Nevelési és oktatási dilemmák a magyar jelnyelv elmúlt 20 éves történetében
DOI:
https://doi.org/10.21030/anyp.2020.1.1Kulcsszavak:
magyar jelnyelv, bilingvális oktatás, visszatekintésAbsztrakt
A tanulmány áttekintést ad arról, hogy az elmúlt húsz év milyen jelentős változásokat hozott a magyar jelnyelvben. Ismerteti a kérdés jogi hátterének az alakulását, a téma legjelentősebb kutatásait és ezek eredményeit. Betekintést nyújt a bilingvális oktatásról alkotott álláspontok és attitűdök magyarországi változásába, továbbá kiemeli és elemzi egy, a siket tanulók nevelésével-oktatásával foglalkozó speciális iskola pedagógiai programjának a siket gyermekek nyelvfejlesztésével és a jelnyelvvel kapcsolatos elemeit. Megállapítható, hogy a magyar jelnyelv vonatkozásában a nyelvész szakemberek kiemelkedő munkát végeztek, és jelentős eredményeket értek el a két évtized alatt, továbbá hogy a jelnyelv nyelvi státuszának az elfogadása törvényi szinten megtörtént. A siketoktatással foglalkozó intézményekben azonban a bilingvális oktatás bevezetésével és megszilárdításával kapcsolatban még számtalan feladat vár a pedagógusokra, gyógypedagógusokra és más érintett szakemberekre.
Hivatkozások
Bartha Csilla – Hattyár Helga 2002. Szegregáció, diszkriminációs vagy társadalmi integráció? –
A magyarországi siketek nyelvi jogai. In: Kontra Miklós – Hattyár Helga (szerk.) Magyarok és nyelvtörvények. Teleki László Alapítvány. Budapest. 73–123.
Bartha Csilla 2004. Siket közösség, kétnyelvűség és a siket gyermekek kétnyelvű oktatásának lehetőségei. In: Ladányi Mária – Dér Csilla – Hattyár Helga (szerk.) „… még onnét is eljutni túlra…” Nyelvészeti és irodalmi tanulmányok Horváth Katalin tiszteletére. Tinta Könyvkiadó. Budapest. 313–332.
Bartha Csilla – Holecz Margit – Romanek Péter Zalán 2016. Bimodális kétnyelvűség, nyelvi-szociokulturális változatosság és hozzáférés. In: Bartha Csilla (szerk.) Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXVIII. Akadémiai Kiadó. Budapest. 337–370.
Berent, Gerald P. 2004. Sign language – spoken language bilingualism: Code mixing and mode mixing by ASL–English bilinguals. In: Bhatia, Tej K. – Ritchie, William C. (eds.) The handbook of bilingualism. Blackwell Publishing. Oxford, Cambridge. 312–335.
Bokor Julianna – Hámori Ágnes – Nagyné Kiss Anna 2017. A magyarországi siketoktatás gyakorlatáról az iskolai vizsgálatok tükrében. In: Élőnyelvi kutatások és a dialektológia. Erdélyi Múzeum-Egyesület (EME). Kolozsvár. 252–273.
Bokor Julianna – Bartha Csilla – Hattyár Helga 2018. Két módszer között – egy empirikus vizsgálat szurdopedagógusok körében. Anyanyelv-pedagógia 2. http://anyanyelv-pedagogia.hu/cikkek.php?id=729 (2020. február 4.) https://doi.org/10.21030/anyp.2018.2.1
Charrow, Veda R. – Wilbur, Ronnie B. 1989. The Deaf Child as a Linguistic Minority. In: Wilcox, Shermann (ed). American Deaf Culture. Linstok Press. Silver Spring. 103–115.
Csuhai Sándor – Henger Krisztina – Mongyi Péter – Perlusz Andrea 2009. „Siket gyermekek kétnyelvű oktatásának lehetőségei és korlátai” című kutatás eredményei. Zárótanulmány. Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért Közalapítvány Magyar Jelnyelvi Programiroda. https://fszk.hu/wp-content/uploads/2015/06/Siket-gyermekek-ketnyelvu-oktatasanak-lehetosegei-es-korlatai-c-kutatas-eredmenyei_zarotanulmany.pdf (2020. január 23.)
Farkas Andrea 2017. Pedagógiai program. Hallássérültek Óvodája, Általános Iskolája, Szakiskolája, EGYMI és Kollégiuma. http://siketekbp.co.hu/wp-content/uploads/2019/09/f32eec37b3.pdf (2020. január 23.)
Fischer, Susan D. 1998. Critical Periods for Language Acquisition. In: Weisel, Amatzia (ed.) Issues Unresolved. New Perspectives on Language and Deaf Education. Gallaudet University Press. Washington D.C. 9–26.
Hattyár Helga 1999. A jelnyelvhez kapcsolódó attitűdök. In: A nyelv mint szellemi és gazdasági tőke II. A VIII. Magyar Alkalmazott Nyelvészeti Konferencia előadásának gyűjteményes kiadása. BDTF Alkalmazott Nyelvészeti Tanszék. Szombathely. 359–363.
Hattyár Helga 2000. A siketoktatás elméleti és gyakorlati kérdései. Educatio 4: 776–790.
Hattyár Helga 2008a. A magyarországi siketek nyelvelsajátításának és nyelvhasználatának szociolingvisztikai vizsgálata. Doktori disszertáció. Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsésztudományi Kar. Budapest.
Hattyár Helga 2008b. A magyarországi siketek nyelvelsajátításának és nyelvhasználatának szociolingvisztikai vizsgálata. Doktori disszertáció. Tézisek. Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsésztudományi Kar. Budapest.
Kontra Edit 2017. The foreign language learning situation of Deaf adults: An overview. Journal of Adult Learning Knowledge and Innovation 1: 35–42.
Kozma Krisztina 2013. A jelnyelvi fejlődés kezdeti szakaszai siket és halló gyermekeknél. Anyanyelv-pedagógia 2. http://anyanyelv-pedagogia.hu/cikkek.php?id=450 (2020. január 24.) https://doi.org/10.21030/anyp.2013.2.1
Mellon, Nancy K. – Niparko, John K. – Rathmann, Christian – Mathur, Gaurav – Humphries, Tom – Napoli, Donna Jo – Handley, Theresa – Scambler, Sasha – Lantos, John D. 2015. Should All Deaf Children Learn Sign Language? Pediatrics 136(1): 170–176.
Newport, Elissa L. – Supalla, Ted 1999. Sign Languages. In: Wilson, Robert A. – Keil, Frank C. (eds.) The MIT Enyclopedia of the Cognitive Sciences. The MIT Press. Cambridge, London. 758–760.
Plaza-Pust, Carolina 2005. Sign Bilingual Education and Inter-modal Language Contact: On the Relation of Psycholinguistic and Pedagogical Factors in Deaf Bilingualism. In: Cohen, James – McAlister, Kara T. – Rolstad, Kellie – MacSwan, Jeff (eds.) Proceedings of the 4th International Symposium on Bilingualism. Cascadilla Press. Sommerville, MA. 1842–1854.
Romanek Péter Zalán 2017. A prelingvális siketek nyelvelsajátítása – kitekintés. Anyanyelv-pedagógia 2. http://anyanyelv-pedagogia.hu/cikkek.php?id=677 (2020. január 15.) https://doi.org/10.21030/anyp.2017.2.1
Sáfár Anna 2009. Összefoglaló külföldi szakirodalmi források alapján a siket gyermekek oktatásáról.
A Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért Közalapítvány megbízásából a Magyar Jelnyelvi Programiroda „A siket gyermekek kétnyelvű oktatásának lehetőségei és korlátai” című programja keretében. https://fszk.hu/wp-content/uploads/2015/06/Osszefoglalo-kulfoldi-szakirodalmi-forrasok-alapjan-a-siket-gyermekek-oktatasarol.pdf (2020. február 3.)
Simsa Tünde 2019. Infojegyzet. A jelnyelv. Országgyűlés Hivatala, Közgyűjteményi és Közművelődési Igazgatóság, Képviselői Információs Szolgálat 4.
Swanwick, Ruth 2016. Deaf children’s bimodal bilingualism and education. Language Teaching 49(1): 1–34.
Varga Vera – Perlusz Andrea – Csépe Valéria 2017. A hangzó nyelv és a jelnyelv univerzális és specifikus jegyeinek empirikus feltárása a hazai és nemzetközi kutatások tükrében. In: Kenesei István – Bánréti Zoltán (szerk.) Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXIX. Akadémiai Kiadó. Budapest. 183–215.
Zajdó Krisztina 2011. A siket gyermekek bimodális kétnyelvű oktatásának alapvető szükségességéről és előnyeiről. Hungarológiai Évkönyv 1: 303–314.
(1) WHO. Deafness and hearing loss. www.who.int/news-room/fact-sheets/detail/deafness-and-hearing-loss (2020. február 4.)
(2) Központi Statisztikai Hivatal 2014. 2011. évi népszámlálás 11. Fogyatékossággal élők. Budapest. https://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/idoszaki/nepsz2011/nepsz_11_2011.pdf (2020. február 4.)
(3) Központi Statisztikai Hivatal 2018. Mikrocenzus 2016. A fogyatékos és az egészségi ok miatt korlátozott népesség jellemzői. Budapest. www.ksh.hu/mikrocenzus2016/kotet_8_fogyatekos_es_az_egeszsegi_ok_miatt_
korlatozott_nepesseg_jellemzoi https://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/idoszaki/mikrocenzus2016/mikrocenzus_
2016_8.pdf (2020. február 4.)
(4) WHO. What is VISION 2020?
https://www.who.int/blindness/partnerships/vision2020/en/ (2020. február 8.)
(5) The International Agency for the Prevention of Blindness. VISION 2020: The Right to Sight. https://www.iapb.org/vision-2020/ (2020. január 26.)
(6) WHO. Celebrating World Hearing Day. https://www.who.int/pbd/deafness/world-hearing-day/en/ (2020. január 26.)
(7) 2020Hearing. www.2020hearing.org/about (2020. január 26.)
(8) SINOSZ. Siketek és Nagyothallók Országos Szövetsége. https://sinosz.hu/szovetsegunk/ (2020. február 4.)
(9) Jelalapítvány. https://www.jelalapitvany.org/ (2020. február 4.)
(10) Hallatlan Alapítvány. https://www.hallatlan.hu/ (2020. február 24.)
(11) A SINOSZ oldala a jelnyelvoktatásról. https://sinosz.hu/#jelnyelv (2020. február 4.)
(12) Magyar jelnyelv diszciplináris minor. https://mta-tkk.hu/jelnyelv-minor/ (2020. január 26.)
(13) Jelesély projekt. http://mta-tkk.hu/jelesely/ (2020. január 26.)
(14) MTA-NYTI NyelvEsély Szakmódszertani Kutatócsoport. http://mta-tkk.hu/nyelvesely/ (2020. január 26.)
Jogszabályok:
2007. évi XCII. törvény a Fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló egyezmény és az ahhoz kapcsolódó Fakultatív Jegyzőkönyv kihirdetéséről. http://njt.hu/cgi_bin/njt_doc.cgi?docid=110932.266681 (2020. február 4.)
2009. évi CXXV. törvény a magyar jelnyelvről és a magyar jelnyelv használatáról. http://njt.hu/cgi_bin/njt_doc.cgi?docid=125964.376744 (2020. február 4.)
2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről. https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=a1100190.tv (2020. február 4.)
Magyarország Alaptörvénye (2011. április 25.)
http://www.kormany.hu/download/a/21/00000/Magyarorsz%C3%A1g%20Alapt%C3%
B6rv%C3%A9nye.pdf (2020. február 4.)
2019. évi LXX. törvény A közneveléssel összefüggő egyes törvények módosításáról és a nemzeti köznevelés tankönyvellátásáról szóló 2013. évi CCXXXII. törvény hatályon kívül helyezéséről. Magyar Közlöny, 126: 4822-4840. https://magyarkozlony.hu/dokumentumok/fb19836f531cb3e2b6939c51d110602
bed317f09/megtekintes (2020. március 23.)
A sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve és a sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve kiadásáról. Magyar Közlöny 132: 22436–22435. http://www.kozlonyok.hu/nkonline/MKPDF/hiteles/MK12132.pdf (2020. február 4.) (Hatályon kívül helyezve: 5/2020. (I. 31.) kormányrendelet 7. § [2] b). A jogszabály hatályát vesztette 2020. február 8-tól. „»A sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelvei« megnevezésű szakmai dokumentum az »EFOP-3.2.15 VEKOP-17-2017-00001 A köznevelés keretrendszeréhez kapcsolódó mérési-értékelési és digitális fejlesztések, innovatív oktatásszervezési eljárások kialakítása, megújítása« című projekt tartalomfejlesztési alprojektje keretében elkészült, szakmai lektorálása megtörtént.”
##submission.downloads##
Megjelent
Hogyan kell idézni
Folyóirat szám
Rovat
License
Copyright (c) 2020 Muzsnai István
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial 4.0 International License.
A folyóiratban publikált írások szerzői joga a szerzőt illeti. A folyóiratot az első publikálás joga illeti meg. A megjelenő írásra a Creative Commons License “Attribution-NonCommercial 4.0 International" (CC BY-NC 4.0) licenc vonatkozik. Ez azt jelenti, hogy a megjelenő munka másolása, továbbadása, elemeinek hasznosítása, átalakítása és további munkához való alapul vétele a kereskedelmi hasznosításon kívül bármilyen céllal megengedett, de csakis a szerző megfelelő elismerése, a licenc megjelölése, valamint bárminemű változtatás jelölése mellett.