Az iskolai mondatelemzés: hogyan tovább?

Az iskolai mondatelemzés: hogyan tovább?

Szerzők

DOI:

https://doi.org/10.21030/anyp.2022.3.2

Kulcsszavak:

mondattan, szórend, állítmány, állandósult szókapcsolat, többdimenziós elemzés

Absztrakt

A tanulmány előzményét képező cikk célja az volt, hogy kimutassa a hagyományos iskolai mondatelemzés egyes továbbgondolást igénylő vonásait (miközben annak előnyeit is hangsúlyozta). A jelen írás olyan lehetséges forgatókönyveket tárgyal, amelyek az iskolai mondatelemzés jövőjét alakíthatják. Az explicit mondatelemzés visszaszorítása és a hagyományos elemzés generatívval való felváltása egyaránt előnytelennek látszik. Ezek helyett a cikk a hagyomány újító megőrzésére tesz javaslatot. Egy olyan, kognitív nyelvészeti alapokon nyugvó mondattant vázol fel, amely a kontextuális körülmények közötti jelentésképzésből indul ki, az állítmány helyett a magmondat fogalmát alkalmazza, és több dimenzióban vizsgálja a mondatalkotó elemek közötti viszonyokat.

Hivatkozások

Brassai Sámuel 2011 [1863]. A magyar mondat. III. értekezés. In: A magyar mondat. Tinta Könyvkiadó. Budapest. 190–351.

Halliday, Michael 2014. Halliday’s introduction to Functional Grammar. 4th edition. Revised by Christian Matthiessen. Routledge. London–New York. https://doi.org/10.4324/9780203783771

Imrényi András 2017a. Az elemi mondat viszonyhálózata. In: Tolcsvai Nagy Gábor (szerk.) Nyelvtan. Osiris Könyvkiadó. Budapest. 664–760.

Imrényi András 2017b. Egymásbaágyazottság a magyar mondat hálózatos szerkezetében. A láncoktól a buborékokig. Magyar Nyelvőr 141/2: 239–249.

Imrényi András 2019. Az állítmánytól a magmondatig. Acta Universitatis de Carolo Eszterházy Nominatae. Nova series tom. LXV. Sectio Linguistica Hungarica. 9–22. https://doi.org/10.33040/ActaUnivEszterhazySport.2019.1.9

Imrényi András 2022. Az iskolai mondatelemzés: helyzetkép és problémafelvetés. Anyanyelvpedagógia 1. https://anyanyelv-pedagogia.hu/cikkek.php?id=944 (2022. október 3.) http://doi.org/10.21030/anyp.2022.1.4

Keszler Borbála 2000. A szintagmák. In: Keszler Borbála (szerk.) Magyar grammatika. Nemzeti Tankönyvkiadó. Budapest. 349–366.

Keszler Borbála szerk. 2000. Magyar grammatika. Nemzeti Tankönyvkiadó. Budapest.

Medve Anna – Farkas Judit – Szabó Veronika 2010. 4x12 mondat. Gondolat Könyvkiadó. Budapest.

Péter Mihály 2008. A magyar aspektusról – más aspektusból. Magyar Nyelv 104: 1–11.

Simonyi Zsigmond 1903. A magyar szórend. (Nyelvészeti Füzetek 1.) Athenaeum. Budapest.

Szabó Veronika 2015. Javaslatok az egyszerű semleges mondat tanításához a felső tagozaton. Anyanyelv-pedagógia 3. https://anyanyelv-pedagogia.hu/cikkek.php?id=581 (2022. október 3.) https://doi.org/10.21030/anyp.2015.3.2

Széplaki Erzsébet 2020. Nyelvtan 7. Oktatáskutató Intézet. Budapest.

Tolcsvai Nagy Gábor (szerk.) 2017. Nyelvtan. (A magyar nyelv kézikönyvtára 4.) Osiris. Budapest. 23– 71.

##submission.downloads##

Megjelent

2022. 09. 30.

Hogyan kell idézni

Imrényi, A. (2022). Az iskolai mondatelemzés: hogyan tovább?. Anyanyelv-pedagógia, 15(3.), 21–35. https://doi.org/10.21030/anyp.2022.3.2

Folyóirat szám

Rovat

Tanulmányok

Hasonló cikkek

<< < 1 2 3 4 > >> 

You may also Haladó hasonlósági keresés indítása for this article.

Loading...