Az iskolai metanyelvi szocializáció dinamizmusa (Terminushasználat és cselekvés)
DOI:
https://doi.org/10.21030/anyp.2013.3.4Kulcsszavak:
metanyelv, nyelvi ideológiák, konverzációelemzés, diskurzuselemzés, terminológiaAbsztrakt
A tanulmány elméleti összegzést követően a szerző által végzett kutatás adatbázisára
támaszkodva tanórai diskurzusokat elemez. A példák bemutatják, hogy milyen közösen gyakorolt
– tehát a tanár és a diákok együttműködését feltételező – diszkurzív rutinokban szereznek
jártasságot az iskolai diskurzusok résztvevői. Ezek a rutinok számos, az iskola által preferált
tevékenységformába ágyazódnak, felkészítenek a tudományos kifejezésmód elsajátítására,
illetve megalapozzák a diák metanyelvi szocializációját. Az elemzés kiemelt figyelmet szentel a
szakterminológia tanulásával kapcsolatos rutinokra és azokra az esetekre, ahol az interakciós és
a cselekvési rutin nem választható el. A tanulmányban megfogalmazott gondolatok a szituációba
ágyazott tanulás és az iskolai identitáskonstrukciók jobb megismerését szolgálják, emellett
az iskolai eredményesség mérésének magyar nyelvterületen eddig fel nem tárt összefüggéseinek
a vizsgálatát is megelőlegezik.
Hivatkozások
Antalné Szabó Ágnes 2006. A tanári beszéd empirikus kutatások tükrében. Magyar Nyelvtudományi Társaság. Budapest.
Aro, Mari 2012. Effects of authority: voicescapes in children’s beliefs about the learning of English. International Journal of Applied Linguistics 3: 331–346. https://doi.org/10.1111/j.1473-4192.2012.00314.x
Bartha Csilla – Hámori Ágnes 2010. Stílus a szociolingvisztikában, stílus a diskurzusban. Magyar Nyelvőr 298–321.
Blommaert, Jan 2005. Discourse. A Critical Introduction. Cambridge University Press. Cambridge. https://doi.org/10.1017/CBO9780511610295
Boronkai Dóra 2009. Bevezetés a társalgáselemzésbe. Ad Librum. Budapest.
Boronkai Dóra 2013. A beszélőváltások és a szociokulturális tényezők összefüggései társalgási szövegekben. Magyar Nyelvőr 68–87.
Coulter, Jeff 2005. Language without mind. In: te Molder, Hedwig – Potter, Jonathan (eds.) Conversation and Cognition. Cambridge University Press. Cambridge. 79–92. https://doi.org/10.1017/CBO9780511489990.004
Domonkosi Ágnes 2007. Nyelvi babonák és sztereotípiák: a helyes és a helytelen a népi nyelvészet szemléletében. In: Domonkosi Ágnes – Lanstyák István – Posgay Ildikó (szerk.) Műhelytanulmányok a nyelvművelésről. Tinta Könyvkiadó. Budapest. 141–153.
Dornai Erika 2001. A tanári hatalomgyakorlás kommunikációs mintázatai és összefüggései az elégedettséggel. Pszichológia 63–81.
Edwards, Derek 1993. But What Do Children Really Think? Discourse Analysis and Conceptual Content in Children’s Talk. Cognition and Instruction 3–4: 207–225. https://doi.org/10.1080/07370008.1993.9649021
Griffin, Peg – Mehan, Hugh 1995. Értelem és rítus a tantermi beszélgetésekben. In: Pléh Csaba – Siklaki István – Terestyéni Tamás (szerk.) Nyelv, kommunikáció, cselekvés. 2. Nemzeti Tankönyvkiadó. Budapest. 187–214.
Győri Miklós 2008. Tudatosság és megismerés. In: Csépe Valéria – Győri Miklós – Ragó Anett (szerk.) Általános pszichológia 3. Osiris. Budapest. 267–297.
Heller, Vivien – Morek, Miriam (megjelenés alatt). Academic discourse as situated practice. An introduction. Linguistics & Education.
Herbszt Mária 2008. Grice társalgási maximáinak érvényesülése a tantermi interakcióban. Anyanyelv-pedagógia 3–4. http://www.anyanyelv-pedagogia.hu/cikkek.php?id=88 (2013. szeptember 1.) https://doi.org/10.21030/anyp.2008.3.4.3
Herbszt Mária 2010. A tanári kérdés a tantermi kommunikáció folyamatában. In: Gecső Tamás – Kiss Zoltán – Tóth Szergej (szerk.) TI és MI. Alkalmazott nyelvészet és interdiszciplinaritás. Tinta Könyvkiadó. Budapest. 34–44.
Hopper, Paul J. 1998. Emergent grammar. In: Tomasello, Michael (ed.) The new psychology of language. Lawrence Erlbaum Associates. Mahwah, NJ–London. 155–176.
Bakos Ferenc szerk. 1976. Idegen szavak és kifejezések szótára. Akadémiai Kiadó. Budapest.
Iványi Zsuzsanna 2001. A nyelvészeti konverzációelemzés. Magyar Nyelvőr 74–93.
Karasavvidis, Ilias et al. 2000. Investigating how secondary school students learn to solve correlational problems: quantitative and qualitative discourse approaches to the development of self-regulation. Learning and Instruction 267–292. https://doi.org/10.1016/S0959-4752(99)00030-4
Kontra Miklós 2006. A magyar lingvicizmus és ami körülveszi. In: Sipőcz Katalin – Szeverényi Sándor (szerk.) Elmélkedések népekről, nyelvekről és a profán medvéről. Írások Bakró-Nagy Marianne tiszteletére. SZTE Finnugor Nyelvtudományi Tanszék. Szeged. 83–106.
Kothoff, Helga 2012. ’(Un)common ground’ between teachers and parents in school consultations. Paper presented at Sociolinguistics Symposium 19. Berlin.
Laihonen, Petteri 2008. Language ideologies in interviews: A conversation analysis approach. Journal of Sociolinguistics 668–693. https://doi.org/10.1111/j.1467-9841.2008.00387.x
Lanstyák István 2009. Nyelvi ideológiák és filozófiák. Fórum Társadalomtudományi Szemle 1: 27–44.
Lee, Yo-An 2007. Third turn position in teacher talk: Contingency and the work of teaching. Journal of Pragmatics 180–206. https://doi.org/10.1016/j.pragma.2006.02.004
van Lier, Theo – Corson, David (eds.) 1997. Encyclopedia of Language and Education 6. Knowledge about Language. Kluwer. Dordrecht–Boston–London. https://doi.org/10.1007/978-94-011-4533-6
Martin-Jones, Marilyn – de Mejía, Anne-Marie – Hornberger, Nancy H. (eds.) 2008. Encyclopedia of Language and Education 3. Discourse and Education. Springer. New York.
Milroy, James 2001. Language ideologies and the consequences of standardization. Journal of Sociolinguistics 530–555. https://doi.org/10.1111/1467-9481.00163
Potter, Jonathan – Edwards, Derek 2003. Sociolinguistics, Cognitivism, and Discursive Psychology. International Journal of English Studies 1: 93–109.
Preston, Dennis R. 2011. Methods in (applied) folk linguistics. Getting into the minds of the folk. AILA Review 24: 15–39. https://doi.org/10.1075/aila.24.02pre
Schegloff, Emanuel A. – Jefferson, Gail – Sacks, Harvey 1977. The preference for self-correction in the organization of repair in conversation. Language 361–382. https://doi.org/10.1353/lan.1977.0041
Stude, Juliane – Phillips Galloway, Emily – Uccelli, Paola 2012. Students’ reflections on academic register. Paper presented at Sociolinguistics Symposium 19. Berlin.
Szabó László Tamás 1988. A „rejtett tanterv”. Magvető. Budapest.
Szabó Tamás Péter 2012. „Kirakunk táblákat, hogy csúnyán beszélni tilos”. A javítás mint gyakorlat és mint téma diákok és tanáraik metanyelvében. Gramma. Dunaszerdahely. http://mek.oszk.hu/10900/10947/ (2013. szeptember 1.)
Szalai Andrea 2010. Nyelvi ideológiák és a társadalmi határok kijelölése egy erdélyi gábor roma közösségben. In: Feischmidt Margit – Kovács Nóra (szerk.) Etnicitás. Különbségteremtő társadalom. Gondolat–MTA Kisebbségkutató Intézet. Budapest. 419–430.
Van Leeuwen, Theo 2004. Metalanguage in social life. In: Jaworski, Adam – Coupland, Nikolas – Galasiński, Darius (eds.) Metalanguage. Social and Ideological Perspectives. Mouton de Gruyter. Berlin – New York. 107–130. https://doi.org/10.1515/9783110907377.107
Wortham, Stanton E. F. 1997. The commodification of classroom discourse. In: van Lier, Theo – Corson, David (eds.) Encyclopedia of Language and Education 6. Knowledge about Language. Kluwer. Dordrecht–Boston–London. 251–260. https://doi.org/10.1007/978-94-011-4533-6_24
##submission.downloads##
Megjelent
Hogyan kell idézni
Folyóirat szám
Rovat
License
Copyright (c) 2013 Szabó Tamás Péter
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial 4.0 International License.
A folyóiratban publikált írások szerzői joga a szerzőt illeti. A folyóiratot az első publikálás joga illeti meg. A megjelenő írásra a Creative Commons License “Attribution-NonCommercial 4.0 International" (CC BY-NC 4.0) licenc vonatkozik. Ez azt jelenti, hogy a megjelenő munka másolása, továbbadása, elemeinek hasznosítása, átalakítása és további munkához való alapul vétele a kereskedelmi hasznosításon kívül bármilyen céllal megengedett, de csakis a szerző megfelelő elismerése, a licenc megjelölése, valamint bárminemű változtatás jelölése mellett.
Az Anyanyelv-pedagógia folyóirat semmiféle díjat nem ró szerzőire a cikkek kezelésért, benyújtásáért, publikálásáért. Minden írás, amely a folyóiratban megjelenik, közzététele után azonnal ingyenesen hozzáférhető.