The dynamics of metalinguistic socialization at school (Terminology use and action)
DOI:
https://doi.org/10.21030/anyp.2013.3.4Keywords:
metalanguage, language ideologies, conversation analysis, discourse analysis, terminologyAbstract
This study, following a theoretical summary, analyzes classroom discourse based on the
database built up by the author. Examples show what joint discursive routines to which both
teacher and students contribute are acquired by participants of such school discourses. These
routines are embedded in several activities preferred by the school, they prepare students to
acquire scientific phraseology, and also provide the basis for the metalinguistic socialization of
students. The analysis pays special attention to routines concerning learning terminologies and
to cases where interactive and active routines are interwoven. Conclusions of this study serve
the better understanding of situated learning and of identity constructions at school. In addition,
they anticipate the investigation of unexplored relations of measuring school performance in a
Hungarian context.
References
Antalné Szabó Ágnes 2006. A tanári beszéd empirikus kutatások tükrében. Magyar Nyelvtudományi Társaság. Budapest.
Aro, Mari 2012. Effects of authority: voicescapes in children’s beliefs about the learning of English. International Journal of Applied Linguistics 3: 331–346. https://doi.org/10.1111/j.1473-4192.2012.00314.x
Bartha Csilla – Hámori Ágnes 2010. Stílus a szociolingvisztikában, stílus a diskurzusban. Magyar Nyelvőr 298–321.
Blommaert, Jan 2005. Discourse. A Critical Introduction. Cambridge University Press. Cambridge. https://doi.org/10.1017/CBO9780511610295
Boronkai Dóra 2009. Bevezetés a társalgáselemzésbe. Ad Librum. Budapest.
Boronkai Dóra 2013. A beszélőváltások és a szociokulturális tényezők összefüggései társalgási szövegekben. Magyar Nyelvőr 68–87.
Coulter, Jeff 2005. Language without mind. In: te Molder, Hedwig – Potter, Jonathan (eds.) Conversation and Cognition. Cambridge University Press. Cambridge. 79–92. https://doi.org/10.1017/CBO9780511489990.004
Domonkosi Ágnes 2007. Nyelvi babonák és sztereotípiák: a helyes és a helytelen a népi nyelvészet szemléletében. In: Domonkosi Ágnes – Lanstyák István – Posgay Ildikó (szerk.) Műhelytanulmányok a nyelvművelésről. Tinta Könyvkiadó. Budapest. 141–153.
Dornai Erika 2001. A tanári hatalomgyakorlás kommunikációs mintázatai és összefüggései az elégedettséggel. Pszichológia 63–81.
Edwards, Derek 1993. But What Do Children Really Think? Discourse Analysis and Conceptual Content in Children’s Talk. Cognition and Instruction 3–4: 207–225. https://doi.org/10.1080/07370008.1993.9649021
Griffin, Peg – Mehan, Hugh 1995. Értelem és rítus a tantermi beszélgetésekben. In: Pléh Csaba – Siklaki István – Terestyéni Tamás (szerk.) Nyelv, kommunikáció, cselekvés. 2. Nemzeti Tankönyvkiadó. Budapest. 187–214.
Győri Miklós 2008. Tudatosság és megismerés. In: Csépe Valéria – Győri Miklós – Ragó Anett (szerk.) Általános pszichológia 3. Osiris. Budapest. 267–297.
Heller, Vivien – Morek, Miriam (megjelenés alatt). Academic discourse as situated practice. An introduction. Linguistics & Education.
Herbszt Mária 2008. Grice társalgási maximáinak érvényesülése a tantermi interakcióban. Anyanyelv-pedagógia 3–4. http://www.anyanyelv-pedagogia.hu/cikkek.php?id=88 (2013. szeptember 1.) https://doi.org/10.21030/anyp.2008.3.4.3
Herbszt Mária 2010. A tanári kérdés a tantermi kommunikáció folyamatában. In: Gecső Tamás – Kiss Zoltán – Tóth Szergej (szerk.) TI és MI. Alkalmazott nyelvészet és interdiszciplinaritás. Tinta Könyvkiadó. Budapest. 34–44.
Hopper, Paul J. 1998. Emergent grammar. In: Tomasello, Michael (ed.) The new psychology of language. Lawrence Erlbaum Associates. Mahwah, NJ–London. 155–176.
Bakos Ferenc szerk. 1976. Idegen szavak és kifejezések szótára. Akadémiai Kiadó. Budapest.
Iványi Zsuzsanna 2001. A nyelvészeti konverzációelemzés. Magyar Nyelvőr 74–93.
Karasavvidis, Ilias et al. 2000. Investigating how secondary school students learn to solve correlational problems: quantitative and qualitative discourse approaches to the development of self-regulation. Learning and Instruction 267–292. https://doi.org/10.1016/S0959-4752(99)00030-4
Kontra Miklós 2006. A magyar lingvicizmus és ami körülveszi. In: Sipőcz Katalin – Szeverényi Sándor (szerk.) Elmélkedések népekről, nyelvekről és a profán medvéről. Írások Bakró-Nagy Marianne tiszteletére. SZTE Finnugor Nyelvtudományi Tanszék. Szeged. 83–106.
Kothoff, Helga 2012. ’(Un)common ground’ between teachers and parents in school consultations. Paper presented at Sociolinguistics Symposium 19. Berlin.
Laihonen, Petteri 2008. Language ideologies in interviews: A conversation analysis approach. Journal of Sociolinguistics 668–693. https://doi.org/10.1111/j.1467-9841.2008.00387.x
Lanstyák István 2009. Nyelvi ideológiák és filozófiák. Fórum Társadalomtudományi Szemle 1: 27–44.
Lee, Yo-An 2007. Third turn position in teacher talk: Contingency and the work of teaching. Journal of Pragmatics 180–206. https://doi.org/10.1016/j.pragma.2006.02.004
van Lier, Theo – Corson, David (eds.) 1997. Encyclopedia of Language and Education 6. Knowledge about Language. Kluwer. Dordrecht–Boston–London. https://doi.org/10.1007/978-94-011-4533-6
Martin-Jones, Marilyn – de Mejía, Anne-Marie – Hornberger, Nancy H. (eds.) 2008. Encyclopedia of Language and Education 3. Discourse and Education. Springer. New York.
Milroy, James 2001. Language ideologies and the consequences of standardization. Journal of Sociolinguistics 530–555. https://doi.org/10.1111/1467-9481.00163
Potter, Jonathan – Edwards, Derek 2003. Sociolinguistics, Cognitivism, and Discursive Psychology. International Journal of English Studies 1: 93–109.
Preston, Dennis R. 2011. Methods in (applied) folk linguistics. Getting into the minds of the folk. AILA Review 24: 15–39. https://doi.org/10.1075/aila.24.02pre
Schegloff, Emanuel A. – Jefferson, Gail – Sacks, Harvey 1977. The preference for self-correction in the organization of repair in conversation. Language 361–382. https://doi.org/10.1353/lan.1977.0041
Stude, Juliane – Phillips Galloway, Emily – Uccelli, Paola 2012. Students’ reflections on academic register. Paper presented at Sociolinguistics Symposium 19. Berlin.
Szabó László Tamás 1988. A „rejtett tanterv”. Magvető. Budapest.
Szabó Tamás Péter 2012. „Kirakunk táblákat, hogy csúnyán beszélni tilos”. A javítás mint gyakorlat és mint téma diákok és tanáraik metanyelvében. Gramma. Dunaszerdahely. http://mek.oszk.hu/10900/10947/ (2013. szeptember 1.)
Szalai Andrea 2010. Nyelvi ideológiák és a társadalmi határok kijelölése egy erdélyi gábor roma közösségben. In: Feischmidt Margit – Kovács Nóra (szerk.) Etnicitás. Különbségteremtő társadalom. Gondolat–MTA Kisebbségkutató Intézet. Budapest. 419–430.
Van Leeuwen, Theo 2004. Metalanguage in social life. In: Jaworski, Adam – Coupland, Nikolas – Galasiński, Darius (eds.) Metalanguage. Social and Ideological Perspectives. Mouton de Gruyter. Berlin – New York. 107–130. https://doi.org/10.1515/9783110907377.107
Wortham, Stanton E. F. 1997. The commodification of classroom discourse. In: van Lier, Theo – Corson, David (eds.) Encyclopedia of Language and Education 6. Knowledge about Language. Kluwer. Dordrecht–Boston–London. 251–260. https://doi.org/10.1007/978-94-011-4533-6_24
Downloads
Published
How to Cite
Issue
Section
License
Copyright (c) 2013 Tamás Péter Szabó
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial 4.0 International License.
The copyright of articles published in the journal belongs to the author. The journal has the right of first publication. The published work is licensed under Creative Commons License “Attribution-NonCommercial 4.0 International" (CC BY-NC 4.0). This means that copying, redistribution, remixing, transformation and building upon the published work is allowed for any purpose except commercial purposes as long as proper credit is given to the author, a link to the licence is provided, and any changes made to the original work are indicated.
The journal Anyanyelv-pedagógia [First Language Pedagogy] does not charge authors any fees for the processing, submission, or publication of articles. All writings published in the journal become freely accessible immediately after their publication.