Nagyváradi középiskolások olvasási szokásai
DOI:
https://doi.org/10.21030/anyp.2011.3.2Kulcsszavak:
olvasáspedagógia, olvasási szokások, internethasználat, iskolatípusAbsztrakt
A nemzetközi és a hazai felmérések szerint csökken az olvasni szerető serdülők száma. Információs
társadalmunkban a tanulók egyre inkább eltávolodnak a könyvektől, valamint a kultúra bizonyos
rétegeitől, ám a tömegkommunikációs eszközök használatának hatékonysága is behatárolt, hiszen
nem alakult ki a diákoknak az a képessége, hogy a rájuk zúduló információáradatból a számukra
hasznosat válasszák ki. A tanulmány 15–17 éves magyar anyanyelvű nagyváradi tanulók által
kitöltött kérdőívek eredményei alapján arra a kérdésre keresi a választ, hogy milyen hatással van
a tanulók olvasási szokásaira az az iskolatípus, ahová járnak; befolyásolja-e ezeket a szokásokat
a szülők társadalmi helyzete és iskolázottsága; milyen lehetőségei vannak a pedagógusnak, az
iskolának, a könyvtárnak, valamint a társadalomnak az olvasás értékének megőrzésében.
Hivatkozások
Adamikné Jászó Anna 2001. Anyanyelvi nevelés az ábécétől az érettségiig. Trezor Kiadó. Budapest.
Balázsi Ildikó – Ostorics László – Schumann Róbert – Szalay Balázs – Szepesi Ildikó 2010. PISA 2009. A PISA 2009 tartalmi és technikai jellemzői. Oktatási Hivatal. Budapest.
Bartha Krisztina 2007. Olvasási szokások a középiskolák XI-XII. osztályában. Kézirat. XXVIII. Országos Tudományos Diákköri Konferencia. Debrecen.
Bartha Krisztina – Katona Hajnal 2010. Az identitás és a nyelvi attitűdök megjelenése kolozsvári és nagyváradi magyar tizedik osztályos tanulóknál. Kézirat.
Cs. Czachesz Erzsébet 1999. Az olvasásmegértés és tanítása. Iskolakultúra 2: 3–15.
Gereben Ferenc 1999. Hogyan olvasunk – határon innen és túl? In: Nagy Attila (szerk.) Olvasásfejlesztés iskolában és könyvtárban. A Magyar Olvasástársaság, a Sárospataki Városi Könyvtár és az MKE Zempléni Könyvtárosok Szervezetének konferenciája. Sárospatak. 69–74.
Gósy Mária 2008. A szövegértő olvasás. Anyanyelv-pedagógia. 1. http://www.anyanyelv-pedagogia.hu/cikkek.php?id=25 (2011. január 4.) https://doi.org/10.21030/anyp.2008.1.1
Mihály Ildikó 2002. Pisa 2000 – a hivatalos OECD-jelentés tanulságai. Új Pedagógiai Szemle. 189–203. http://www.ofi.hu/tudastar/uj-pedagogiai-szemle-090617-282 (2011. január 4.)
Nagy Attila 1993. Olvasási kultúra és nemzeti azonosságtudat (Középiskolások hármas tükörben). In: Gereben Ferenc – Lőrincz Judit – Nagy Attila – Vidra Szabó Ferenc: Magyar olvasáskultúra határon innen és túl. Közép-Európa Intézet. Budapest. 75–121.
Szabó M. Kinga 1998. Mit olvas a magyar? Hetek. http://www.hetek.hu/szabadido/199805/mit_olvas_a_magyar (2011. január 4.)
Tóth Beatrix 2006. A szövegértés fejlesztésének elmélete és gyakorlata. Magyar Nyelvőr 457–469.
Tóth László 2003. Az olvasás pszichológiai alapjai. Pedellus Tankönyvkiadó. Debrecen.
Vári Péter – Bánfi Ilona – Felvégi Emese – Krolopp Judit – Rózsa Csaba – Szalay Balázs 2001. A PISA 2000 vizsgálatról. Új Pedagógiai Szemle. 31–43. http://www.ofi.hu/tudastar/uj-pedagogiai-szemle-090617-272 (2011. január 4.)
(1) A Pisa-sokk – avagy minden negyedik magyar gyerek nem tanul meg olvasni. Új Pedagógiai Szemle. 58–70. http://www.ofi.hu/tudastar/uj-pedagogiai-szemle-090617-152 (2011. január 4.)
(2) Tóthné Szűcs Éva 2011. Nyíregyházi középiskolások olvasási szokásai. Anyanyelv-pedagógia 3. http://www.anyanyelv-pedagogia.hu/cikkek.php?id=331 (2011. szeptember 28.) https://doi.org/10.21030/anyp.2011.3.3
##submission.downloads##
Megjelent
Hogyan kell idézni
Folyóirat szám
Rovat
License
Copyright (c) 2011 Bartha Krisztina
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial 4.0 International License.
A folyóiratban publikált írások szerzői joga a szerzőt illeti. A folyóiratot az első publikálás joga illeti meg. A megjelenő írásra a Creative Commons License “Attribution-NonCommercial 4.0 International" (CC BY-NC 4.0) licenc vonatkozik. Ez azt jelenti, hogy a megjelenő munka másolása, továbbadása, elemeinek hasznosítása, átalakítása és további munkához való alapul vétele a kereskedelmi hasznosításon kívül bármilyen céllal megengedett, de csakis a szerző megfelelő elismerése, a licenc megjelölése, valamint bárminemű változtatás jelölése mellett.