A mesélő szülő: Szülők ösztönzésére és bevonására irányuló meseolvasási program validitásvizsgálata

Szülők ösztönzésére és bevonására irányuló meseolvasási program validitásvizsgálata

Absztrakt

A tanulmány egy szülők számára alkalmazható otthoni mesefoglalkozás kipróbálásának az
eredményeiről számol be, amelyben egy speciális köznevelési intézményben tanuló nyolc gyermek
és szülője (mint elsődleges gondozója) vett részt. A kutatás arra kereste a választ, hogyan ösztönzi
a szülőt, ha a gyermekének mesél. A munka elméleti része összegzi a vizsgálatot megalapozó
szülői mese- és történetmondás hazai és nemzetközi kutatásainak a főbb eredményeit a következő
szempontok szerint: a mesélő szülő mint gyermeke fejlesztője; a mesélő szülő mint önmaga
ösztönzője; az apa és az anya mese- és történetmondási különbségei. A tanulmány empirikus
része a vizsgálatot részletezi. A kutatás kérdései: a) Megbízhatóan működik-e a mesecsomaghoz
szerkesztett megfigyelési protokoll? b) Milyen elemei rajzolódnak ki a szülői ösztönzésnek az
otthoni meseolvasás során? c) Hogyan élték meg a szülők a gyermekükkel való közös mesélést?
A kutatás eredményei megmutatták a szülőket ösztönző mesecsomag értékelésére kidolgozott
megfigyelési szempontsor megbízhatóságát, az ösztönzés jeleit a szülőknél a mesecsomag
alkalmazása során, valamint a gyermekükkel folytatott közös mesélésnek a szülők általi megélését.
Az eredmények szerint kirajzolódni látszanak a meseprogram szülői ösztönzői: a szülő bevonódása
a mesefoglalkozásba (önként vagy szakember felkérésére), a mesecsomag visszaküldésének a
hajlandósága (egy vagy két héten belül), illetve a gyermekkel folytatott mesélés megörökítésének
a szándéka. Ez a validitásvizsgálat új szempontokat kínál a mesekutatásoknak a társas dimenzió
és a szülői motiváció oldaláról.