Így látják a könyves influenszerek a kötelező olvasmányokat
DOI:
https://doi.org/10.21030/anyp.2026.3.2Kulcsszavak:
irodalompedagógia, kötelező olvasmány, könyves influenszer, olvasás-népszerűsítés, olvasási attitűdAbsztrakt
Bár az iskolai kötelező olvasmányok fontos szerepet játszanak az olvasóvá nevelésben, a
jelenlegi kánon egyre kevésbé képes megszólítani a diákokat. A kötelező olvasmányok sokszor
időben és a nyelvezetükben is távol állnak a tanulók mindennapi tapasztalataitól, miközben az
olvasási élményekről szóló benyomásokat egyre inkább a közösségi médiában aktív könyves
influenszerek továbbítják. A Bookternet platformjai élményközpontú tartalmakat kínálnak, ehhez
képest az iskolai olvasás lassabbnak tűnik. Így egyfajta feszültség keletkezik az iskolai elvárások,
valamint a szabadidős olvasási kedv és preferenciák között, ami hosszabb távon akár az olvasási
motiváció csökkenéséhez is vezethet. A digitális térben megjelenő olvasási minták, ajánlások és
diskurzusok pedig láthatatlanul is jelentősen átformálják a fiatalok irodalomhoz fűződő viszonyát.
Ezért indokolttá válik a véleményvezérek nézőpontjának a vizsgálata. A tanulmány magyar könyves
influenszerek (N = 40) félig strukturált interjúi alapján vizsgálja a kötelező olvasmányokhoz
fűződő személyes viszonyt, kritikákat és javaslatokat. A kvalitatív elemzés három fő klasztert
azonosított: a pozitív „fehér holló” típusú olvasókat; a szelektív mintázatot; valamint a határozottan
negatív, lázadó attitűdöt, amelyeket egy úgynevezett időbeli rehabilitációs motívum egészít ki.
Az interjúfolyamatban részt vevő olvasás-népszerűsítők egyöntetűen rugalmasabb, a diákok
érdeklődéséhez és életkori sajátosságaihoz igazodó rendszert javasolnak: kevesebb, későbbi
életkorban feldolgozott klasszikus művet, több kortárs ifjúsági irodalmat, nagyobb választási
lehetőséget, a nemi szempontok tudatosabb figyelembevételét és a digitális környezethez
való alkalmazkodást. A paradigmaváltás során a merev kötelező olvasmánylista helyett egy
motivációközpontú, élményalapú, életkor-specifikus és választásra épülő olvasmánykínálatot
javasolnak.
Hivatkozások
Bakó Katalin – Domokos Dóra 2020. Olvasmányok tudástára: „Kötelező és ajánlott” kerettantervek olvasmányai. OPKM. Budapest.
Csató Anita 2020. Hol maradnak a női hősök a középiskolai olvasmányokból? Az emancipáció arcai Szabó T. Anna Senki madara c. művében. In: Kicsák Lóránt et al. (szerk.) Emancipáció – tegnap és ma. Eszterházy Károly Egyetem Líceum Kiadó. Eger. 267-273. https://doi.org/10.46403/Emancipacio.2020.267 DOI: https://doi.org/10.46403/Emancipacio.2020.267
Dani Erzsébet – Szabó Dóra 2024. Online olvasás- és szolgáltatásnépszerűsítés a könyvtárakban: A közösségi média és a könyves influenszerek. Könyv és Nevelés 25(1): 48–67.
Fejes József Balázs – Hódi Ágnes – Szenczi-Velkey Beáta – Tary Bernadett – Vígh Tibor 2022. Nem érti, amit olvas! Kinek a feladata az olvasás tanítása? Anyanyelv-pedagógia 15(2): 5–28. https://doi.org/10.21030/anyp.2022.2.1 DOI: https://doi.org/10.21030/anyp.2022.2.1
Fenyő D. György 2018. A tantervi szabályozás dilemmái és lehetőségei az irodalomtanításban. Iskolakultúra 28(7): 13–27. https://doi.org/10.14232/ISKKULT.2018.7.13 DOI: https://doi.org/10.14232/ISKKULT.2018.7.13
Gombos Péter 2012. A kortárs gyermekirodalom és az irodalomtanítás. Árkádia Gyermek- és ifjúsági irodalmi folyóirat 6(1). http://arkadiafolyoirat.hu/images/000_irodalom/IRO006_TAN_gombos_kortars.pdf (2026. július 7.)
Gordon Győri János 2009. Kötelező, közös, kölcsönös olvasmány: Hagyomány és megújulás az iskolai olvasmányok kánonjában. Könyv és Nevelés (2). https://epa.oszk.hu/01200/01245/00042/ggyj_0902.htm (2026. július 7.)
Hansági Ágnes 2017. Kánonon innen és kánonon túl – megjegyzések a „gyerekirodalmi kánon” és a „gyerekirodalmi klasszikusok” kérdéséhez. In: Hansági Ágnes – Hermann Zoltán – Mészáros Márton – Szekeres Nikoletta (szerk.) Mesebeszéd. FISZ. Budapest. 33–52.
Herédi Rebeka 2021. Az irodalomtanítás 2021-ben: célok, kötelező olvasmányok, Nemzeti alaptanterv, érettségi. In: Medovarszki István (szerk.) Tantárgy-pedagógiai kaleidoszkóp: 2021 – Pedagógiai, neveléstudományi és szakmódszertani tanulmányok. Magánkiadás (nemzetközi). Békéscsaba. 71–80.
F. Joó Anikó 2013. Az olvasási attitűd kutatása Mathewson modellje alapján. Anyanyelv-pedagógia 6(2): 32–43. https://doi.org/10.21030/anyp.2013.2.3 DOI: https://doi.org/10.21030/anyp.2013.2.3
Józsa Krisztián – Fiala Szilvia – Józsa Gabriella 2017. A klasszikus és a kortárs szövegek feldolgozásának hatása az olvasás affektív tényezőire. Anyanyelv-pedagógia 10(1): 23–32. https://doi.org/10.21030/anyp.2017.1.2 DOI: https://doi.org/10.21030/anyp.2017.1.2
Kapusi Angéla 2022. A magyartanítás lehetőségei a szociokulturálisan hátrányos helyzetű gyermekek körében. In: Bíró Rita Zsófia – Egri Tímea – Farkasné Gönczi Rita – Reményi Tamás (szerk.) Együtt vagyunk erősek! – Esélyegyenlőség, integráció és inklúzió a köznevelésben és a társadalomban. Az 50 éves Magyar Gyógypedagógusok Egyesülete jubileumi Országos Szakmai Konferenciája – Tanulmánykötet. Magyar Gyógypedagógusok Egyesülete – ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Kar. Budapest. 147–152.
Kapusi Angéla 2024. Irodalompedagógia: Kísérletek egy fogalom meghatározására. Új Pedagógiai Szemle 74(11–12): 16–33.
Kapusi Angéla 2025. A szíved az enyémmel nem kompatibilis. Irodalomközvetítés művészettel a szociokulturálisan hátrányos helyzetű tanulóknál. In: Istók Béla – Lőrincz Gábor – Baka L. Patrik – Török Tamás (szerk.) Nyelvi diszkrimináció a nyelvi tájképben. Selye János Egyetem. Komárom. 265–272.
Kiss Dávid 2022. Kánonközvetítés és olvasóvá nevelés az irodalomtanításban: A Jókai-paradoxon. In: Herédi Rebeka – Kispál Dániel – Kusper Judit (szerk.) Irodalom és kanonizáció: Tanulmányok a magyartanítás módszertanairól. Líceum Kiadó. Eger. 95–107. https://doi.org/10.46403/IrKa.2022.95 DOI: https://doi.org/10.46403/IrKa.2022.95
Kiss Dávid 2024. Populáris irodalmi alkotások hatása az olvasáshoz fűződő attitűdre és a tantárgyi tudás elsajátítására a középiskolai irodalomoktatásban. Doktori disszertáció. Eszterházy Károly Katolikus Egyetem. Eger.
Kodácsi Boglárka 2017. Olvasmányellenőrzés napjainkban – Az IKON-módszer. Képzés és Gyakorlat 15(1-2): 261-274. https://doi.org/10.17165/TP.2017.1-2.15 DOI: https://doi.org/10.17165/TP.2017.1-2.15
Kulin Ferenc 2018. A történetiség elve és a „jelen horizontja” az irodalomtanítás kánonjaiban. Iskolakultúra 28(7): 7–12. https://doi.org/10.14232/ISKKULT.2018.7.7 DOI: https://doi.org/10.14232/ISKKULT.2018.7.7
Kusper Judit 2019a. Kánonok és kultuszok a gyermek- és ifjúsági irodalomban. Acta Universitatis de Carolo Eszterházy Nominatae Sectio Litterarum, 1: 7–19.
Kusper Judit 2019b. Kötelezők, kortársak, klasszikusok. Javaslatok tantervi-tartalmi szabályozók megújítására a magyar irodalom tantárgy kapcsán. Acta Universitatis de Carolo Eszterházy Nominatae Sectio Litterarum, 1: 31–39.
Nagy Balázs 2021. Az újmédia szerepe az olvasóvá nevelésben. Anyanyelv-pedagógia 14(4): 77–90. https://doi.org/10.21030/anyp.2021.4.5 DOI: https://doi.org/10.21030/anyp.2021.4.5
Oktatási Hivatal 2019. PISA 2018. Összefoglaló jelentés. Oktatási Hivatal. Budapest.
Ruff Orsolya 2021. Kötelező olvasmányok: legalább 60 éve ugyanarról vitatkozunk. Könyves Magazin. https://konyvesmagazin.hu/nagy/arcanum_kotelezo_olvasmanyok_mult.html (2026. július 7.)
Szabó Dóra 2024. Könyves influenszerek és könyvtárak: Lehet-e együttműködni az olvasóvá nevelésért? In: Márkus Edit – Boros Julianna – Bucher Eszter – Kozma Tamás (szerk.) Innovációk és innovátorok: Tanuljunk együttműködni az innovációkban. Debreceni Egyetemi Kiadó. Debrecen. 98–112. https://doi.org/10.13140/RG.2.2.16807.25764
Szabó Dóra 2025. Digitális olvasóközösségek és könyves influenszerek: Hagyomány és trend az irodalomfogyasztásban. Tudásmenedzsment 26(2): 86–95. https://doi.org/10.15170/TM.2025.26.2.6 DOI: https://doi.org/10.15170/TM.2025.26.2.6
Szenczi Beáta 2013. Olvasási motiváció 4., 6. és 8. osztályos tanulók körében. Magyar Pedagógia 113(4): 197–220.
Szilágyi Zsófia 2018. Iskolaregény helyett „iskolanovellát”? Móricz Zsigmond: Légy jó mindhalálig és Tóth Krisztina: A tolltartó. Iskolakultúra 28(7): 28–34. https://doi.org/10.14232/ISKKULT.2018.7.28 DOI: https://doi.org/10.14232/ISKKULT.2018.7.28
Tuba Márta 2018. Kötelező olvasmányok és új olvasási módok a digitális korban. e-nyelvmagazin. https://e-nyelvmagazin.hu/2018/06/05/kotelezo-olvasmanyok-es-uj-olvasasi-modok-a-digitalis-korban/ (2026. július 7.)
Waldinger Dóra 2020. Könyves influenszerek módszereinek adaptálása könyvtári környezetben. Könyv, Könyvtár, Könyvtáros 29(3): 3–13.
Wéber Anikó 2018. Kortárs gyermekirodalmat az iskolába! Kultúra.hu https://kultura.hu/kortars-gyerekirodalmat/ (2026. július 7.)
##submission.downloads##
Megjelent
Hogyan kell idézni
Folyóirat szám
Rovat
License
Copyright (c) 2026 Szabó Dóra
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial 4.0 International License.
A folyóiratban publikált írások szerzői joga a szerzőt illeti. A folyóiratot az első publikálás joga illeti meg. A megjelenő írásra a Creative Commons License “Attribution-NonCommercial 4.0 International" (CC BY-NC 4.0) licenc vonatkozik. Ez azt jelenti, hogy a megjelenő munka másolása, továbbadása, elemeinek hasznosítása, átalakítása és további munkához való alapul vétele a kereskedelmi hasznosításon kívül bármilyen céllal megengedett, de csakis a szerző megfelelő elismerése, a licenc megjelölése, valamint bárminemű változtatás jelölése mellett.
Az Anyanyelv-pedagógia folyóirat semmiféle díjat nem ró szerzőire a cikkek kezelésért, benyújtásáért, publikálásáért. Minden írás, amely a folyóiratban megjelenik, közzététele után azonnal ingyenesen hozzáférhető.