Így is lehet irodalmat tanítani: az alakzatok tanítása irodalompedagógiai megközelítésből

Kristóf Sándor Bártfai

doi:10.21030/anyp.2026.1.4

Így is lehet irodalmat tanítani: az alakzatok tanítása irodalompedagógiai megközelítésből

Szerzők

Kristóf Sándor Bártfai Miskolci Egyetem, Miskolc, Magyarország https://orcid.org/0000-0002-8210-1627

DOI:

https://doi.org/10.21030/anyp.2026.1.4

Kulcsszavak:

irodalompedagógia, magyartanítás, alakzatok, kreatív írás, tanulói bevonódás

Absztrakt

Az irodalomtanítás túlmutat a puszta ismeretátadáson: olyan tanulási környezet megteremtésére
kell törekednie, amelyben a diákok saját élményeiken, érzéseiken és belső motivációjukon
keresztül kapcsolódhatnak a szövegekhez. A tanulmány kiindulópontja, hogy az oktatás maga
is alkotófolyamat, amelyben a pedagógus – Pygmalion metaforáját követve – figyelemből,
bizalomból és tudatos pedagógiai helyzetekből formál lehetőséget az önkifejezésre. Ehhez
elengedhetetlen az a biztonságos, elfogadó tér, amelyben a tanulók kiléphetnek megszokott
rutinjukból, és megtapasztalhatják a kreatív gondolkodás, az önreflexió és az önálló értelmezés
örömét. A jelen tanulmány egy olyan magyarórát mutat be, amelyet a XII. Kárpát-medencei
anyanyelvtanítási verseny keretében tartott meg a szerző. Az óra középpontjában három retorikai
alakzat – a fokozás, a felsorolás és a halmozás – állt, amelyek feldolgozása művészetpedagógiai
és kreatív írásra épülő módszerekkel valósult meg. A foglalkozáson Ady Endre A föl-földobott kő
és Erdős Virág Ezt is elviszem magammal című versei szolgáltak alapként az utazás toposzának
vizsgálatához, miközben a tanulók saját tapasztalataikat és vágyott értelmezési útvonalaikat is
megfogalmazhatták. A módszertani keretet a humanisztikus pedagógia, a művészetpedagógia,
valamint az élmény- és alkotásközpontú tanulásra irányuló megközelítések adták. A tanórán kiadott
feladatok lehetőséget nyújtottak arra, hogy a tanulók az elvont stilisztikai jelenségeket személyes
jelentéssel töltsék meg, és saját hangjukon szólaljanak meg. A verbális és a vizuális önkifejezést
egyaránt támogató feladatsor hozzájárult a mélyebb szövegértéshez, a reflexív gondolkodáshoz
és a tanulói önbizalom erősödéséhez. A szerző saját tanári pedagógiai tapasztalatai azt mutatják,
hogy a művészetpedagógiai alapú, alkotófolyamatokra épülő megközelítés hatékonyan növeli a
tanulók bevonódását, és demokratikusabb, élményszerűbb tanulási környezetet teremt.

Hivatkozások

Bókay, Antal 2006. Az irodalomtanítás irodalomtudományi modelljei. In: Sipos Lajos (szerk.) Irodalomtanítás a harmadik évezredben. Krónika Nova Kiadó. Budapest. 39−53.

Bodrogi Ferenc Máté − Czimer Györgyi − Fűzfa Balázs − Szakály Szilvia 2016. Élményközpontú irodalomtanítás. Kreativitás, produktivitás, kultúrakezelés a digitális korban. In: Fűzfa Balázs (sorozatszerk.) IROM−KÖNYVEK III. Az irodalomtanítás innovációjának országos műhelye. Savaria University Press. Szombathely. https://mek.oszk.hu/16400/16457/16457.pdf (2025. április 2.)

Fenyő D. György 2022. Az irodalomtanítás módszertana: Éthosz és praktikák. Tea Kiadó Kft. Budapest.

Gyarmathy Éva 2007. Diszlexia. A specifikus tanítási zavar. Lélekben Otthon Kiadó. Budapest. Greenfield, Patricia M. 2009. Technology and informal education. What is taught, what is learned. Science 323(5910): 69–71. https://doi.org/10.1126/science.1167190 DOI: https://doi.org/10.1126/science.1167190

Hansági Ágnes 2017. Kánonon innen és kánonon túl. Megjegyzések a „gyermekirodalmi kánon” és a „gyermekirodalmi klasszikus” kérdéséhez. In: Hansági Ágnes − Hermann Zoltán − Mészáros Márton − Szekeres Nikoletta (szerk.) Mesebeszéd. A gyerek- és ifjúsági irodalom kézikönyve. FISZ. Budapest. 15−33.

Herédi Rebeka 2021. Az irodalomtanítás 2021-ben: célok, kötelező olvasmányok, Nemzeti alaptanterv, érettségi. In: Tantárgy-pedagógiai kaleidoszkóp: Pedagógiai, neveléstudományi és szakmódszertani tanulmányok. Magánkiadás. Békéscsaba. 71−80.

Herédi Rebeka 2022. Irodalomtanítás – elvárások, szerepek, modellek, megközelítésmódok: Pedagógusnézetek vizsgálata fogalomtérképpel. Iskolakultúra 32(5): 110–126. https://ojs.bibl.u-szeged.hu/index.php/ iskolakultura/article/view/43890 (2025. április 2.)

Jánk István 2021. A magyar anyanyelv-pedagógia adóssága, aktuális problémái és a csőlátású magyarországi magyarok. In: Csernicskó Imre − Kozmács István (szerk.) Kétnyelvűség – oktatás – nyelvmenedzselés: Írások, tanulmányok Vančo Ildikó születésnapjára. Nyitrai Konstantin Filozófus Egyetem. Nyitra. 129−138.

Józsa Krisztián − Fiala Szilvia − Józsa Gabriella 2017. A klasszikus és a kortárs szövegek feldolgozásának hatása az olvasás affektív tényezőire. Anyanyelv-pedagógia 10(1): 23–32. https://doi.org/10.21030/anyp.2017.1.2 DOI: https://doi.org/10.21030/anyp.2017.1.2

Kapusi Angéla 2022a. A magyartanítás lehetőségei a szociokulturálisan hátrányos helyzetű gyermekek körében. In: Bíró Rita Zsófia − Egri Tímea − Farkasné Gönczi Rita − Reményi Tamás (szerk.) Együtt vagyunk erősek! − esélyegyenlőség, integráció és inklúzió a köznevelésben és a társadalomban. Az 50 éves Magyar Gyógypedagógusok Egyesülete jubileumi Országos Szakmai Konferenciája. Magyar Gyógypedagógusok Egyesülete (MAGYE) – ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Kar. Budapest. 147–152.

Kapusi Angéla 2022b. Jól nevelni – Gondolatok a művészetalapú módszerek népszerűsítésének érdekében. Új Pedagógiai Szemle 72(11−12): 68–76. https://upszonline.hu/index.php?article=721112010 (2025. április 2.)

Kapusi Angéla 2024. Irodalompedagógia: Kísérletek egy fogalom meghatározására. Új Pedagógiai Szemle 11–12. https://upszonline.hu/resources/volumes/74/issues/11-12/upsz_74(11-12)_2024__007__kapusi_ angela.pdf (2025. április 12.)

Kiss Virág 2010. Művészeti nevelés, művészettel nevelés, művészetterápia. Iskolakultúra 20(10): 18–31. http://real.mtak.hu/57898/1/2_EPA00011_iskolakultura_2010-10_szeparatum.pdf. (2025. április 12.)

Kiss Virág 2014. A művészet mint nevelés, a nevelés mint művészet. Neveléstudomány 2: 69–81. https://ojs.elte.hu/nevelestudomany/article/view/6493/4930 (2025. április 28.)

Kiss Virág 2017. Művészetalapú módszerek. In: Kárpáti Andrea (szerk.) „A világ új kép a művészetben és a tudományban”: fókuszban a vizuális kultúra pedagógiája. Eötvös Loránd Tudományegyetem. Budapest. 52−53.

Kiss Virág 2021. Művészetterápia, művészettel nevelés, művészetalapú módszerek I–II. Vizuális Kultúra 1(2): 46–52. http://vizualiskulturaujsag.hu/wp-content/uploads/2021/03/4.1%20Kiss_j1.pdf (2025. április 2.)

Kispál Dániel 2019. Az irodalomtanítás válsága. A konstruktivista irodalomtudomány és az irodalomtanítás lehetséges kapcsolódási pontjai a 21. században. In: Kusper Judit (szerk.) Kánonok és kultuszok a gyermek és ifjúsági irodalomban. Líceum Kiadó. Eger. 21−30.

Kusper Judit 2019. Kötelezők, kortársak, klasszikusok. Javaslatok tantervi-tartalmi szabályozók megújítására a magyar irodalom tantárgy kapcsán. In: Kusper Judit (szerk.) Kánonok és kultuszok a gyermek és ifjúsági irodalomban. Líceum Kiadó. Eger. 31−38.

NAT 2020 = Nemzeti alaptanterv 2020. https://ofi.oh.gov.hu/nemzeti-alaptanterv (2025. április 12.) Ovidius 1964. Átváltozások. Magyar Elektronikus Könyvtár. https://mek.oszk.hu/03600/03690/03690.htm#74 (2025. április 12.)

Saint-Exupéry, Antoine de 2019. A kis herceg. Móra Könyvkiadó. Budapest.

Sipos Zsóka 2019. Gyenge olvasási képesség és pedagógiai relevanciái. Anyanyelv-pedagógia (12)4: 5–23. https://doi.org/10.21030/anyp.2019.4.1 DOI: https://doi.org/10.21030/anyp.2019.4.1

Vertetics Ádám 2020. Nemzeti Alaptanterv. Köz-gazdaság. 15(4): 59–76. https://doi.org/10.14267/ RETP2020.04.06 DOI: https://doi.org/10.14267/RETP2020.04.06

Így is lehet irodalmat tanítani: az alakzatok tanítása irodalompedagógiai megközelítésből

Így is lehet irodalmat tanítani: az alakzatok tanítása irodalompedagógiai megközelítésből

Szerzők

DOI:

Kulcsszavak:

Absztrakt

Hivatkozások

##submission.downloads##

Megjelent

Hogyan kell idézni

Folyóirat szám

Rovat

License

Hasonló cikkek