How book influencers perceive required reading
DOI:
https://doi.org/10.21030/anyp.2026.3.2Keywords:
literature pedagogy, required reading, book influencers, reading promotion, reading attitudesAbstract
Even though compulsory school reading plays an important role in fostering reader development,
the current canon is increasingly unable to engage students effectively. The required books
are often distant from students’ everyday experiences, both in terms of historical context and
language, while impressions of reading experiences are increasingly mediated by book influencers
active on social media. Those so-called “Bookternet” spaces provide pretty experience-oriented
content, whereas school-based reading can seem slower. As a result, tension emerges between
school expectations and students’ recreational reading interests and preferences, which may
ultimately lead to a decline in reading motivation. Reading patterns, recommendations, and
literary discussions in the digital sphere subtly yet significantly transform young people’s
relationship with literature. Therefore, examining the perspectives of these opinion leaders is
justified. The study examines Hungarian book influencers’ personal attitudes toward compulsory
reading assessments (N = 40), including their critiques and suggestions, based on semi-structured
interviews. The qualitative analysis identified three main clusters: a positive „rare exception”
reader type; a selective pattern; and a distinctly negative, rebellious attitude, complemented by a
so-called temporal rehabilitation motif. The reading promoters who participated in the interviews
unanimously advocate a more flexible system adapted to students’ interests and age-specific
characteristics: fewer classical works that should be introduced at a later age, more contemporary
young adult literature, greater freedom of choice, more conscious consideration of gender-related
aspects, and adaptation to the digital environment. As part of this paradigm shift, they propose
a motivation-centred, experience-based, age-specific, and choice-oriented selection of readings
instead of the rigid compulsory reading list.
References
Bakó Katalin – Domokos Dóra 2020. Olvasmányok tudástára: „Kötelező és ajánlott” kerettantervek olvasmányai. OPKM. Budapest.
Csató Anita 2020. Hol maradnak a női hősök a középiskolai olvasmányokból? Az emancipáció arcai Szabó T. Anna Senki madara c. művében. In: Kicsák Lóránt et al. (szerk.) Emancipáció – tegnap és ma. Eszterházy Károly Egyetem Líceum Kiadó. Eger. 267-273. https://doi.org/10.46403/Emancipacio.2020.267 DOI: https://doi.org/10.46403/Emancipacio.2020.267
Dani Erzsébet – Szabó Dóra 2024. Online olvasás- és szolgáltatásnépszerűsítés a könyvtárakban: A közösségi média és a könyves influenszerek. Könyv és Nevelés 25(1): 48–67.
Fejes József Balázs – Hódi Ágnes – Szenczi-Velkey Beáta – Tary Bernadett – Vígh Tibor 2022. Nem érti, amit olvas! Kinek a feladata az olvasás tanítása? Anyanyelv-pedagógia 15(2): 5–28. https://doi.org/10.21030/anyp.2022.2.1 DOI: https://doi.org/10.21030/anyp.2022.2.1
Fenyő D. György 2018. A tantervi szabályozás dilemmái és lehetőségei az irodalomtanításban. Iskolakultúra 28(7): 13–27. https://doi.org/10.14232/ISKKULT.2018.7.13 DOI: https://doi.org/10.14232/ISKKULT.2018.7.13
Gombos Péter 2012. A kortárs gyermekirodalom és az irodalomtanítás. Árkádia Gyermek- és ifjúsági irodalmi folyóirat 6(1). http://arkadiafolyoirat.hu/images/000_irodalom/IRO006_TAN_gombos_kortars.pdf (2026. július 7.)
Gordon Győri János 2009. Kötelező, közös, kölcsönös olvasmány: Hagyomány és megújulás az iskolai olvasmányok kánonjában. Könyv és Nevelés (2). https://epa.oszk.hu/01200/01245/00042/ggyj_0902.htm (2026. július 7.)
Hansági Ágnes 2017. Kánonon innen és kánonon túl – megjegyzések a „gyerekirodalmi kánon” és a „gyerekirodalmi klasszikusok” kérdéséhez. In: Hansági Ágnes – Hermann Zoltán – Mészáros Márton – Szekeres Nikoletta (szerk.) Mesebeszéd. FISZ. Budapest. 33–52.
Herédi Rebeka 2021. Az irodalomtanítás 2021-ben: célok, kötelező olvasmányok, Nemzeti alaptanterv, érettségi. In: Medovarszki István (szerk.) Tantárgy-pedagógiai kaleidoszkóp: 2021 – Pedagógiai, neveléstudományi és szakmódszertani tanulmányok. Magánkiadás (nemzetközi). Békéscsaba. 71–80.
F. Joó Anikó 2013. Az olvasási attitűd kutatása Mathewson modellje alapján. Anyanyelv-pedagógia 6(2): 32–43. https://doi.org/10.21030/anyp.2013.2.3 DOI: https://doi.org/10.21030/anyp.2013.2.3
Józsa Krisztián – Fiala Szilvia – Józsa Gabriella 2017. A klasszikus és a kortárs szövegek feldolgozásának hatása az olvasás affektív tényezőire. Anyanyelv-pedagógia 10(1): 23–32. https://doi.org/10.21030/anyp.2017.1.2 DOI: https://doi.org/10.21030/anyp.2017.1.2
Kapusi Angéla 2022. A magyartanítás lehetőségei a szociokulturálisan hátrányos helyzetű gyermekek körében. In: Bíró Rita Zsófia – Egri Tímea – Farkasné Gönczi Rita – Reményi Tamás (szerk.) Együtt vagyunk erősek! – Esélyegyenlőség, integráció és inklúzió a köznevelésben és a társadalomban. Az 50 éves Magyar Gyógypedagógusok Egyesülete jubileumi Országos Szakmai Konferenciája – Tanulmánykötet. Magyar Gyógypedagógusok Egyesülete – ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Kar. Budapest. 147–152.
Kapusi Angéla 2024. Irodalompedagógia: Kísérletek egy fogalom meghatározására. Új Pedagógiai Szemle 74(11–12): 16–33.
Kapusi Angéla 2025. A szíved az enyémmel nem kompatibilis. Irodalomközvetítés művészettel a szociokulturálisan hátrányos helyzetű tanulóknál. In: Istók Béla – Lőrincz Gábor – Baka L. Patrik – Török Tamás (szerk.) Nyelvi diszkrimináció a nyelvi tájképben. Selye János Egyetem. Komárom. 265–272.
Kiss Dávid 2022. Kánonközvetítés és olvasóvá nevelés az irodalomtanításban: A Jókai-paradoxon. In: Herédi Rebeka – Kispál Dániel – Kusper Judit (szerk.) Irodalom és kanonizáció: Tanulmányok a magyartanítás módszertanairól. Líceum Kiadó. Eger. 95–107. https://doi.org/10.46403/IrKa.2022.95 DOI: https://doi.org/10.46403/IrKa.2022.95
Kiss Dávid 2024. Populáris irodalmi alkotások hatása az olvasáshoz fűződő attitűdre és a tantárgyi tudás elsajátítására a középiskolai irodalomoktatásban. Doktori disszertáció. Eszterházy Károly Katolikus Egyetem. Eger.
Kodácsi Boglárka 2017. Olvasmányellenőrzés napjainkban – Az IKON-módszer. Képzés és Gyakorlat 15(1-2): 261-274. https://doi.org/10.17165/TP.2017.1-2.15 DOI: https://doi.org/10.17165/TP.2017.1-2.15
Kulin Ferenc 2018. A történetiség elve és a „jelen horizontja” az irodalomtanítás kánonjaiban. Iskolakultúra 28(7): 7–12. https://doi.org/10.14232/ISKKULT.2018.7.7 DOI: https://doi.org/10.14232/ISKKULT.2018.7.7
Kusper Judit 2019a. Kánonok és kultuszok a gyermek- és ifjúsági irodalomban. Acta Universitatis de Carolo Eszterházy Nominatae Sectio Litterarum, 1: 7–19.
Kusper Judit 2019b. Kötelezők, kortársak, klasszikusok. Javaslatok tantervi-tartalmi szabályozók megújítására a magyar irodalom tantárgy kapcsán. Acta Universitatis de Carolo Eszterházy Nominatae Sectio Litterarum, 1: 31–39.
Nagy Balázs 2021. Az újmédia szerepe az olvasóvá nevelésben. Anyanyelv-pedagógia 14(4): 77–90. https://doi.org/10.21030/anyp.2021.4.5 DOI: https://doi.org/10.21030/anyp.2021.4.5
Oktatási Hivatal 2019. PISA 2018. Összefoglaló jelentés. Oktatási Hivatal. Budapest.
Ruff Orsolya 2021. Kötelező olvasmányok: legalább 60 éve ugyanarról vitatkozunk. Könyves Magazin. https://konyvesmagazin.hu/nagy/arcanum_kotelezo_olvasmanyok_mult.html (2026. július 7.)
Szabó Dóra 2024. Könyves influenszerek és könyvtárak: Lehet-e együttműködni az olvasóvá nevelésért? In: Márkus Edit – Boros Julianna – Bucher Eszter – Kozma Tamás (szerk.) Innovációk és innovátorok: Tanuljunk együttműködni az innovációkban. Debreceni Egyetemi Kiadó. Debrecen. 98–112. https://doi.org/10.13140/RG.2.2.16807.25764
Szabó Dóra 2025. Digitális olvasóközösségek és könyves influenszerek: Hagyomány és trend az irodalomfogyasztásban. Tudásmenedzsment 26(2): 86–95. https://doi.org/10.15170/TM.2025.26.2.6 DOI: https://doi.org/10.15170/TM.2025.26.2.6
Szenczi Beáta 2013. Olvasási motiváció 4., 6. és 8. osztályos tanulók körében. Magyar Pedagógia 113(4): 197–220.
Szilágyi Zsófia 2018. Iskolaregény helyett „iskolanovellát”? Móricz Zsigmond: Légy jó mindhalálig és Tóth Krisztina: A tolltartó. Iskolakultúra 28(7): 28–34. https://doi.org/10.14232/ISKKULT.2018.7.28 DOI: https://doi.org/10.14232/ISKKULT.2018.7.28
Tuba Márta 2018. Kötelező olvasmányok és új olvasási módok a digitális korban. e-nyelvmagazin. https://e-nyelvmagazin.hu/2018/06/05/kotelezo-olvasmanyok-es-uj-olvasasi-modok-a-digitalis-korban/ (2026. július 7.)
Waldinger Dóra 2020. Könyves influenszerek módszereinek adaptálása könyvtári környezetben. Könyv, Könyvtár, Könyvtáros 29(3): 3–13.
Wéber Anikó 2018. Kortárs gyermekirodalmat az iskolába! Kultúra.hu https://kultura.hu/kortars-gyerekirodalmat/ (2026. július 7.)
Downloads
Published
How to Cite
Issue
Section
License
Copyright (c) 2026 Dóra Szabó

This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial 4.0 International License.
The copyright of articles published in the journal belongs to the author. The journal has the right of first publication. The published work is licensed under Creative Commons License “Attribution-NonCommercial 4.0 International" (CC BY-NC 4.0). This means that copying, redistribution, remixing, transformation and building upon the published work is allowed for any purpose except commercial purposes as long as proper credit is given to the author, a link to the licence is provided, and any changes made to the original work are indicated.
The journal Anyanyelv-pedagógia [First Language Pedagogy] does not charge authors any fees for the processing, submission, or publication of articles. All writings published in the journal become freely accessible immediately after their publication.