Forradalmi és csataképek. Jókai novelláskötete a szabadságharc után
DOI:
https://doi.org/10.21030/anyp.2021.2.1Kulcsszavak:
szabadságharc, novellaelemzés, retorikai elemzés, retorikai szituáció, műfaj, szerkezet, érvelés, stílusAbsztrakt
A novellák a szabadságharc leverése után, 1850 júliusában jelentek meg Sajó álnéven, de mindenki tudta, ki rejtőzik az álnév mögött. Nagy népszerűséget hoztak Jókainak, mivel vigaszt nyújtottak a szomorú országnak, és nemcsak vigaszt, hanem erkölcsi útmutatást is adtak. A tanulmány bemutatja a novellákat, ezek előterében olyan emberi sorsokat rajzol az író, amelyekkel azonosulni lehetett. A történelmi események a háttérben húzódnak meg, valósághű ábrázolással. A novellák szerkezete sokféle, későbbi, modern struktúrákat előlegez meg. Stílusuk is sokszínű – mindig a tartalomnak megfelelően. A megrázó érzelmeket fennkölt stílus jellemzi, elsősorban alakzatokkal ékesítve, gyakran ritmikus prózában. Ez a fennkölt stílus indokolt, sokszor az enthümémára épülő érvelés része. Az iskolai magyartanításban nem szoktunk figyelmet fordítani Jókai novelláira. A Csataképeket be lehetne mutatni a tanulóknak, mind történelem-, mind irodalomórákon, nemcsak ismeretközlés, hanem stilisztikai elemzés céljából is. Különösen alkalmas erre A fehér angyal és A kis szürke ember, már csak azért is, mert rövidek, felolvashatók, izgalmas beszélgetéseket ösztönözhetnek, és a Jókai által tisztelt Görgeyről és Bemről szólnak.
Hivatkozások
Adamik Tamás (főszerk.) 2010. Retorikai lexikon. Kalligram. Pozsony
Adamik Tamás 2020. Latin irodalom az átmeneti korban (9–11. század). Kalligram. Budapest.
Adamikné Jászó Anna 2013. Klasszikus magyar retorika. Argumentáció és stílus. Holnap Kiadó. Budapest.
Adamikné Jászó Anna 2016. Jókai és a retorika. Trezor Kiadó. Budapest.
Adamikné Jászó Anna 2019. Stilisztikai kisszótár. Szóképek, alakzatok és egyéb stíluseszközök szótára. IKU-TÁR 7–8. Interkulturális Kutatások Kft. Budapest.
Arisztotelész 1999. Rétorika. Ford. Adamik Tamás. Telosz Kiadó. Budapest.
Bényei Péter 2011. „Egy eltemetett világ halott dicsősége”: A kollektív trauma és a gyászmunka nyomai Jókai Mór novellaciklusában (Forradalmi és csataképek). Studia Litteraria 50(3–4): 78–110.
Bitzer, Lloyd 1968. The Rhetorical Situation. Philosophy and Rhetoric 1(1): 1–14.
N. Dely Zsuzsa 1969, A fiatal Jókai nyelve és stílusa. Nyelvtudományi Értekezések. Magyar Nyelvtudományi Társaság. Budapest.
Dobos István 1995. Alaktan és értelmezéstörténet. Novellatípusok a századforduló magyar irodalmában. Kossuth Egyetemi Kiadó. Debrecen.
Fábri Anna 2007. Az értelmezés változatai és nehézségei: 1850 – Jókai elbeszélései a szabadságharc és az összeomlás hónapjairól. In: Szegedy-Maszák Mihály – Veres András (szerk.). A magyar irodalom történetei II. Gondolat. Budapest. 321–330.
Hermann Róbert 2004. Az 1848–1849-es szabadságharc nagy csatái. Zrínyi Kiadó. Budapest.
Hermann Róbert (főszerk.) 2019. Az ismeretlen Görgei. Magyar Nemzeti Múzeum. Budapest.
Jókai Mór 1956. Csataképek a magyar szabadságharcból. Válogatta, a bevezetést és a jegyzeteket írta Szemlér Ferenc. Ifjúsági Könyvkiadó. Bukarest.
Jókai Mór 1971. Elbeszélések. S. a. r. Oltványi Ambrus. Akadémiai Kiadó. Budapest. (Kritikai kiadás).
Jókai Mór: Elbeszélések (1850). Jókai Mór Összes Művei, 2/A kötet, s. a. r. Győrffy Miklós. Akadémiai Kiadó. Budapest, 1989 (Forradalmi és csataképek 1848- és 1849-ből).
Jókai Mór: Elbeszélések (1850). Jókai Mór Összes Művei, 2/B kötet, s. a. r. Győrffy Miklós. Akadémiai Kiadó. Budapest, 1989 (Egy bujdosó naplója, Emléksorok).
Jókai Mór – Bródy Sándor – Rákosi Viktor (szerk.) 1898. Ezernyolczszáznegyvennyolcz. Az 1848/49-iki magyar szabadságharcz története képekben. Révai Testvérek. Budapest. (reprint: Kossuth Kiadó, é. n., alapos életrajzokkal)
Kosáry Domonkos 1936. A Görgei-kérdés története I–II. Egyetemi Nyomda. Budapest.
Landgraf Ildikó 2013. Jókai anekdotái. In: Hansági Ágnes – Hermann Zoltán (szerk). Jókai & Jókai. Tanulmányok. L’Harmattan. Budapest. 135–151.
Mikszáth Kálmán 1967. Jókai Mór élete és kora. Magyar Helikon. Budapest.
Nacsády József 1983. Jókai 1848–49-es témájú novelláinak tanulságához. Literatura 10(3–4). 235–242.
Perelman, Chaim 1977/2019. A retorika birodalma. Ford. Major Hajnalka. Tinta Könyvkiadó. Budapest.
Sőtér István [é. n.] 1941. Jókai. Franklin. Budapest.
Sőtér István (szerk.) 1965. A magyar irodalom története 1849-től 1905-ig. Akadémiai Kiadó. Budapest.
Szajbély Mihály 2010. Jókai Mór. Kalligram. Pozsony.
Szávai János 1981. Novellatípusok a magyar irodalomban. Irodalomtörténet 13(3): 611–637.
Szilágyi Márton 2015. Jókai, a pályakezdő novellista. In: Hansági Ágnes – Hermann Zoltán (szerk.) „…író leszek, semmi más…”: Irodalmi élet, irodalmiság és öntükröző eljárások a Jókai szövegekben. Balatonfüred Városért Közalapítvány. Balatonfüred. 32–38.
Szinnyei Ferenc 1939, 1941. Novella- és regényirodalmunk a Bach-korszakban I–II. Magyar Tudományos Akadémia. Budapest.
Thomka Beáta 1986. A pillanat formái. A rövidtörténet szerkezete és műfaja. Fórum Könyvkiadó. Budapest.
Török Lajos 2018. A miniszter félrelép. A gyémántos miniszter kontextusai. In: Hansági Ágnes – Hermann Zoltán (szerk.) „…író leszek, semmi más…”: Irodalmi élet, irodalmiság és öntükröző eljárások a Jókai szövegekben. Balatonfüred Városért Közalapítvány. Balatonfüred. 142–158.
Világirodalmi Lexikon 9. N–O 1984. Akadémiai Kiadó. Budapest.
Zsigmond Ferenc 1916. Jókai írói munkássága a szabadságharczig. Irodalomtörténeti Közlemények 26: 275–304.
Zsigmond Ferenc 1924. Jókai Mór. Magyar Tudományos Akadémia. Budapest.
##submission.downloads##
Megjelent
Hogyan kell idézni
Folyóirat szám
Rovat
License
Copyright (c) 2021 Adamikné Jászó Anna
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial 4.0 International License.
A folyóiratban publikált írások szerzői joga a szerzőt illeti. A folyóiratot az első publikálás joga illeti meg. A megjelenő írásra a Creative Commons License “Attribution-NonCommercial 4.0 International" (CC BY-NC 4.0) licenc vonatkozik. Ez azt jelenti, hogy a megjelenő munka másolása, továbbadása, elemeinek hasznosítása, átalakítása és további munkához való alapul vétele a kereskedelmi hasznosításon kívül bármilyen céllal megengedett, de csakis a szerző megfelelő elismerése, a licenc megjelölése, valamint bárminemű változtatás jelölése mellett.
Az Anyanyelv-pedagógia folyóirat semmiféle díjat nem ró szerzőire a cikkek kezelésért, benyújtásáért, publikálásáért. Minden írás, amely a folyóiratban megjelenik, közzététele után azonnal ingyenesen hozzáférhető.