4–6 éves gyermekek félspontán narratíváinak grammatikai szerkesztettsége
DOI:
https://doi.org/10.21030/anyp.2023.3.2Kulcsszavak:
KFM, olvasás, félspontán narratíva, grammatikai szerkesztettségAbsztrakt
A tanulmány 4–6 éves gyermekek félspontán narratíváiban vizsgálja a szintaktikai szerkesztettséget a közlésegységek fejlődési mutatójának a módszerével. Arra a kérdésre keresi a választ, hogyan alakul a gyermekek közléseinek grammatikai komplexitása az adott életkorokban, miként változik a narratívák hossza és a beszédtempó az évek során, valamint hogyan befolyásolja a grammatikai komplexitást az, ha a szülők gyakran olvasnak hangosan a gyermekeknek. Az eredmények azt mutatják, hogy a 4–5 éves gyermekekhez képest a 6 évesek több szóból álló narratívákat hoznak létre, ezek grammatikai szempontból is összetettebbek. Azoknál a gyermekeknél, akiknek a szülei keveset olvasnak hangosan, gyengébb eredményeket lehetett adatolni, mint azoknál a gyermekeknél, akiknek minden este olvasnak a szülei. A vizsgálat során a gyermekek között nagy egyéni eltérések voltak megfigyelhetők. A nyelvi szint fejlettsége hatással lehet a későbbi tanulási folyamatokra, így az esetleges lemaradások korai felismerése után nagyon fontos a megfelelő fejlesztések elvégzése.
Hivatkozások
Boersma, Paul – Weenink, David 2013. Praat: doing phonetics by computer. http://www.fon.hum.uva.nl/praat/. (2022. december 15.)
Boldizsár Ildikó 2005. Meseterápia – Seherezádé utódai. Interpess Magazin 96–102.
Bóna Judit 2012. Hogyan mondanak vissza hallott szövegeket a középiskolások? Anyanyelv-pedagógia 2. https://www.anyanyelv-pedagogia.hu/cikkek.php?id=379 (2022. december 15.) https://doi.org/10.21030/anyp.2012.2.1
Bóna Judit – Steklács János 2020. A hangos olvasás hibajavításának mintázatai szemkamerás és akusztikai, fonetikai vizsgálatok tükrében. Anyanyelv-pedagógia 1. https://www.anyanyelv-pedagogia.hu/cikkek.php?id=823 (2022. december 15.) https://doi.org/10.21030/anyp.2020.1.2
Brown, Roger 1973. A first language: the early stages. Harvard University Press. Cambridge. https://doi.org/10.4159/harvard.9780674732469
Bunta, Ferenc – Bóna, Judit – Gósy, Mária 2016. HU-LARSP: Assessing Children′s Language Skills in Hungarian. In: Profiling Grammar: More Languages of LARSP. Multilingual Matters Ltd. Bristol. 80–98. https://doi.org/10.21832/9781783094875-007
Cole, Michael – Cole, Sheila R. 2003. Fejlődéslélektan. Osiris Kiadó. Budapest.
Csíkos Csaba 2006. Nemzetközi rendszerszintű felmérések tanulságai az olvasástanítás számára. In: Józsa Krisztián (szerk.) Az olvasási képességek fejlődése és fejlesztése. Dinasztia Tankönyvkiadó. Budapest. 175–186.
D. Tancz Tünde 2002. Új paradigmák a neveléstörténetei kutatásban: a népmese mint aszociális reprezentáció adekvát műfaja. Valóság 9: 42–54.
D. Tancz Tünde 2005. Népmesék az anyanyelvi kultúra- és kompetenciafejlesztés szolgálatában. In: Klaudy Kinga – Dobos Csilla (szerk.) A világ nyelvei és a nyelvekvilága. Soknyelvűség a gazdaságban, a tudományban és az oktatásban. A XV. Magyar Alkalmazott Nyelvészeti Kongresszus előadásai. MANYE. Miskolc. 168–172.
Dankó Ervinné 2004. Irodalmi nevelés az óvodában. Szakmódszertani kérdések. OKKER Kiadó. Budapest.
Dankó Ervinné 2005. Nyelvi-kommunikációs nevelés az óvodában. Óvodapedagógusok, tanítók és szülők könyve a három-hétévesek fejlesztéséhez. OKKER Kiadó. Budapest.
Gerebenné Várbíró Katalin – Gósy Mária – Laczkó Mária 1992. Spontán beszéd-megnyilvánulások szintaktikai elemzése DSS technika elemzésével. Kézirat. Budapest.
Gósy Mária 1997. Beszéd és óvoda. Nikol Kkt. Budapest.
Gósy Mária 1999. Pszicholingvisztika. Corvina Kiadó. Budapest.
Gósy Mária 2000. A hallástól a tanulásig. Nikol Kkt. Budapest.
Gósy Mária 2004. Fonetika, a beszéd tudománya. Osiris Kiadó. Budapest.
Gósy Mária 2005. Pszicholingvisztika. Osiris Kiadó. Budapest.
Gósy Mária – Kovács Magdolna 2001. A mentális lexikon a szóasszociációk tükrében. Magyar Nyelvőr 330–354.
Horváth Viktória 2006. A spontán beszéd és a beszédfeldolgozás összefüggései gyerekeknél. Beszédkutatás 2006. 134–146.
Horváth Viktória 2017. Közlések grammatikai szerkesztettsége 6–9 éves gyermekek narratíváiban. Anyanyelv-pedagógia 4. https://www.anyanyelv-pedagogia.hu/cikkek.php?id=703 (2022. december 15.) https://doi.org/10.21030/anyp.2017.4.1
Kas Bence – Lőrik József – Szabóné Vékony Andrea – Komárominé Kasziba Henrietta 2010. A korai nyelvi fejlődés új vizsgálóeszköze, a MacArthur-Bates Kommunikatív Fejlődési Adattár (KOFA) bemutatása és validitási vizsgálata. Gyógypedagógiai Szemle 2. http://www.prae.hu/prae/gyosze.php?menu_id=102&jid=32&jaid=469. (2022. szeptember 17.)
Kis-Tóth Lajos – Lengyelné Molnár Tünde – Tóthné Parázsló Lenke 2013. Statisztikai programrendszerek. Médiainformatikai kiadványok. Eger.
Lee, Laura L. – Canter, Susan M. 1971. Developmental sentence scoring: A clinical procedure for estimating syntactic development in children’s spontaneous speech. Journal of Speech and Hearing Disorders 36: 315–340. https://doi.org/10.1044/jshd.3603.315
Mérei Ferenc – V. Binet Ágnes 1970. Gyermeklélektan. Gondolat Könyvkiadó. Budapest.
Nagy József 2006. A szóolvasó készség fejlődésének kritériumorientált diagnosztikus feltérképezése. In: Józsa Krisztián (szerk.): Az olvasási képesség fejlődése és fejlesztése. Dinasztia Tankönyvkiadó. Budapest. 91–107.
Neuberger Tilda 2008. A szókincs fejlődése óvodáskorban. Anyanyelv-pedagógia 3–4. https://www.anyanyelv-pedagogia.hu/cikkek.php?id=86 (2022. december 15.) https://doi.org/10.21030/anyp.2008.3.4.1
Neuberger Tilda 2013. Analógiás jelenségek hat- és hétévesek spontán beszédében. In: Kádár Edit – Szilágyi N. Sándor (szerk.) Analógia és modern nyelvleírás. Erdélyi Múzeum Egyesület. Kolozsvár. 194–214.
Neuberger Tilda 2014. A spontán beszéd sajátosságai gyermekkorban. ELTE Eötvös Kiadó. Budapest.
Nyitrai Ágnes 2010. Az összefüggés-kezelés fejlődésének kritériumorientált segítése mesékkel 4–8 éves gyermekek körében. Doktori disszertáció. Szeged.
Szabó Ágnes – Tóth Andrea 2014. Temporális és szintaktikai komplexitásbeli sajátosságok óvodás gyermekek narratíváiban In: Nyelvelsajátítási-, nyelvtanulási- és beszédkutatások. Pszicholingvisztikai tanulmányok IV. Budapest–Veszprém. Gondolat Kiadó. 236–243.
Szinger Veronika 2008. Kisgyermekkori írás-olvasás esemény. Indirekt találkozás az írásbeliséggel iskoláskor előtt. Doktori értekezés. Pécsi Tudományegyetem. Pécs.
Szinger Veronika 2009. Interaktív mesemondás és meseolvasás az óvodában a szövegértés fejlesztéséért. Anyanyelv-pedagógia 3. https://www.anyanyelv-pedagogia.hu/cikkek.php?id=184 (2022. december 15.) https://doi.org/10.21030/anyp.2009.3.4
Tancz Tünde 2009. Népmesék az óvodai anyanyelvi-kommunikációs nevelésben. Anyanyelv-pedagógia 2. https://www.anyanyelv-pedagogia.hu/cikkek.php?id=161 (2022. december 15.) https://doi.org/10.21030/anyp.2009.2.4
Tavakoli, Mahiye – Jalilevand, Nahid – Kamali, Mohammad – Zarandy, Masoud Motasaddi 2015. Language sampling for children with and without cochlear implant: MLU, NDW, and NTW. International Journal of Pediatric Otorhinolaryngology 79: 2191–2195. https://doi.org/10.1016/j.ijporl.2015.10.001
Vakula Tímea 2012. Diszlexiás gyermekek spontán beszédének vizsgálata. In: Navracsics Judit – Szabó Dániel (szerk.) Mentális folyamatok a nyelvi feldolgozásban. Pszicholingvisztikai tanulmányok III. Tinta Könyvkiadó. Budapest. 199–207.
##submission.downloads##
Megjelent
Hogyan kell idézni
Folyóirat szám
Rovat
License
Copyright (c) 2024 Anyanyelv-pedagógia
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial 4.0 International License.
A folyóiratban publikált írások szerzői joga a szerzőt illeti. A folyóiratot az első publikálás joga illeti meg. A megjelenő írásra a Creative Commons License “Attribution-NonCommercial 4.0 International" (CC BY-NC 4.0) licenc vonatkozik. Ez azt jelenti, hogy a megjelenő munka másolása, továbbadása, elemeinek hasznosítása, átalakítása és további munkához való alapul vétele a kereskedelmi hasznosításon kívül bármilyen céllal megengedett, de csakis a szerző megfelelő elismerése, a licenc megjelölése, valamint bárminemű változtatás jelölése mellett.