Kérdések és válaszok az írástudás új formáiról
DOI:
https://doi.org/10.21030/anyp.2011.3.1Kulcsszavak:
új média, információs műveltség , digitális írástudásAbsztrakt
Korunkat a digitális hordozókon megjelenő szövegek létrehozása és befogadása jellemzi
fokozódó mértékben. Ez hatással van az anyanyelvi készségekre és az anyanyelv-pedagógiára
is. Éppen ezért az írástudást az új technológiákhoz kötődve is meghatározhatjuk, és új formáit
is megkülönböztethetjük. Mindegyiknek fontos része a kritikai gondolkodás és a kritikai olvasás.
A legrégebbi és legismertebb forma az információs műveltség, amely azonban kevés figyelmet
kapott az oktatásban. A digitális írástudás, amely az írástudás és a műveltség több típusát
fogja át, sikeresebb lehet, ha nem a számítástechnikára leszűkítve használjuk. Az új formákkal
kapcsolatban a legalapvetőbb kérdés az, hogy milyen mértékben változik meg a nyelv és az
írástudás akkor, amikor az új technológiák tért nyernek, amikor a Web 2.0 technológiáit használó
média hatására egyre gyakrabban mediatizált terekben fejezzük ki magunkat.
Hivatkozások
AACU 2002. Greater expectations: A new vision for learning as a nation goes to college. Association of American Colleges and Universities. Washington DC.
Adamikné Jászó Anna 2009. Retorikai gondolkodás és szövegértő olvasás I. Anyanyelv-pedagógia 2. http://www.anyanyelv-pedagogia.hu/cikkek.php?id=185 (2011. június 24.) https://doi.org/10.21030/anyp.2009.3.1
ACRL 2000. Information Literacy Competency Standards for Higher Education. Association of College and Research Libraries. Chicago. Ill. http://www.ala.org/ala/mgrps/divs/acrl/standards/informationliteracycompetency.cfm (2011. június 24.)
ALA 1989. ALA Presidential Committee on Information Literacy. Final report. American Library Association. Chicago. Ill.
Andersen, Jack 2006. The public sphere and discursive activities: information literacy as sociopolitical skills. Journal of Documentation. 62: 213–228. https://doi.org/10.1108/00220410610653307
Andretta, Suzie 2005. Information literacy: A practitioner’s guide. Chandos Publishing. Oxford. https://doi.org/10.1533/9781780630755
Bawden, David 2001. Information and digital literacies: a review of concepts. Journal of Documentation 57: 218–259. https://doi.org/10.1108/EUM0000000007083
Bawden, David 2008. Origins and concepts of digital literacy. In: Lankshear, Colin – Knobel, Michelle (eds.) Digital Literacies: concepts, policies and practices. Peter Lang. New York. 17–32.
Bawden, David – Robinson, Lyn 2009. The dark side of information: overload, anxiety and other paradoxes and pathologies. Journal of Information Science 35: 180–191. https://doi.org/10.1177/0165551508095781
Beeson, Ian 2005. Judging relevance: a problem for e-literacy. ITALICS 4. http://www.ics.heacademy.ac.uk/italics/vol5iss4/beeson.pdf (2011. június 24.) https://doi.org/10.11120/ital.2006.05040210
Benczik Vilmos 2010. A médium és az üzenet. Könyv és Nevelés 12: 8–12.
Bruce, Christine 1994. Information Literacy Blueprint. https://courses.washington.edu/mlis560/su09/Module1/bruce_information_literacy_blueprint.pdf (2011. június 24.)
Budd, John 2011. Meaning, truth, and information: prolegomena to a theory. Journal of Documentation 67: 56–74. https://doi.org/10.1108/00220411111105452
Carr, Nicholas 2010. The Shallows: What the Internet Is Doing to Our Brains. W.W. Norton. New York.
CILIP 2004. Introduction to information literacy. Chartered Institute of Library and Information Professionals. http://www.cilip.org.uk/get-involved/advocacy/information-literacy/pages/introduction.aspx (2011. június 24.)
Coiro, Julie et al. 2008. Central Issues in New Literacies and New Literacies Research. In: Coiro, Julie et al (eds.) Handbook of Research on New Literacies. Lawrence Erlbaum Associates. Taylor & Francis Group. New York – Oxon. 25–32.
Cordes, Sean 2009. Broad Horizons: The Role of Multimodal Literacy in 21st Century Library Instruction. http://www.ifla.org/files/hq/papers/ifla75/94-cordes-en.pdf (2011. június 24.)
Cull, Barry W. 2011. Reading revolutions: Online digital text and implications for reading in academe. First Monday 16. http://firstmonday.org/htbin/cgiwrap/bin/ojs/index.php/fm/article/viewArticle/3340/2985 (2011. június 24.) https://doi.org/10.5210/fm.v16i6.3340
Dalton, Bridget – Proctor, Patrick. 2008. The Changing Landscape of Text and Comprehension in the Age of New Literacies. In: Coiro, Julie et al (eds.) Handbook of Research on New Literacies. Lawrence Erlbaum Associates. Taylor & Francis Group. New York – Oxon. 297–324.
D’Angelo, Barbara J. – Maid, Barry M. 2004. Moving Beyond Definitions: Implementing Information Literacy Across the Curriculum. Journal of Academic Librarianship 30: 212–217. https://doi.org/10.1016/j.acalib.2004.02.002
Elmborg, James 2006. Critical Information Literacy: Implications for Instructional Practice. Journal of Academic Librarianship 32: 192–199. https://doi.org/10.1016/j.acalib.2005.12.004
Falus Iván – Kotschy Beáta 2006. Kompetenciaalapú tanárképzés: divatos jelszó vagy a megújulás eszköze? Pedagógusképzés 4: 67–75.
Fehér Péter – Hornyák Judit 2010. Netgeneráció: tényleg más a miénk? HVG Techline. http://techline.hu/ (2011. június 24.)
Frank Róza 2006. Kompetenciafejlesztés az információs társadalomban. Tudományos és Műszaki Tájékoztatás 53: 391–403.
Geisler, Cheryl et al. 2001. ITex. Future directions for research on the relationship between information technology and writing. Journal of Business and Technical Communication 15: 269–308. https://doi.org/10.1177/105065190101500302
Golden Dániel 2009. Az elektronikus olvasás mintázatai. Információs Társadalom 9: 85–93. https://doi.org/10.22503/inftars.IX.2009.3.5
Hobbs, Renee 2006. Reconceptualizing media literacy for the digital age. In: Martin, Alan – Madigan, Dan (eds.) Digital literacies for learning. Facet. London. 99–109. https://doi.org/10.29085/9781856049870.011
Ipri, Tom 2010. Introducing transliteracy. What does it mean to academic libraries? College and Research Library News 71: 532–533, 567. https://doi.org/10.5860/crln.71.10.8455
IRA 2009. New Literacies and 21st-Century Technologies. International Reading Association. Newark.
Jarrett, Kylie 2008. Interactivity is Evil! A critical investigation of Web 2.0 First Monday 13: http://firstmonday.org/htbin/cgiwrap/bin/ojs/index.php/fm/article/viewArticle/2140/1947 (2011. június 24.)
Józsa Krisztián – Steklács János 2009. Az olvasástanítás kutatásának aktuális kérdései. Magyar Pedagógia 109: 365–397.
Karvalics László, Z. 2002. Az információs társadalom keresése. Aula-Infonia. Budapest.
Knausz Imre 2010. Műveltség és demokrácia. Miskolc–Budapest. http://mek.oszk.hu/08700/08758/08758.htm (2011. június 15.)
Knott, Deborah 2005. Critical Reading Towards Critical Writing. http://www.writing.utoronto.ca/advice/reading-and-researching/critical-reading (2011. június 24.)
Komoski, Ken 2007. 21st Century Teachers and Learners: Prosumers in a Bi-literate Knowledge-Driven World. AACE-SITE 2007, San Antonio. http://www.aace.org/conf/SITE/komoski_invited.doc (2011. június 24.)
Kovács Zoltán 2005. Történelemlecke az RWCT – kritikai gondolkodás – oktatási stratégiája alapján. Bolyai Nyári Akadémia. Szováta.
Lankshear, Colin – Knobel, Michelle 2004. „New” Literacies: Research and Social Practice. http://www.geocities.com/c.lankshear/nrc.html (2011. június 24.)
Leu, Donald et al. 2007. What Is New About The New Literacies of Online Reading Comprehension? In: Rush, Leslie S. – Eakle, Jonathan A. – Berger, Allen (eds.) Secondary School Literacy: What Research Reveals for Classroom Practice. National Council of Teachers of English. Urbana. 37–68.
Lister, Martin et al. 2009. New media: a critical introduction. Routledge. London – New York. https://doi.org/10.4324/9780203884829
Livingstone, Sonia – Van Couvering, Elizabeth – Thumin, Nancy 2008. Converging traditions of research on media and information literacies: Disciplinary and methodological issues. In: Leu Donald (ed.) Handbook of Research on New Literacies. Lawrence Erlbaum Associates. Hillsdale. 103–132.
Loo, Alfred – Chung, C.W. 2006. A model for information literacy course development: a liberal arts university perspective. Library Review 55: 249–258. https://doi.org/10.1108/00242530610660799
Lynch, Clifford 1998. Information literacy and information technology literacy: new components in the curriculum for a digital culture. http://www.cni.org/staff/cliffpubs/info_and_IT_literacy.pdf (2011. június 24.)
Martin, Alan 2006. Literacies for the Digital Age. In: Martin, Alan – Madigan, Dan (eds.) Digital literacies for learning. Facet. London. 3–25. https://doi.org/10.29085/9781856049870.003
Merchant, Guy 2009. Learning for the future: Emerging technologies and social participation. In: Hin, Leo – Subramaniam, Ramanathan (eds.) The handbook of research on new media literacy at the K-12 level. Hershey PA. IGI Global. 1–13. https://doi.org/10.4018/978-1-60566-120-9.ch001
Molnár Szilárd et al. 2005. A hozzáférési pontok humán-infrastruktúrájának fejlesztése, az IT-mentori szakma kialakítása. http://www.szmm.gov.hu/download.php?ctag=download&docID=811 (2011. június 24.)
Nagy Ádám 2000. Információs írástudás és informatikai intelligencia. Új Pedagógiai Szemle 50: 34–41.
Nicholas, David et al. 2011. Google Generation II: web behaviour experiments with the BBC. Aslib Proceedings 63: 28–45. https://doi.org/10.1108/00012531111103768
OECD 2005. The definition and selection of key competencies. Executive Summary. http://www.oecd.org/dataoecd/47/61/35070367.pdf (2011. június 24.)
Owston, Donald 2009. Digital Immersion, Teacher Learning, and Games. Educational Researcher 38: 270–273. https://doi.org/10.3102/0013189X09336673
Rheingold, Howard 2010. Attention, and Other 21st-Century Social Media Literacies. EDUCAUSE Review 45: 14–24.
Sheridan, Jean 1992. WAC and libraries: A look at the literature. Journal of Academic Librarianship 18: 90–94.
Steklács János 2005. Funkcionális analfabetizmus a hipotézisek, tények és számok tükrében. Akadémiai Kiadó. Budapest.
Steklács János 2010. Személyiség, identitás, olvasás a jövő forgatókönyvében. Könyv és Nevelés 12: 36–41.
Street, Brian 1984. Literacy in Theory and Practice. Cambridge University Press. Cambridge.
Terestyéni Tamás 2006. Kommunikációelmélet. Osiris Kiadó. Budapest.
WPA 2000 Outcomes Statement for First-Year Composition. Council of Writing Program Administrators. http://www.wpacouncil.org/positions/outcomes.html (2011. június 24.)
##submission.downloads##
Megjelent
Hogyan kell idézni
Folyóirat szám
Rovat
License
Copyright (c) 2011 Koltay Tibor
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial 4.0 International License.
A folyóiratban publikált írások szerzői joga a szerzőt illeti. A folyóiratot az első publikálás joga illeti meg. A megjelenő írásra a Creative Commons License “Attribution-NonCommercial 4.0 International" (CC BY-NC 4.0) licenc vonatkozik. Ez azt jelenti, hogy a megjelenő munka másolása, továbbadása, elemeinek hasznosítása, átalakítása és további munkához való alapul vétele a kereskedelmi hasznosításon kívül bármilyen céllal megengedett, de csakis a szerző megfelelő elismerése, a licenc megjelölése, valamint bárminemű változtatás jelölése mellett.