Weak reading competency and its pedagogical relevance

Weak reading competency and its pedagogical relevance

Authors

DOI:

https://doi.org/10.21030/anyp.2019.4.1

Keywords:

reading assessment project, reading comprehension test, reading comprehension problems, screening, development

Abstract

This study relates to the national, representative reading assessment project (n = 934) of the Meixner Foundation, which focuses on the update and standardisation of the reading comprehension test procedure measuring students in fourth grade, created by Ildikó Meixner (2000). The study aims to answer the research question whether students performing weakly in reading speed, accuracy, and text comprehension are supported so that they can overcome their difficulties. This article introduces the current system and it provides an overview on the various kinds of reading weaknesses and their prevalence. It analyses the relation between the socio-economic condition and the access to development. It also investigates the possible factors why students in need of development are not supported (28% of the total sample). The analysis points to the fact that neither the type of settlement, nor the parents’ educational attainment influences the participation in intervention programs. Consequently, the key to progress lies in the supporting system as a whole, in its structure and in the enhancement of experts’ knowledge of the treatment of reading comprehension problems.

References

2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről. Magyar Közlöny 2011/162. 39622–39694.

53/2016. (XII. 29.) EMMI-rendelet egyes oktatási tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról. https://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=A1600053.EMM×hift=fffffff4&txtreferer=00000001.TXT. (2019. április 18.)

110/2012. (VI. 4.) kormányrendelet a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról. Magyar Közlöny 2012/66: 10635–10847.

Adamikné Jászó Anna 2006. Az olvasás múltja és jelene. Trezor Kiadó. Budapest.

Adamikné Jászó Anna 2007. Okozat és okok korunk olvasáskultúrájában. Elektronikus Könyv és Nevelés 2. http://www.tanszertar.hu/eken/2007_02/aja_0702.htm. (2019. március 23.)

Balázsi Ildikó – Ostorics László – Szalay Balázs – Szepesi Ildikó 2010. PISA2009: Összefoglaló jelentés. Szövegértés tíz év távlatában. Oktatási Hivatal. Budapest. 47–62.

Cromley, Jennifer G. – Azevedo, Roger 2007. Testing and Refining the Direct and Inferential Mediation Model of Reading Comprehension. Journal of Educational Psychology 99/2: 311–325.

Csépe Valéria 2014. Az olvasás rendszere, fejlődése és modelljei. In: Pléh Csaba – Lukács Ágnes (szerk.) Pszicholingvisztika 1–2. Magyar pszicholingvisztikai kézikönyv. Akadémiai Kiadó. Budapest. 339–370.

Dékány Judit – Mohai Katalin 2012. Egyéb pszichés fejlődési zavarral küzdő gyermekek, tanulók komplex vizsgálatának diagnosztikus protokollja – Specifikus tanulási zavarok (írott nyelvhasználat zavarai, diszkalkulia). In: Torda Ágnes (szerk.) Diagnosztikai kézikönyv. Educatio Nonprofit Kft. Budapest. http://www.educatio.hu/hirfolyam/tamop311_4piller (2019. április 10.)

Gósy Mária 2008. A szövegértő olvasás. Anyanyelv-pedagógia 1. http://www.anyanyelv-pedagogia.hu/cikkek.php?id=25 (2019. október 29.) https://doi.org/10.21030/anyp.2008.1.1

Hódi Ágnes – B. Németh Mária – Korom Erzsébet – Tóth Edit 2015. A Máté-effektus: a gyengén és jól olvasó tanulók jellemzése a tanulás környezeti és affektív jellemzői mentén. Iskolakultúra 25/4: 18–30.

Józsa Krisztián – Steklács János 2009. Az olvasás kutatásának aktuális kérdései. Magyar Pedagógia 109/4: 365–397.

Juhász Ágnes (szerk.) 1999. Logopédiai vizsgálatok kézikönyve. Új Múzsa Kiadó. Budapest.

Kertesi Gábor – Kézdi Gábor 2012. A roma és nem roma tanulók teszteredményei közti különbségekről és e különbségek okairól. Közgazdasági Szemle 597−8: 798–853.

Kő Natália – Mészáros Andrea – Mlinkó Renáta – Rózsa Sándor 2011. Tapasztalatok öt, hazai képességvizsgáló eljárás kismintás beméréséről – kutatási jelentés. OS Hungary Tesztfejlesztő Kft.

Laczkó Mária 2012. A szövegértés fejlesztésének lehetőségei – gyakorlattípusok egy szövegértést fejlesztő órára. Anyanyelv-pedagógia 2. http://www.anyanyelv-pedagogia.hu/cikkek.php?id=383 (2019. október 29.) https://doi.org/10.21030/anyp.2012.2.5

Manolitsis, George – Georgiou, George K. – Parrila, Rauno 2011. Revisiting the Home Literacy Model of Reading Development in an Orthographically Consistent Language. Learning and Instruction, 21/4: 496–505.

Meixner Ildikó 2000. A dyslexia prevenció és reedukáció módszere. Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskola. Budapest.

Mészáros Andrea 2014. Komplex állapotfelmérés protokolláris szemlélettel. Gyógypedagógiai Szemle 1: 185–196.

Molnár Edit Katalin 2006. Olvasási képesség és iskolai tanulás. In: Józsa Krisztián (szerk.) Az olvasási képesség fejlődése és fejlesztése. Dinasztia Tankönyvkiadó. Budapest. 43–60.

Nagy József 2004. Olvasástanítás: a megoldás stratégiai kérdései. Iskolakultúra 14/3: 3–26.

Ostorics László – Szalay Balázs – Szepesi Ildikó – Vadász Csaba 2016. PISA 2015. Összefoglaló jelentés. Oktatási Hivatal. Budapest. 58–60.

Papp Gabriella 2007. A pedagógus megváltozott szerepe az együttnevelésben. Gyógypedagógiai Szemle 2: 114–118.

Perfetti, Charles A. – Landi, Nicole – Oakhill, Jane 2005. The acquisition of reading comprehension skill. In: Snowling, Margaret J. – Hulme, Charles (eds.) The science of reading: A handbook. Blackwell Publishing. Malden, MA. 227–247.

Price, Katherine W. – Meisinger, Elizabeth B. – Louwerse, Max M. – D’Mello, Sidney 2016. The Contributions of Oral and Silent Reading Fluency to Reading Comprehension. Reading Psychology 37/2: 167‒201.

Torda Ágnes 2006. Az olvasás- és írászavar diagnosztikája és terápiája. In: Józsa Krisztián (szerk.) Az olvasási képesség fejlődése és fejlesztése. Dinasztia Tankönyvkiadó. Budapest. 207‒235.

Török Tímea – Hódi Ágnes 2015. A morfológiai tudatosság fejlődése, mérési lehetőségei és az olvasás-szövegértéssel való kapcsolata. Anyanyelv-pedagógia 1. http://www.anyanyelv-pedagogia.hu/cikkek.php?id=551 (2019. január 29.) https://doi.org/10.21030/anyp.2015.1.1

van Bergen, Elsje – van Zuijen, Titia L. – Bishop, Dorothy V. M. – de Jong, Peter F. 2017. Why are Home-Literacy Environment and Children’s Reading Skills Associated? What Parental Skills Reveal. Reading Research Quarterly 52/2: 147‒160.

Wang, Zuowei – Sabatini, John – O’Reilly, Tenaha – Weeks, Jonathan 2018. Decoding and Reading Comprehension: A Test of the Decoding Threshold Hypothesis. Journal of Educational Psychology 111: 387–401.

Downloads

Published

2019. 12. 31.

How to Cite

Sipos, Z. (2019). Weak reading competency and its pedagogical relevance. First Language Pedagogy, 12(4.), 5–23. https://doi.org/10.21030/anyp.2019.4.1

Issue

Section

Research Articles

Similar Articles

1 2 3 4 5 6 7 8 > >> 

You may also start an advanced similarity search for this article.

Loading...