A romani beszéd és az óvoda
Beszédfejlesztési stratégiák és integrált kétnyelvűségi ideológiák Tiszavasváriban
DOI:
https://doi.org/10.21030/anyp.2017.4.4Kulcsszavak:
romani, nyelvi-kommunikációs program, holisztikus szemlélet, transzlingválás, óvodaAbsztrakt
A tanulmány egy olyan tiszavasvári roma közösséget mutat be, amelynek tagjai úgy beszélnek, hogy a magyarhoz és a romanihoz köthető nyelvi források a mindenkori kommunikációs célnak leginkább megfelelően jelenjenek meg a beszédükben. A beszélésnek ez a módja a transzlingválás terminusával írható le. Ez nemcsak beszédmódot, hanem az ezeket a beszédmódokat az iskolába bevonó nyelvpedagógiai perspektívát és módszertant is jelöl. A tanulmány áttekinti, hogy a közösség integrált kétnyelvűségi normáinak és a közösségen kívüli környezet egynyelvűségi normáinak az erőterében hogyan alakul a nyelvi szocializáció. Bemutatja a Tiszavasvári Magiszter Óvoda munkatársai által fejlesztett Szó-Beszéd.Kom nyelvi-kommunikációs programot, amely az óvoda reakciója az ideológiák ezen ellentétéből fakadó nehézségekre. Elemzi azt is, hogy milyen új lehetőségeket kínál az óvodának a transzlingváló kommunikáció pedagógiája.Hivatkozások
Agha, Asif 2007. The Object Called „Language” and the Subject of Linguistics. Journal of English Linguistics 3: 217–235. https://doi.org/10.1177/0075424207304240
Blommaert, Jan – Rampton, Ben 2011. Language and superdiversity. In: Blommaert, Jan – Rampton, Ben – Spotti, Massimiliano (ed.) Language and Superdiviersities 13/2: 1–22.
Blommaert, Jan 2016. From mobility to complexity in sociolinguistic theory and method. In: Coupland, Nikolas (ed.) Sociolinguistics. Theoretical Debates. Cambridge University Press. Cambridge–New York. 242–262.
https://doi.org/10.1017/CBO9781107449787.012
Bourdieu, Pierre 1982. Ce que parler veut dire. L’économie des échanges linguistiques. Fayard. Paris.
Busch, Brigitta 2012a. Romani zwischen Stigmatisierung und Anerkennung: eine transnationale Sprache im Korsett nationalstaatlicher Bildungssysteme. In: Cichon, Peter – Ehlich, Konrad (Hrsg.) Eine Welt? Sprachen, Schule und Politik in Europa und anderen Kontinenten. Praesens. Wien. 71–92.
Busch, Brigitta 2012b. Das sprachliche Repertoire. Drava. Klagenfurt–Wien–Celovec–Dunaj.
Creese, Angela – Blackledge, Adrian 2010. Translanguaging in the bilingual classroom. A pedagogy for learning and teaching? Modern Language Journal 94: 103–115.
Deumert, Ana 2010. Imbodela zamakhumsha – reflections on standardisation and destandardisation. Multilingua 29: 243–264. https://doi.org/10.1515/mult.2010.012
García, Ofelia 2009. Education, Multilingualism and Translanguaging in the 21. Century. In: Skutnabb-Kangas, Tove – Phillipson, Robert – Mohanty, Ajit K. – Panda, Minati (eds.) Social Justice through Multilingual Education. Multilingual Matters. Cromwell. 140–158.
García, Ofelia 2014a. Countering the dual: Transglossia, dynamic bilingualism and translanguaging in education. In: Rubdy, Rani – Alsagoff, Lubna (eds.) The global-local interface, language choice and hybridity. United Kingdom. Multilingual Matters. Bristol. 100–118.
García, Ofelia 2014b. Becoming Bilingual and Biliterate. Sociolinguistic and Sociopolitical Considerations. In: Stone, C. Addison –Silliman, Elaine R. –Ehren, Barbara J. – Wallach, Geraldine P. (eds.): Handbook of language and literacy: Development and disorders. The Guilford Press. New York. 145–160.
García, Ofelia – Kleyn, Tatyana 2016. Translanguaging with Multilingual Students: Learning from Classroom Moments. Routledge. New York.
García, Ofelia – Johnson, Susana Ibarra – Seltzer, Kate 2017. The translanguaging Classroom. Leveraging Students Bilingualism for Learning. Caslon. Philadelphia.
Gorter, Durk – Cenoz, Jasone 2017. Language education policy and multilingual assessment. Language and Education 31: 231–248.
Heller, Monica 2006 (1999). Linguistic Minority and Modernity. A Sociolinguistic Ethnography. Longman. London.
Heltai János Imre – Kerekesné Lévai Erika – Jani Bernadett – Olexa Gergely: „Olyan gyereksereget kaptam, akikről azt hittem, hogy buták” – Transzlingváló osztálytermek Tiszavasváriban. Új Pedagógai Szemle. (Megjelenés alatt.)
Jonsson, Carla 2017. Translanguaging and Ideology. Moving Away from a Monolingual Norm. In: Paulsrud, Beth Anne – Rosén, Jenny – Straszer, Boglárka – Wedin, Åsa (eds.) New Perspectives on Translanguaging and Education. Bilingual Education and Bilingualism 108. Multilingual Matters. Bristol.
Jørgensen, J. Normann – Karrebæk, Martha S. – Madsen, Lian M. – Møller, Janus S. 2011. Polylanguaging in superdiversity. Diversities 132: 23–37.
Jørgensen, J. Normann 2008. Polylingual languaging around and among children and adolescents. International Journal of Multilingualism 3: 161–176. https://doi.org/10.1080/14790710802387562
Kloss, Heinrich 1969. Research Possibilities on Group Bilingualism: A Report. International Center for Research on Bilingualism, Publication B-18. Presses de l’Université Laval. Québec.
Kulcsár Sándorné 2006a. Kísérleti képességmérési teszt a Tiszavasvári Magiszter Óvoda számára. Kézirat. Tiszavasvári Magiszter Óvoda.
Kulcsár Sándoné 2006b. Tiszavasvári Egyesített Óvodai Intézmény Mérés-értékelési munkacsoportjának kísérleti mérése. Kézirat. Tiszavasvári Magiszter Óvoda.
Kulcsár Sándorné 2007. Tiszavasvári Egyesített Óvodai Intézmény Mérés-értékelési munkacsoportjának kísérleti mérése. Kézirat. Tiszavasvári Magiszter Óvoda.
Kulcsár Sándorné – Feketéné Balogh Erika 2010. Szó-Beszéd.Kom nyelvi-kommunikációs program. Kézirat. Tiszavasvári Magiszter Óvoda.
Lane, Pia 2015. Minority language standardisation and the role of users. Language Policy 3: 263–283. https://doi.org/10.1007/s10993-014-9342-y
Lipták Józsefné és munkatársai 1998. ÉKA Helyi Óvodai Nevelési Program. Kézirat. Tiszavasvári.
Makoni, Sinfree – Pennycook, Alastair 2006. Disinventing and Reconstituting Languages. In: Makoni, Sinfree – Pennycook, Alastair (ed.) Disinventing and Reconstituting Languages. Multilingual Matters. Clevedon. 1–41.
Merleau-Ponty, Maurice 2009 (1945). Phénoménologie de la perception. Gallimard. Paris.
Nagy Pál 2007. „Gádzsósodás – cigányosodás”. Akkulturáció és parasztosodás a cigányok magyarországi történetében. Amaro Drom 2: 20–22.
Törzsök Judit 2001. Kik az igazi cigányok? In: Kovalcsik Katalin et al. (szerk.) Tanulmányok a cigányság társadalmi helyzete és kultúrája köréből. Eötvös Loránd Tudományegyetem – Iskolafejlesztési Alapítvány – Oktatási Minisztérium. Budapest.
(1) A transzlingvális kommunikáció pedagógiája Tiszavasváriban.
http://translangedu.hu (2017. szeptember 6.)
##submission.downloads##
Megjelent
Hogyan kell idézni
Folyóirat szám
Rovat
License
Copyright (c) 2017 Heltai János Imre, Kulcsár Sándorné
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial 4.0 International License.
A folyóiratban publikált írások szerzői joga a szerzőt illeti. A folyóiratot az első publikálás joga illeti meg. A megjelenő írásra a Creative Commons License “Attribution-NonCommercial 4.0 International" (CC BY-NC 4.0) licenc vonatkozik. Ez azt jelenti, hogy a megjelenő munka másolása, továbbadása, elemeinek hasznosítása, átalakítása és további munkához való alapul vétele a kereskedelmi hasznosításon kívül bármilyen céllal megengedett, de csakis a szerző megfelelő elismerése, a licenc megjelölése, valamint bárminemű változtatás jelölése mellett.