Az érvelés és a stílus humora Gárdonyi regényeiben II.

Absztrakt

A tanulmány első része retorikai szempontból vizsgálta Gárdonyi Géza műveit. A stílus is érvel, így a második rész témája Gárdonyi sajátos stílusának, szellemes szóhasználatának az elemzése. Bemutatja Gárdonyi különleges szavait, a kicsinyítést, a tréfás népetimológiákat, foglalkozik a névadással, az idegen szavak és az igenevek használatával. Példákat hoz arra, hogyan válik a sajátos stílus forrásává a szöveg helyesírása és a beszédmód utánzása. A tanulmány számos példát idéz a Gárdonyi-művekből – a klasszikus retorika értelmezése és rendszere szerint – az alakzatokra, valamint a szóképekre. A tanításban is hasznosak lehetnek például a tárgyleírásra, a hasonlatra, a kérdésre, a felkiáltásra, az ismétlésre, a szinekdochéra és a metaforára idézett példák. A tanulmány szemléletesen és meggyőzően bizonyítja Gárdonyi Géza stílusának egyediségét és erejét.