and Inferential Mediation Model of Reading Comprehension. Journal of Educational Psychology 99/2: 311–325.

Csépe Valéria 2014. Az olvasás rendszere, fejlődése és modelljei. In: Pléh Csaba – Lukács Ágnes (szerk.) Pszicholingvisztika 1–2. Magyar pszicholingvisztikai kézikönyv. Akadémiai Kiadó. Budapest. 339–370.

Dékány Judit – Mohai Katalin 2012. Egyéb pszichés fejlődési zavarral küzdő gyermekek, tanulók komplex vizsgálatának diagnosztikus protokollja – Specifikus tanulási zavarok (írott nyelvhasználat zavarai, diszkalkulia). In: Torda Ágnes (szerk.) Diagnosztikai kézikönyv. Educatio Nonprofit Kft. Budapest. http://www.educatio.hu/hirfolyam/tamop311_4piller (2019. április 10.)

Gósy Mária 2008. A szövegértő olvasás. Anyanyelv-pedagógia 1. http://www.anyanyelv-pedagogia.hu/cikkek.php?id=25 (2019. október 29.) https://doi.org/10.21030/anyp.2008.1.1

Hódi Ágnes – B. Németh Mária – Korom Erzsébet – Tóth Edit 2015. A Máté-effektus: a gyengén és jól olvasó tanulók jellemzése a tanulás környezeti és affektív jellemzői mentén. Iskolakultúra 25/4: 18–30.

Józsa Krisztián – Steklács János 2009. Az olvasás kutatásának aktuális kérdései. Magyar Pedagógia 109/4: 365–397.

Juhász Ágnes (szerk.) 1999. Logopédiai vizsgálatok kézikönyve. Új Múzsa Kiadó. Budapest.

Kertesi Gábor – Kézdi Gábor 2012. A roma és nem roma tanulók teszteredményei közti különbségekről és e különbségek okairól. Közgazdasági Szemle 597−8: 798–853.

Kő Natália – Mészáros Andrea – Mlinkó Renáta – Rózsa Sándor 2011. Tapasztalatok öt, hazai képességvizsgáló eljárás kismintás beméréséről – kutatási jelentés. OS Hungary Tesztfejlesztő Kft.

Laczkó Mária 2012. A szövegértés fejlesztésének lehetőségei – gyakorlattípusok egy szövegértést fejlesztő órára. Anyanyelv-pedagógia 2. http://www.anyanyelv-pedagogia.hu/cikkek.php?id=383 (2019. október 29.) https://doi.org/10.21030/anyp.2012.2.5

Manolitsis, George – Georgiou, George K. – Parrila, Rauno 2011. Revisiting the Home Literacy Model of Reading Development in an Orthographically Consistent Language. Learning and Instruction, 21/4: 496–505.

Meixner Ildikó 2000. A dyslexia prevenció és reedukáció módszere. Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskola. Budapest.

Mészáros Andrea 2014. Komplex állapotfelmérés protokolláris szemlélettel. Gyógypedagógiai Szemle 1: 185–196.

Molnár Edit Katalin 2006. Olvasási képesség és iskolai tanulás. In: Józsa Krisztián (szerk.) Az olvasási képesség fejlődése és fejlesztése. Dinasztia Tankönyvkiadó. Budapest. 43–60.

Nagy József 2004. Olvasástanítás: a megoldás stratégiai kérdései. Iskolakultúra 14/3: 3–26.

Ostorics László – Szalay Balázs – Szepesi Ildikó – Vadász Csaba 2016. PISA 2015. Összefoglaló jelentés. Oktatási Hivatal. Budapest. 58–60.

Papp Gabriella 2007. A pedagógus megváltozott szerepe az együttnevelésben. Gyógypedagógiai Szemle 2: 114–118.

Perfetti, Charles A. – Landi, Nicole – Oakhill, Jane 2005. The acquisition of reading comprehension skill. In: Snowling, Margaret J. – Hulme, Charles (eds.) The science of reading: A handbook. Blackwell Publishing. Malden, MA. 227–247.

Price, Katherine W. – Meisinger, Elizabeth B. – Louwerse, Max M. – D’Mello, Sidney 2016. The Contributions of Oral and Silent Reading Fluency to Reading Comprehension. Reading Psychology 37/2: 167‒201.

Torda Ágnes 2006. Az olvasás- és írászavar diagnosztikája és terápiája. In: Józsa Krisztián (szerk.) Az olvasási képesség fejlődése és fejlesztése. Dinasztia Tankönyvkiadó. Budapest. 207‒235.

Török Tímea – Hódi Ágnes 2015. A morfológiai tudatosság fejlődése, mérési lehetőségei és az olvasás-szövegértéssel való kapcsolata. Anyanyelv-pedagógia 1. http://www.anyanyelv-pedagogia.hu/cikkek.php?id=551 (2019. január 29.) https://doi.org/10.21030/anyp.2015.1.1

van Bergen, Elsje – van Zuijen, Titia L. – Bishop, Dorothy V. M. – de Jong, Peter F. 2017. Why are Home-Literacy Environment and Children’s Reading Skills Associated? What Parental Skills Reveal. Reading Research Quarterly 52/2: 147‒160.

Wang, Zuowei – Sabatini, John – O’Reilly, Tenaha – Weeks, Jonathan 2018. Decoding and Reading Comprehension: A Test of the Decoding Threshold Hypothesis. Journal of Educational Psychology 111: 387–401.

##submission.downloads##

Megjelent

2019. 12. 31.

Hogyan kell idézni

Sipos, Z. (2019). Gyenge olvasási képesség és pedagógiai relevanciái. Anyanyelv-pedagógia, 12(4.), 5–23. https://doi.org/10.21030/anyp.2019.4.1

Folyóirat szám

Rovat

Tanulmányok

Hasonló cikkek

1 2 3 4 5 6 7 8 > >> 

You may also Haladó hasonlósági keresés indítása for this article.

Loading...