Another way to teach literature: teaching rhetorical figures from a literature-pedagogical perspective

Another way to teach literature: teaching rhetorical figures from a literature-pedagogical perspective

Authors

DOI:

https://doi.org/10.21030/anyp.2026.1.4

Keywords:

literary pedagogy, teaching literature, rhetorical figures, creative writing, student engagement

Abstract

Teaching literature goes beyond the mere transmission of knowledge: it should strive to create
a learning environment in which students can connect to texts through their own experiences,
emotions, and intrinsic motivation. The study takes as its starting point that education itself is a
creative process in which the teacher—following the Pygmalion metaphor—shapes opportunities
for self-expression from attention, trust, and intentionally designed pedagogical situations. This
requires a safe and accepting space where learners can step out of their habitual routines and
experience the joy of creative thinking, self-reflection, and independent interpretation. This study
presents a Hungarian literature lesson delivered by the author within the framework of the 12th
First-Language Teaching Competition in the Carpathian Basin. The lesson focused on three
rhetorical figures—gradation, enumeration, and accumulation—addressed through methods
grounded in arts pedagogy and creative writing. Endre Ady’s A föl-földobott kő and Virág Erdős’s
Ezt is elviszem magammal served as textual basis for exploring the topos of the journey, while
allowing students to articulate their own experiences and preferred interpretive pathways. The
methodological framework drew on humanistic pedagogy, arts pedagogy, and approaches
oriented toward experience- and creation-centred learning. The tasks assigned during the lesson
enabled students to infuse abstract stylistic phenomena with personal meaning and to speak in
their own voices. The sequence of activities, supporting both verbal and visual self-expression,
contributed to deeper text comprehension, reflective thinking, and the strengthening of students’
self-confidence. The author’s teaching experience suggests that an arts-pedagogical, creationcentred approach effectively enhances student engagement and fosters a more democratic and
experiential learning environment.

References

Bókay, Antal 2006. Az irodalomtanítás irodalomtudományi modelljei. In: Sipos Lajos (szerk.) Irodalomtanítás a harmadik évezredben. Krónika Nova Kiadó. Budapest. 39−53.

Bodrogi Ferenc Máté − Czimer Györgyi − Fűzfa Balázs − Szakály Szilvia 2016. Élményközpontú irodalomtanítás. Kreativitás, produktivitás, kultúrakezelés a digitális korban. In: Fűzfa Balázs (sorozatszerk.) IROM−KÖNYVEK III. Az irodalomtanítás innovációjának országos műhelye. Savaria University Press. Szombathely. https://mek.oszk.hu/16400/16457/16457.pdf (2025. április 2.)

Fenyő D. György 2022. Az irodalomtanítás módszertana: Éthosz és praktikák. Tea Kiadó Kft. Budapest.

Gyarmathy Éva 2007. Diszlexia. A specifikus tanítási zavar. Lélekben Otthon Kiadó. Budapest. Greenfield, Patricia M. 2009. Technology and informal education. What is taught, what is learned. Science 323(5910): 69–71. https://doi.org/10.1126/science.1167190 DOI: https://doi.org/10.1126/science.1167190

Hansági Ágnes 2017. Kánonon innen és kánonon túl. Megjegyzések a „gyermekirodalmi kánon” és a „gyermekirodalmi klasszikus” kérdéséhez. In: Hansági Ágnes − Hermann Zoltán − Mészáros Márton − Szekeres Nikoletta (szerk.) Mesebeszéd. A gyerek- és ifjúsági irodalom kézikönyve. FISZ. Budapest. 15−33.

Herédi Rebeka 2021. Az irodalomtanítás 2021-ben: célok, kötelező olvasmányok, Nemzeti alaptanterv, érettségi. In: Tantárgy-pedagógiai kaleidoszkóp: Pedagógiai, neveléstudományi és szakmódszertani tanulmányok. Magánkiadás. Békéscsaba. 71−80.

Herédi Rebeka 2022. Irodalomtanítás – elvárások, szerepek, modellek, megközelítésmódok: Pedagógusnézetek vizsgálata fogalomtérképpel. Iskolakultúra 32(5): 110–126. https://ojs.bibl.u-szeged.hu/index.php/ iskolakultura/article/view/43890 (2025. április 2.)

Jánk István 2021. A magyar anyanyelv-pedagógia adóssága, aktuális problémái és a csőlátású magyarországi magyarok. In: Csernicskó Imre − Kozmács István (szerk.) Kétnyelvűség – oktatás – nyelvmenedzselés: Írások, tanulmányok Vančo Ildikó születésnapjára. Nyitrai Konstantin Filozófus Egyetem. Nyitra. 129−138.

Józsa Krisztián − Fiala Szilvia − Józsa Gabriella 2017. A klasszikus és a kortárs szövegek feldolgozásának hatása az olvasás affektív tényezőire. Anyanyelv-pedagógia 10(1): 23–32. https://doi.org/10.21030/anyp.2017.1.2 DOI: https://doi.org/10.21030/anyp.2017.1.2

Kapusi Angéla 2022a. A magyartanítás lehetőségei a szociokulturálisan hátrányos helyzetű gyermekek körében. In: Bíró Rita Zsófia − Egri Tímea − Farkasné Gönczi Rita − Reményi Tamás (szerk.) Együtt vagyunk erősek! − esélyegyenlőség, integráció és inklúzió a köznevelésben és a társadalomban. Az 50 éves Magyar Gyógypedagógusok Egyesülete jubileumi Országos Szakmai Konferenciája. Magyar Gyógypedagógusok Egyesülete (MAGYE) – ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Kar. Budapest. 147–152.

Kapusi Angéla 2022b. Jól nevelni – Gondolatok a művészetalapú módszerek népszerűsítésének érdekében. Új Pedagógiai Szemle 72(11−12): 68–76. https://upszonline.hu/index.php?article=721112010 (2025. április 2.)

Kapusi Angéla 2024. Irodalompedagógia: Kísérletek egy fogalom meghatározására. Új Pedagógiai Szemle 11–12. https://upszonline.hu/resources/volumes/74/issues/11-12/upsz_74(11-12)_2024__007__kapusi_ angela.pdf (2025. április 12.)

Kiss Virág 2010. Művészeti nevelés, művészettel nevelés, művészetterápia. Iskolakultúra 20(10): 18–31. http://real.mtak.hu/57898/1/2_EPA00011_iskolakultura_2010-10_szeparatum.pdf. (2025. április 12.)

Kiss Virág 2014. A művészet mint nevelés, a nevelés mint művészet. Neveléstudomány 2: 69–81. https://ojs.elte.hu/nevelestudomany/article/view/6493/4930 (2025. április 28.)

Kiss Virág 2017. Művészetalapú módszerek. In: Kárpáti Andrea (szerk.) „A világ új kép a művészetben és a tudományban”: fókuszban a vizuális kultúra pedagógiája. Eötvös Loránd Tudományegyetem. Budapest. 52−53.

Kiss Virág 2021. Művészetterápia, művészettel nevelés, művészetalapú módszerek I–II. Vizuális Kultúra 1(2): 46–52. http://vizualiskulturaujsag.hu/wp-content/uploads/2021/03/4.1%20Kiss_j1.pdf (2025. április 2.)

Kispál Dániel 2019. Az irodalomtanítás válsága. A konstruktivista irodalomtudomány és az irodalomtanítás lehetséges kapcsolódási pontjai a 21. században. In: Kusper Judit (szerk.) Kánonok és kultuszok a gyermek és ifjúsági irodalomban. Líceum Kiadó. Eger. 21−30.

Kusper Judit 2019. Kötelezők, kortársak, klasszikusok. Javaslatok tantervi-tartalmi szabályozók megújítására a magyar irodalom tantárgy kapcsán. In: Kusper Judit (szerk.) Kánonok és kultuszok a gyermek és ifjúsági irodalomban. Líceum Kiadó. Eger. 31−38.

NAT 2020 = Nemzeti alaptanterv 2020. https://ofi.oh.gov.hu/nemzeti-alaptanterv (2025. április 12.) Ovidius 1964. Átváltozások. Magyar Elektronikus Könyvtár. https://mek.oszk.hu/03600/03690/03690.htm#74 (2025. április 12.)

Saint-Exupéry, Antoine de 2019. A kis herceg. Móra Könyvkiadó. Budapest.

Sipos Zsóka 2019. Gyenge olvasási képesség és pedagógiai relevanciái. Anyanyelv-pedagógia (12)4: 5–23. https://doi.org/10.21030/anyp.2019.4.1 DOI: https://doi.org/10.21030/anyp.2019.4.1

Vertetics Ádám 2020. Nemzeti Alaptanterv. Köz-gazdaság. 15(4): 59–76. https://doi.org/10.14267/ RETP2020.04.06 DOI: https://doi.org/10.14267/RETP2020.04.06

Downloads

Published

2026. 02. 28.

How to Cite

Bártfai, K. S. (2026). Another way to teach literature: teaching rhetorical figures from a literature-pedagogical perspective. First Language Pedagogy, 19(1.), 54–65. https://doi.org/10.21030/anyp.2026.1.4

Issue

Section

Articles from the Field
Loading...