Szocioökonómiai sajátosságok hatása az olvasástechnika elsajátítására második évfolyamos tanulók vizsgálata alapján
DOI:
https://doi.org/10.21030/anyp.2022.3.1Kulcsszavak:
olvasásvizsgálat, fluencia, szocioökonómiai státusz, Meixner-olvasólapokAbsztrakt
A Meixner Alapítvány többéves kutatási projektet folytat a Meixner Ildikó (1995) által kidolgozott olvasólapok megújításához, újbóli beméréséhez. Ennek keretében 2019 májusában 1068 fő 2. évfolyamos gyermek eredményeinek a bevonásával határozta meg az erre az évfolyamra kidolgozott Meixner olvasásvizsgálati eljárás gyenge olvasási teljesítményt jelző új diagnosztikus kritériumait a tempó, a pontosság és az értő olvasás tekintetében. A felmérés során három tesztvariánst használtak fel, amelyek a szövegolvasás és -értés szubtesztben térnek el egymástól. A kutatás kitért olyan adatok gyűjtésére is, amelyek egyes, az olvasás szempontjából a szakirodalom alapján jelentősnek vélt háttérváltozókra vonatkoztak. Jelen tanulmány a C tesztváltozat 514 tanuló eredményeire támaszkodó olvasási mutatóit veti össze a rendelkezésre álló szocioökonómiai adatokkal. A településtípus és az anya iskolai végzettsége alapján képzett csoportokon végzett összefüggés-vizsgálatok rámutatnak, hogy a gyermekeknek az eltérő szocioökonómiai sajátosságok miatt már az iskoláztatás kezdő szakaszától, az írott nyelv elsajátítását követően egyenlőtlen esélyeik vannak az olvasás eszközszintű elsajátítására.
Hivatkozások
B. Németh Mária – Korom Erzsébet – Hódi Ágnes – Nagy Lászlóné – Tóth Edit 2019. Máté-effektus vizsgálata. Iskolakultúra 29(1): 68–78. https://doi.org/10.14232/ISKKULT.2019.1.68
Cromley, Jennifer G. – Azevedo, Roger 2007. Testing and refining the direct and inferential mediation model of reading comprehension. Journal of Educational Psychology 99(2): 311–325. https://doi.org/10.1037/0022-0663.99.2.311
Csapó Benő 2014. A szegedi iskolai longitudinális program. In: Pál József – Vajda Zoltán (szerk.) Szegedi Egyetemi Tudástár 7. Bölcsészet- és társadalomtudományok. Szegedi Egyetemi Kiadó. Szeged. 117–166.
da Costa, Antonió Firmino – Pegado, Elsa – Ávila, Patrícia – Coelho, Ana Rita 2013. Mixed-methods evaluation in complex programmes: The national reading plan in Portugal. Evaluation and Program Planning 39: 1–9. https://doi.org/10.1016/j.evalprogplan.2013.02.001
Fehérvári Anikó 2021. Eredményesség- és méltányosság-kutatások a magyar közoktatásban. Iskolakultúra 31(4): 90–108.
Ferge Zsuzsa 1972. A társadalmi struktúra és az iskolarendszer közötti néhány összefüggés. Szociológia 1(1): 10–35.
Fox, Emily – Alexander, Patricia A. 2011. Learning to read. In: Mayer, Richard E. – Alexander, Patricia A. (ed.) Handbook of Research on Learning and Instruction. Routledge. 7–31.
Fuchs, Lynn S. – Fuchs, Douglas – Hosp, Michelle K. – Jenkins, Joseph R. 2001. Oral reading fluency as an indicator of reading competence: A theoretical, empirical, and historical analysis. Scientific Studies of Reading 5(3): 239–256. https://doi.org/10.1207/S1532799XSSR0503_3
Hódi Ágnes – B. Németh Mária – Korom Erzsébet – Tóth Edit 2015. A Máté-effektus: gyengén és jól olvasó tanulók jellemzése a tanulás környezeti és affektív jellemzői mentén. Iskolakultúra 25(4): 18–30. https://doi.org/10.17543/ISKKULT.2015.4.18
Hódi Ágnes – Tóth Edit 2016. A különböző szocioökonómiai státuszú tanulók iskolakezdéskor mért elemi alapkészségeinek és a későbbi szövegértés teljesítményének alakulása az óvodában eltöltött évek tükrében. Iskolakultúra 26(9): 51–72. https://doi.org/10.17543/ISKKULT.2016.9.51.
Hudson, Roxanne – Lane, Holly – Pullen, Paige 2005. Reading fluency assessment and instruction: What, why, and how? Reading Teacher 58(8): 702–714. https://doi.org/10.1598/RT.58.8.1
Józsa Krisztián – Steklács János 2009. Az olvasástanítás kutatásának aktuális kérdései. Magyar Pedagógia 109(4): 365–397.
Kim, Young Suk – Petscher, Yaacov – Schatschneider, Christopher – Foorman, Barbara 2010. Does growth rate in oral reading fluency matter in predicting reading comprehension achievement? Journal of Educational Psychology 102(3): 652–667. https://doi.org/10.1037/a0019643
KSH – Központi Statisztikai Hivatal 2019. A 15–74 éves népesség száma legmagasabb iskolai végzettség szerint, nemenként (1998–). STADAT https://www.ksh.hu/docs/hun/xstadat/xstadat_eves/i_qlf015.html (2022. október 3.)
LaBerge, David – Samuels, S. Jay 1974. Toward a theory of automatic information processing in reading. Cognitive Psychology 6(2): 293–323. https://doi.org/10.1016/0010-0285(74)90015-2
Lőrik József 2006a. Jól és gyengén olvasó gyermekek olvasása (idő- és hibajellemzők) – I. rész. Gyógypedagógiai Szemle 34(3): 177–192.
Lőrik József 2006b. Jól és gyengén olvasó gyermekek olvasása (idő- és hibajellemzők) – II. rész. Gyógypedagógiai Szemle 34(4): 241–254.
Meixner Ildikó 1995. A dyslexia prevenció, reedukáció módszere. Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskola. Budapest.
Perfetti, Charles – Hogaboam, Thomas 1975. The relationship between single-word decoding and reading comprehension skill. Journal of Educational Psychology 67(4): 461– 469. https://doi.org/10.1037/h0077013
Price, Katherine W. – Meisinger, Elisabeth B. – Louwerse, Max M. – D’Mello, Sidney 2016. The contributions of oral and silent reading fluency to reading comprehension. Reading Psychology 37(2): 167–201. https://doi.org/10.1080/02702711.2015.1025118
Sajtos László – Mitev Ariel 2007. SPSS Kutatási és adatelemzési kézikönyv. Alinea Kiadó. Budapest.
Shepard, Lorrie A. – Penuel, William R. – Davidson, Kristen L. 2017. Design principles for new systems of assessment. Phi Delta Kappan 98(6): 47–52.
Snowling, Margaret J. – Duff, Fiona – Petrou, Alex – Schiffeldrin, Josie – Bailey, Alison M. 2011. Identification of children at risk of dyslexia: The validity of teacher judgments using ‘Phonic Phases’. Journal of Research in Reading 34(2): 157–170. https://doi.org/10.1111/j.1467-9817.2011.01492.x.
Südkamp, Anna – Kaiser, Johanna – Möller, Jens 2012. Accuracy of teachers’ judgments of students’ academic achievement: A meta-analysis. Journal of Educational Psychology 104(3): 743–762. https://doi.org/10.1037/a0027627.
UNESCO 2015. Education 2030: Incheon declaration and framework for action for the implementation of sustainable development goal 4. http://uis.unesco.org/sites/default/files/documents/education-2030-incheon-framework-for-action-implementation-of-sdg4-2016-en_2.pdf (2022. szeptember 30.)
Virinkoski, Ritta – Lerkkanen, Marja-Kristiina – Holopainen, Leena – Eklund, Kenneth – Aro, Mikko 2018. Teachers’ Ability to Identify Children at Early Risk for Reading Difficulties in Grade 1. Early Childhood Education Journal 46(5): 497–509. https://doi.org/10.1007/s10643-017-0883-5.
##submission.downloads##
Megjelent
Hogyan kell idézni
Folyóirat szám
Rovat
License
Copyright (c) 2022 Sipos Zsóka
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial 4.0 International License.
A folyóiratban publikált írások szerzői joga a szerzőt illeti. A folyóiratot az első publikálás joga illeti meg. A megjelenő írásra a Creative Commons License “Attribution-NonCommercial 4.0 International" (CC BY-NC 4.0) licenc vonatkozik. Ez azt jelenti, hogy a megjelenő munka másolása, továbbadása, elemeinek hasznosítása, átalakítása és további munkához való alapul vétele a kereskedelmi hasznosításon kívül bármilyen céllal megengedett, de csakis a szerző megfelelő elismerése, a licenc megjelölése, valamint bárminemű változtatás jelölése mellett.
Az Anyanyelv-pedagógia folyóirat semmiféle díjat nem ró szerzőire a cikkek kezelésért, benyújtásáért, publikálásáért. Minden írás, amely a folyóiratban megjelenik, közzététele után azonnal ingyenesen hozzáférhető.