Az „írástudó” egyetemi hallgató
DOI:
https://doi.org/10.21030/anyp.2018.1.1Kulcsszavak:
akadémiai írástudás, kritikai hozzáállás, információs túlterhelésAbsztrakt
A tanulmány témája az akadémiai írástudás, vagyis azok a készségek, beállítódások és ismeretek, amelyeket egy egyetemi hallgatónak el kell sajátítania annak érdekében, hogy a tág értelemben vett tudományos világ, egy-egy adott tudományos közösség elvárásainak megfelelő szövegeket tudjon olvasni, interpretálni és létrehozni. Az olyan gyakrabban tárgyalt témák, mint a szakirodalomra való hivatkozás módja és a plágium elkerülése mellett, a tanulmány szól az információkkal szembeni kritikai hozzáállás fontosságáról, az értelmezés szükségességéről, az információs túlterhelésről és az általa okozott szimptómák enyhítéséről is. Amellett érvel, hogy a hallgatókban tudatosítani kell azt, hogy az írás és az olvasás folyamata nem lineáris, mivel az olvasás, a gondolkodás, a szintézis és az írás ismétlődő lépésekből álló műveletsorozaton alapul, továbbá azt, hogy az írás nemcsak az új információ létrehozását foglalja magában, hanem információk összegyűjtését és szervezését is. Fontos ismerniük a célközönségüket is, különös tekintettel arra a tudományos közösségre, amelyhez tartoznak.
Hivatkozások
ALA 1989. ALA Presidential Committee on Information Literacy. Final report. American Library Association. Chicago Ill.
ACRL 2000. Information Literacy Competency Standards for Higher Education. Association of College and Research Libraries. Chicago–Illinois https://alair.ala.org/handle/11213/7668 (2017. november 10.)
Magyarul: Csík Tibor (szerk.) 2006. Információs műveltség és oktatásügy. Nemzetközi szemle. Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum. Budapest. http://www.opkm.hu/download/ImOk.pdf (2017. november 10.)
Aczél Petra 2013. Médiaműveltség. In: Nagy-Király Vivien (szerk.) Médiatudatosság az oktatásban. Budapest. OFI. 39–44.
Attfield, Simon – Blandford, Ann – Dowell, John 2003. Information seeking in the context of writing: a design psychology interpretation of the problematic situation. Journal of Documentation 59: 430–453. https://doi.org/10.1108/00220410310485712
Badke, William 2004. Research strategies: Finding your way through the information fog. (2nd ed.) iUniverse.com. Lincoln, NE.
Balázs János 1985. A szöveg. Gondolat Könyvkiadó. Budapest.
Bańczerowski Janusz 2004. A szaknyelvek és a szaknyelvi szövegek egyes sajátosságairól. Magyar Nyelvőr 4: 446–452.
Bates, Marcia 2002. Toward an Integrated Model of Information Seeking and Searching. New Review of Information Behaviour Research 3: 1–15.
Bawden, David 2017. Why LIS doesn’t have a quick fix for the post-factual society and why that’. The Occasional Informationist. https://theoccasionalinformationist.com/2017/02/02/why-lis-doesnt-have-a-quick-fix-for-the-post-factual-society-and-why-thats-ok/ (2017. november 10.)
Bawden, David – Robinson, Lyn 2009. The dark side of information: overload, anxiety and other paradoxes and pathologies. Journal of Information Science 35: 180–191. https://doi.org/10.1177/0165551508095781
Bawden, David – Robinson, Lyn 2015. Information and the gaining of understanding. Journal of Information Science 42: 294–299. https://doi.org/10.1177/0165551515621691
Benselin, Jennifer C. – Ragsdell, Gillian 2015. Information overload: the differences that age makes. Journal of Librarianship and Information Science 48: 284–297. https://doi.org/10.1177/0961000614566341
Bruce, Harry – Jones, William – Dumais, Suzanne 2004. Information behaviour that keeps found things found. Information Research 10. http://www.informationr.net/ir/10-1/paper207.html (2017. november 10.)
CIBER 2016. Early career researchers: the harbingers of change? Final report from CIBER. http://ciber-research.eu/download/20161120-ECR_Year_1_final_report_071116.pdf (2017. november 10.)
Cope, Bill – Kalantzis, Mary – Abd-El-Khalick, Fouad – Bagley, Elizabeth 2013. Science in writing: Learning scientific argument in principle and practice. E-Learning and Digital Media 10/4): 420–441.
Cortes-Vera, Jesus – Garcia, Thelma, J. – Gutierrez, Alan 2017. Knowing and improving paraphrasing skills of Mexican college students. Information and Learning Science118: 490–502.
Csermely Péter – Gergely Pál – Koltay Tibor – Tóth János 1999. Kutatás és közlés a természettudományokban. Osiris Kiadó. Budapest.
Davis, Nathaniel 2012. IA strategy: Addressing the signatures of information overload. UXmatters, February 2012. http://www.uxmatters.com/mt/archives/2012/02/ia-strategy-addressing-the-signatures-of-information-overload.php (2017. november 10.)
Elmborg, James 2006. Critical Information Literacy: Implications for Instructional Practice. Journal of Academic Librarianship 32: 192–199. https://doi.org/10.1016/j.acalib.2005.12.004
Fehér Márta – Hársing László 1977. A tudományos problémától az elméletig. Kossuth Könyvkiadó. Budapest.
Fülöp Károly 2017. Esszészövegek szerkezetének kvantitatív elemzése. Anyanyelv-pedagógia 2. http://www.anyanyelv-pedagogia.hu/cikkek.php?id=679 (2017. november 10.) https://doi.org/10.21030/anyp.2017.2.3
Hardof-Jaffe, Sharon – Hershkovitz, Arnon – Abu-Kishk, Hama – Bergman, Ofer – Nachmias, Rafi 2009. Students' organization strategies of personal information space. Journal of Digital Information 10: 1–17.
Herman, Eti – Nicholas, David 2010. The information enfranchisement of the digital consumer. Aslib Proceedings 62: 245–260. https://doi.org/10.1108/00012531011046899
Holschuh Simmons, Michelle 2005. Librarians as disciplinary discourse mediators: Using genre theory to move toward information literacy. Libraries and the Academy 5:297–311.
Kelly, Courtney – Brower, Carleigh 2017. Making Meaning Through Media: Scaffolding Academic and Critical Media Literacy with Texts About Schooling. Journal of Adolescent & Adult Literacy 60: 655–666. https://doi.org/10.1002/jaal.614
Kiili, Carita – Mäkinen, Marita – Coiro, Julie 2013. Rethinking academic literacies: Designing multifaceted literacy experiences for preservice teachers. Journal of Adolescent & Adult Literacy 57: 223–232. https://doi.org/10.1002/JAAL.223
Klaudy Kinga 2007. Nyelv és fordítás. Válogatott fordítástudományi tanulmányok. Tinta Könyvkiadó. Budapest.
Knausz Imre 2010. Műveltség és demokrácia. Magánkiadás. Miskolc–Budapest.
Koltay Tibor 2003. A referálás elmélete és gyakorlata. Könyvtári Intézet. Budapest.
Koltay Tibor 2011. Kérdések és válaszok az írástudás új formáiról. Anyanyelv-pedagógia 4. http://www.anyanyelv-pedagogia.hu/cikkek.php?id=329 (2017. november 20.) https://doi.org/10.21030/anyp.2011.3.1
Koltay Tibor 2017a. Egy „örökzöld téma”: az információs túlterhelés. Információs Társadalom 17: 39–54.
Koltay Tibor 2017b. A kutatóknak szánt közösségi médiáról. Magyar Tudomány 178: 1303–1310.
Martínez-Abad, Fernando – Torrijos-Fincias, Patricia – Rodríguez-Conde, María José 2016. The eAssessment of Key Competences and their Relationship with Academic Performance. Journal of Information Technology Research 9: 16–27. https://doi.org/10.4018/JITR.2016100102
Meishar-Tal, Hagit – Pieterse, Efrat 2017. Why do academics use academic social networking sites? The International Review of Research in Open and Distributed Learning 18: 1–22. https://doi.org/10.19173/irrodl.v18i1.2643
Molnár Edit Katalin 2009. Az írásbeli szövegalkotás funkciója és hatékonysága magyar egyetemista diákok dolgozatainak szövegeiben. Anyanyelv-pedagógia 2. http://www.anyanyelv-pedagogia.hu/cikkek.php?id=138 (2017. november 20.) https://doi.org/10.21030/anyp.2009.1.1
Neeley, Stacia Dunn 2005. Academic Literacy. London. Pearson Education.
Nicholas, David – Rodríguez-Bravo, Blanca – Watkinson, Anthony – Boukacem-Zeghmouri, Cherifa – Herman, Eti – Xu, Jie – Abrizah, Abdullah – Świgoń, Marzena 2017. Early career researchers and their publishing and authorship practices. Learned Publishing 30: 205–217. https://doi.org/10.1002/leap.1102
Pinto, María – Fernández-Ramos, Andrés – Doucet, Anne-Vinciane 2008. Measuring students’ information literacy skills through abstracting: case study from a library and information science perspective. College and Research Libraries 69: 132–154. https://doi.org/10.5860/crl.69.2.132
Poirier, Liz – Robinson, Lyn 2014. Informational balance: slow principles in the theory and practice of information behaviour. Journal of Documentation 70: 687–707. https://doi.org/10.1108/JD-08-2013-0111
Rieh, Soo Young 2002. Judgment of Information Quality and Cognitive Authority in the Web. Journal of the American Society for Information Science and Technology 53: 145–161. https://doi.org/10.1002/asi.10017
Scholz, Trebor 2008. Market Ideology and the Myths of Web 2.0. First Monday 13. http://www.uic.edu/htbin/cgiwrap/bin/ojs/index.php/fm/article/viewArticle/2138/1945 (2017. február 20.)
Simon, Herbert 1982. Korlátozott racionalitás. Közgazdasági és Jogi Kiadó. Budapest.
Sundin, Olof 2008. Negotiations on information-seeking expertise: A study of web-based tutorials for information literacy. Journal of Documentation 64: 24–44. https://doi.org/10.1108/00220410810844141
Szilassy Eszter 2012. Az írás és a fogalmazásjavítás stratégiái. Anyanyelv-pedagógia 1. http://www.anyanyelv-pedagogia.hu/cikkek.php?id=357 (2017. december 4.) https://doi.org/10.21030/anyp.2012.1.5
Williams, Peter – Leighton John, Jeremy – Rowland, Ian 2009. The personal curation of digital objects: A lifecycle approach. Aslib Proceedings 61: 340–363.
Weideman, Albert 2014. Academic literacy: why is it important? Introduction to: Weideman, Albert – Osae Otopah, Francis – Prepetua, Dadzie. Personal information management practices of students and its implications for library services. Aslib Proceedings 65: 143–160.
Z. Karvalics László 2017. Informatorium. Szó-kalauz a kortárs információs kultúrához. Tinta Könyvkiadó. Budapest.
(1) Academia.edu. https://www.academia.edu/ (2017. november 10.)
(2) Research Gate. https://www.researchgate.net/ (2017. november 10.)
(3) Mendeley. https://www.mendeley.com/ (2017. november 10.)
(4) Kudos. https://www.growkudos.com/ (2017. november 10.)
##submission.downloads##
Megjelent
Hogyan kell idézni
Folyóirat szám
Rovat
License
Copyright (c) 2018 Koltay Tibor
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial 4.0 International License.
A folyóiratban publikált írások szerzői joga a szerzőt illeti. A folyóiratot az első publikálás joga illeti meg. A megjelenő írásra a Creative Commons License “Attribution-NonCommercial 4.0 International" (CC BY-NC 4.0) licenc vonatkozik. Ez azt jelenti, hogy a megjelenő munka másolása, továbbadása, elemeinek hasznosítása, átalakítása és további munkához való alapul vétele a kereskedelmi hasznosításon kívül bármilyen céllal megengedett, de csakis a szerző megfelelő elismerése, a licenc megjelölése, valamint bárminemű változtatás jelölése mellett.
Az Anyanyelv-pedagógia folyóirat semmiféle díjat nem ró szerzőire a cikkek kezelésért, benyújtásáért, publikálásáért. Minden írás, amely a folyóiratban megjelenik, közzététele után azonnal ingyenesen hozzáférhető.