Javaslatok a digitális nemzedék helyesírási készségének a fejlesztéséhez
DOI:
https://doi.org/10.21030/anyp.2019.2.5Kulcsszavak:
helyesírás, internetes kommunikáció, készségfejlesztésAbsztrakt
A diákok számára a mindennapokban leginkább hasznosítható magyar nyelvi órai tevékenységet a helyesírás jelenti. A 21. század digitális korában az interneten megjelenő szövegek és diskurzusok nyelvi megszerkesztettségének sokfélesége miatt számos inger éri a tanulókat. Ezért napjainkban még fontosabbá válik a helyesírási készség fejlesztése az iskolában. A tanulmány első része a helyesírási vétségek internetes kommunikációban betöltött lehetséges funkcióival foglalkozik. Második része pedig olyan feladatjavaslatokat ismertet, amelyekben a közösségi médián belül a megosztott tartalmak segítségével vitathatók meg a helyesírási kérdések, és erősíthető meg a tudatos nyelvhasználat.
Hivatkozások
AkH.11 = A magyar helyesírás szabályai. 11. kiadás. Akadémiai Kiadó. Budapest. 1984.
AkH.12 = A magyar helyesírás szabályai. 12. kiadás. Akadémiai Kiadó. Budapest. 2015.
Antalné Szabó Ágnes 2003. A helyesírás-tanítás pedagógiája. Hungarológiai Közlemények 2: 19–40.
Antalné Szabó Ágnes 2008. A helyesírási kultúra fejlesztésének régi-új technikái. Anyanyelv-pedagógia 3–4. http://www.anyanyelv-pedagogia.hu/cikkek.php?id=109 (2017. június 24.) https://doi.org/10.21030/anyp.2008.3.4.6
Bakonyi Géza 1997. A hálózat használata a nyelv- és irodalomtudomány területén. http://mek.niif.hu/01200/01280/html/1.12.06/#Nyelv1 (2017. július 19.)
Benkő Lóránd 1986. Anyanyelvi nevelésünk néhány kérdéséről. In: Szende Aladár (szerk.) Program az anyanyelvi nevelés továbbfejlesztésére. Tankönyvkiadó. Budapest. 27–38.
Biró A. Zoltán 2016. „Attól függ, kinek írunk…” A digitális nyelv hatása székelyföldi iskolások nyelvhasználatára. In: Biró A. Zoltán – Bodó Julianna (szerk.) Internet – iskola – anyanyelv. A média hatása a gyermekekre és fiatalokra. Státus Kiadó. Csíkszereda. 72–113.
Biró A. Zoltán – Bodó Julianna – Sárosi-Blága Ágnes – Biró Z. Zoltán 2016. A digitális nyelv térnyerése? Az IKT eszközök hatása a nyelvhasználatra – határon túli tanulócsoportok vizsgálata alapján. In: Biró A. Zoltán – Bodó Julianna (szerk.) Internet – iskola – anyanyelv. A média hatása a gyermekekre és fiatalokra. Státus Kiadó. Csíkszereda. 188–235.
Bódi Zoltán 2004. A világháló nyelve. Gondolat Kiadó. Budapest.
Buda Zsófia 2011. Az internet hatása a nyelvhasználatra. Fiatalok fogalmazás- és kifejezőkészsége az internethasználattal összefüggésben. Tudományos Közlemények 26: 89–105.
Cole, Michael – Cole, Sheila R. 2003. Fejlődéslélektan. Osiris Kiadó. Budapest.
Csányi János 2001. Az internetnyelv csalafintaságai. In: Balázs Géza – Grétsy László (szerk.) Szójátékos anyanyelvünk. Válogatás a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma anyanyelvi pályázataiból. Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma. Budapest. 44–46.
Csordás Hédi Virág 2013. A Facebook-m@gy@r. E-nyelv Magazin3. http://epa.oszk.hu/
02200/02263/00017/a-facebook-mgyr.htm (2017. július 19.)
Döring, Nicola 2003. Sozialpsychologie des Internet. Die Bedeutung des Internet für Kommunikationsprozesse, Identitäten, soziale Beziehungen und Gruppen. Hogrefe Verlag. Göttingen.
Dürscheid, Christa – Frick, Karina 2016. Schreiben digital. Wie das Internet unsere Alltagskommunikation verändert. Alfred Kröner Verlag. Stuttgart.
Fábián Pál 1995. Helyesírási rendszerünk lehetőségei a mondanivaló árnyalásában. In: Szende Aladár (szerk.) Anyanyelvi nevelés – embernevelés. Országos Anyanyelv-oktatási Napok. Eger, 1994. július 4–7. Magyar Nyelvtudományi Társaság. Budapest. 201–209.
Istók Béla 2018a. Internetes futballnyelvhasználat. Közösség, mémek, szóalkotás. Líceum Kiadó. Eger.
Istók Béla 2018b. Facebook-nyelvhasználat. Normakövetés vagy funkcionális műfajmegkülönböztetés? In: Bukor József – Simon Szabolcs – Vajda Károly (szerk.) A Selye János Egyetem X. Nemzetközi Tudományos Konferenciájának tanulmánykötete. Selye János Egyetem. Komárom. 46–85.
Kruzslicz Tamás 2013. A digitális kommunikáció hatása a középiskolások nyelvhasználatára. Irodalomismeret 2: 197–211.
Laczkó Mária – Kovácsné Nagy Ibolya 2015. Hogyan hat a számítógép a digitális nemzedék írására, helyesírására? Alkalmazott Nyelvtudomány 1–2: 45–57.
Löhr, Jörg – Pramann, Ulrich 2017. Siker. Hasznos tudás mindenkinek 30 percben. Kossuth Kiadó. Budapest.
Misad Katalin 2013. A magyar helyesírás helye és oktatásának tapasztalatai a pozsonyi magyar tanszéken. In: Bozsik Gabriella (szerk.) Helyesírás-tanításunk helyzete határon innen és túl. A Nagy J. Béla helyesírási verseny előadásai, feladatai és egyéb tanulmányok. Eszterházy Károly Főiskola. Eger. 45–54.
Misad Katalin 2017. A helyesírás-tanítás tartalma és szempontjai szlovákiai magyar középiskolai anyanyelvtankönyvekben. In: Lőrincz Julianna – Simon Szabolcs (szerk.) A tankönyvkutatás szakmai, módszertani kérdései. A Variológiai kutatócsoport 7. nemzetközi tankönyvkutató szimpóziumának tanulmányai. Selye János Egyetem. Komárom. 78–90.
Misad Katalin – Simon Szabolcs – Szabómihály Gizella 2009. Magyar nyelv a gimnázium és a szakközépiskolák 1. osztálya számára. Slovenské pedagogické nakladateľstvo. Bratislava.
Nagy L. János 1992. Hogyan tanítsuk a helyesírást? In: Nagy L. János (szerk.) Rendszer és stilisztika a helyesírásban. Implom József Helyesírási Verseny. Gyula. 61–64.
Nyitrai Tamás – Takács Etel – Török Imre 1986. Tanári kézikönyv a magyar nyelv tanításához az általános iskola felső tagozatában. Tankönyvkiadó. Budapest.
Pletl Rita 2015. A nyelvtan státusa a kisebbségi anyanyelvoktatásban. In: Vančo Ildikó (szerk.) Tanulmányok a nyelvtantanítás módszertanához. Nyitrai Konstantin Filozófus Egyetem Közép-európai Tanulmányok Kara. 155–162.
Poore, Megan 2015. Hogyan használjuk a közösségi médiát az oktatásban? Wolters Kluwer. Budapest.
R. Molnár Emma 1992. Stílusos helyesírás a szépirodalomban. In: Nagy L. János (szerk.) Rendszer és stilisztika a helyesírásban. Implom József Helyesírási Verseny. Gyula. 35–49.
Schirm Anita 2013. A humor szerepe a nyelvészet oktatásában. In: Vargha Katalin – T. Litovkina Anna – Barta Zsuzsanna (szerk.) Sokszínű humor. A III. Magyar Interdiszciplináris Humorkonferencia előadásai. Tinta Könyvkiadó. Budapest. 50–58.
Szende Aladár – Hernádi Sándor – Szépe György – Takács Etel – Temesz Mihály 1981. Az anyanyelvi műveltség tartalma. In: Szende Aladár (szerk.) Az anyanyelvi nevelés korszerűsítésének változatai. Tankönyvkiadó. Budapest. 48–56.
Szerdi Ilona 2017. Helyesírás-tanítás digitális szövegekkel. In: Lőrincz Julianna – Simon Szabolcs (szerk.) A tankönyvkutatás szakmai, módszertani kérdései. A Variológiai kutatócsoport 7. nemzetközi tankönyvkutató szimpóziumának tanulmányai. Selye János Egyetem. Komárom. 151–166.
Veszelszki Ágnes 2009. Képírás vagy képes írás? Az infokommunikációs technológia hatása a felső tagozatosok írására. In: Balázs Géza – H. Varga Gyula (szerk.) Ikonikus fordulat a kultúrában. Magyar Szemiotikai Társaság – Líceum Kiadó. Budapest – Eger. 309−333.
Veszelszki Ágnes 2013. A digilektus hatása az írásbeli és a szóbeli kommunikációra egy kérdőíves vizsgálat alapján. Magyar Nyelvőr 3: 248–274.
Veszelszki Ágnes 2017a. Netnyelvészet. Bevezetés az internet nyelvhasználatába. L’Harmattan Kiadó. Budapest.
Veszelszki Ágnes 2017b. Az álhírek extra- és intralingvális jellemzői. Századvég 2: 51–84.
Vidákovich Tibor – Cs. Czachesz Erzsébet 2001. Egy helyesírás-vizsgálat tapasztalatai. Iskolakultúra 3: 37–50.
Vörös Ferenc 1995. Helyesírási „edzésmódok” – a szabályzat kritikus értelmezése. In: Szende Aladár (szerk.) Anyanyelvi nevelés – embernevelés. Országos Anyanyelv-oktatási Napok. Eger, 1994. július 4–7. Magyar Nyelvtudományi Társaság. Budapest. 213–220.
Zimányi Árpád 2000. Helyesírás-tanításunk gondjairól. In: Bozsik Gabriella – V. Raisz Rózsa (szerk.) Helyesírás és tanárképzés. A Nagy J. Béla országos helyesírási versenyek előadásai, egyéb tanulmányok és feladatsorok. Eszterházy Károly Főiskola Magyar Nyelvészeti Tanszék. Eger. 85–98.
(1) Helyesírási hiba-e az ékezethiány? https://m.nyest.hu/hirek/helyesirasi-hiba-e-az-ekezethiany (2018. január 18.)
(2) Napi helyesírási szösszenetek Facebook-oldal. https://goo.gl/MaUjuS (2017. július 22.)
(3) Hejes belyelentés: magyar helyesírási szótár on-line. http://www.magyarhelyesiras.hu/rolunk.php (2017. december 11.)
Az ábrák forrása:
1. ábra: A Helyesiras.hu Facebook-oldal. https://www.facebook.com/pg/helyesiras.hu/photos/?tab=
album&album_id=561798380526547 (2018. január 1.)
2. ábra: Facebook-üzenőfali bejegyzés alatti hozzászólás (2017. augusztus 14.)
3. ábra: A a Helyesiras.hu Facebook-oldal. https://www.facebook.com/pg/helyesiras.hu/photos/?tab=
album&album_id=561798380526547 (2018. január 1.)
4. ábra: A Helyesiras.hu Facebook-oldal. https://www.facebook.com/pg/helyesiras.hu/photos/?tab=
album&album_id=561798380526547 (2018. január 1.)
5. ábra: Elektronikus magánlevelezés
6. ábra: „A gyári munka nekem nem dekraláló, ezért bármit meg tudok tanúni”. http://74nullanulla.hu
/cikkek/2016/10/11/a-fizetes-nekem-pozitiv-humoros-kaposvari-motivacios-levelek.html (2018. január 1.)
7. ábra: A Muszály Vendéglő weboldalának fejléce. http://muszalyvendeglo.hu/index.php?menu=
kezdo (2018. január 1.)
8. ábra: A Helyesiras.hu Facebook-oldal. https://www.facebook.com/pg/helyesiras.hu/photos/?tab=
album&album_id=561798380526547 (2018. január 1.)
9. ábra: A Helyesiras.hu Facebook-oldal. https://www.facebook.com/pg/helyesiras.hu/photos/?tab=
album&album_id=561798380526547 (2018. január 1.)
10. ábra: A Helyesiras.hu Facebook-oldal. https://www.facebook.com/pg/helyesiras.hu/photos/?tab=
album&album_id=561798380526547 (2018. január 1.)
11. ábra: Beérkező levél a Gmail postafiókban (2017. október 8.)
##submission.downloads##
Megjelent
Hogyan kell idézni
Folyóirat szám
Rovat
License
Copyright (c) 2019 Szerdi Ilona
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial 4.0 International License.
A folyóiratban publikált írások szerzői joga a szerzőt illeti. A folyóiratot az első publikálás joga illeti meg. A megjelenő írásra a Creative Commons License “Attribution-NonCommercial 4.0 International" (CC BY-NC 4.0) licenc vonatkozik. Ez azt jelenti, hogy a megjelenő munka másolása, továbbadása, elemeinek hasznosítása, átalakítása és további munkához való alapul vétele a kereskedelmi hasznosításon kívül bármilyen céllal megengedett, de csakis a szerző megfelelő elismerése, a licenc megjelölése, valamint bárminemű változtatás jelölése mellett.