Az FNO szemléleti keretének alkalmazhatósága beszédhanghiba tüneteit mutató gyermekek logopédiai ellátásában

Absztrakt

Absztrakt

A közlemény röviden áttekinti a funkcióképesség, fogyatékosság és egészség nemzetközi osztályozásának (FNO) fejlődését, alapelveit és alkalmazásának lehetőségeit, valamint a ’patient reported outcomes’ (PRO) fogalmát, azaz a kóros egészségi állapotokkal érintett személyek véleményének figyelembevételét, nemcsak az eredmények értékelésében, hanem már az ellátás tervezése során is. Kisgyermekek esetében a szülői elvárások, illetve értékelés figyelembe vétele ajánlott.

A beszédhanghibák (BHH) fogalmi meghatározása után a tanulmány bemutatja meg-jelenítését a Diagnostic Statistical Manual V. verziójában (DSM-V), valamint a Betegségek Nemzetközi Osztályozása legújabb, (BNO-11) – jelenleg még csak angolul elérhető – változatában. Ezek után a BHH-ban a nemzetközi szakirodalom áttekintése alapján szerepet játszó és az FNO fejezeteiben megtalálható kategóriákkal leírható terápiás szükségeteket veszi sorra. A testi funkciók között 20 második, 15 harmadik és 5 negyedik szintű kategóriát azonosít. A testi struktúrák közül 7 második, 8 harmadik és 4 negyedik szintű kategória kerül kiemelésre. A tevékenység és részvétel dimenzióban 31 második és ugyancsak 31 harmadik szintű kategóriának van jelentősége a BHH-ban. Közülük néhány csak az FNO Gyermek- és Ifjúsági verziójában jelent meg és került be az Egészségügyi Világszervezet honlapján, angol nyelven elérhető, rendszeresen kiegészített böngészőjébe. A környezeti tényezők között 13 második és 4 harmadik szintű kategória került be a felsorolásba. A személyes tényezők nem képezik részét az osztályozási rendszernek, de közülük is kiemelésre kerül néhány, amelyek megjelennek a szülők elvárásai között.

Az összegzés az alkalmazási lehetőségeket veszi sorba. Ilyenek – a szükségleteik leírásán túl – az egyes BHH alcsoportokba tartozó gyermekek különbségeinek a megragadása, olyan jelenségeké is, amelyekre eddig kevesebb figyelem irányult. Kiemeli, hogy különösen a logopédiai ellátás eredményeinek értékelésében jutott eddig kevés figyelem a testi dimenzión túli, és a kliens szüleinek a preferenciáira is reflektáló eredmények kutatására. A továbblépés lehetősége lenne a bemutatott elvek mentén az óvodáskorú gyermekek funkcióképességének felmérése céljából fejlesztett és validált módszer, a ’Focus on the Outcomes of Communication Under Six (FOCUS)’ elnevezésű eszköz hazai adaptálása.

Kulcsszavak: Beszédhanghibák, funkcióképesség, szakmai elvárás/értékelés, szülői elvárás/értékelés