A tanár szakos hallgatók nyelvi attitűdjeinek társadalmi nemi sajátosságai
DOI:
https://doi.org/10.21030/anyp.2014.2.3Kulcsszavak:
szociolingvisztika, nyelvi attitűd, nemi sajátosságok, tanári beszéd, tanárképzésAbsztrakt
Mind a hazai, mind a nemzetközi szakirodalomban viszonylag kevés kutatás foglalkozik a tanári
beszéddel. A vizsgálatok arra nem térnek ki, hogy a pedagógusok kommunikációját vagy nyelvi
attitűdjét a nemük is befolyásolja. Holott a szociolingvisztikai szakirodalomból évtizedek óta
tudható, hogy a társadalmi nemek között jelentős eltérések mutathatók ki a nyelvi attitűdöt
illetően. A szakirodalmi áttekintést követően a tanulmány a Debreceni Egyetemen 2013 tavaszán
végzett kutatás eredményeit ismerteti. Ezek alapján elmondható, hogy bár a tanárképzést választó
hallgatók csoportja sok tekintetben homogén, markánsan megmutatkozik néhány, a társadalmi
nemi elvárásoknak vagy sztereotípiáknak megfelelő különbség a férfiak és a nők között.
Hivatkozások
Bodó Csanád 2012. A dzsender-paradoxon és magyar szociolingvisztikai recepciója. Társadalmi Nemek Tudománya eFolyóirat 2 (2): 93–113.
Dálnokné Pécsi Klára 2001. Az iskola belső világa – Kommunikáció. Új Pedagógiai Szemle 7–8: 171–179.
Drudy, Sheelagh 2008. Professionalism, Performativity and Care: Whither Teacher Education for a Gendered Profession in Europe? In: Hudson, Brian – Zgaga, Pavel (eds.) Teacher Education Policy in Europe: a Voice of Higher Education Institutions. 43–61.
Glick, Peter – Fiske, Susan T. 2001. An ambivalent alliance: Hostile and benevolent sexism as complementary justifications for gender inequality. American Psychologist 56 (2): 109–118. https://doi.org/10.1037/0003-066X.56.2.109
Kereszty Orsolya 2005. A társadalmi nemek reprezentációjának vizsgálata tankönyvekben. Elektronikus könyv és nevelés 7 (3): http://www.tanszertar.hu/eken/2005_03/kereszty.htm. (2013. december 1.)
Kovács Edina 2012. Teacher’s Career and Educational Aspirations, based on the “Graduate Follow-up Research 2010”. Hungarian Educational Research Journal 2 (4): http://herj.hu. (2013. december 1.) https://doi.org/10.5911/HERJ2012.04.02
Lakoff, Robin 1973. Language and woman’s place. Language in Society 2: 45–80. https://doi.org/10.1017/S0047404500000051
Lantos Erzsébet 2005. A beszédhez való viszony a magyar felsőoktatásban. HangÁr Hangművészeti és Beszédoktató Műhely. Budapest.
Nguyen Luu Lan Anh 2002. A nemek szerepe az iskolában. In: Mészáros Aranka (szerk.) Az iskola szociálpszichológiai jelenségvilága. ELTE Eötvös Kiadó. Budapest. 117–131.
Schleicher Nóra 2003. Kommunikációs stratégiák a munkahelyi alkalmazkodásban. Másképp beszélnek-e a nők és a férfiak? In: Némedi Dénes – Szabari Vera – Fonyó Attila (szerk.) Kötő-jelek. ELTE Szociológia Doktori Iskola. Budapest.
Smulyan, Lisa 2006. Constructing Teaching Identities. In: The SAGE Handbook of Gender and Education. SAGE Publications. Thousand Oaks–London. 469–482. https://doi.org/10.4135/9781848607996.n34
Spender, Dale 1982. Invisible woman: the schooling scandal. Writers and Readers Pub. Cooperative Society. London.
Tarján Tamás 1991. A bölcsésztanárok gyakorlati felkészítéséről. Iskolakultúra 7–8: 78–92.
Thomas, Kim 1990. Gender and Subject in Higher Education. Taylor and Frances. Bristol.
Wardhaugh, Roland 1995. Szociolingvisztika. Osiris Kiadó. Budapest.
Weiner, Gaby 2001. Uniquely Similar or Similarly Unique? Education and Development of Teachers in Europe. Teaching Education 13: 273–288. https://doi.org/10.1080/1047621022000023262
Zgaga, Pavel 2006. The Prospects of Teacher Education in South-East Europe. University of Ljubljana Faculty of Education. Ljubljana.
##submission.downloads##
Megjelent
Hogyan kell idézni
Folyóirat szám
Rovat
License
Copyright (c) 2014 Kovács Edina
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial 4.0 International License.
A folyóiratban publikált írások szerzői joga a szerzőt illeti. A folyóiratot az első publikálás joga illeti meg. A megjelenő írásra a Creative Commons License “Attribution-NonCommercial 4.0 International" (CC BY-NC 4.0) licenc vonatkozik. Ez azt jelenti, hogy a megjelenő munka másolása, továbbadása, elemeinek hasznosítása, átalakítása és további munkához való alapul vétele a kereskedelmi hasznosításon kívül bármilyen céllal megengedett, de csakis a szerző megfelelő elismerése, a licenc megjelölése, valamint bárminemű változtatás jelölése mellett.
Az Anyanyelv-pedagógia folyóirat semmiféle díjat nem ró szerzőire a cikkek kezelésért, benyújtásáért, publikálásáért. Minden írás, amely a folyóiratban megjelenik, közzététele után azonnal ingyenesen hozzáférhető.