Tanulási zavarral küzdő gyermekek Országos kompetenciamérésen elért eredményei és jellemzői

Absztrakt

Háttér és célok: A nemzetközi és hazai szakirodalomban részletesen kutatott téma a tanulók iskolai teljesítménye, valamint ennek befolyásoló tényezői, mint például a családi háttér, az iskolai jellemzők. Ezeknek a vizsgálatoknak, kutatásoknak a többsége a tipikus fejlődésmenetű tanulókra irányult. Azok a kutatások, melyek a nem tipikus fejlődésű tanulókra, teljesítményükre és oktatási körülményük teljesítményre gyakorolt hatására irányulnak, ritkának tekinthetőek, ezért célul tűztük ki ennek a témának az alaposabb feltárását. Kutatásunkban arra vállalkoztunk, hogy a tanulási zavarral küzdő tanulók tanulási teljesítményét vizsgáljuk meg több szempont alapján (iskola fenntartója, nem, családi háttér).

Módszer: Vizsgálatunkban a 2017. évi Országos kompetenciamérés (továbbiakban: OKM) adatai alapján elemeztük a 6. osztályos tanulók matematika és szövegértés eredményeit. Az adatbázisban több tanulási zavar típus megjelölése megtalálható, amikből a diszlexia, a diszkalkulia és a diszgráfia típusokat használtunk fel, s hat (diszlexia, diszgráfia, diszkalkulia, diszlexia és diszgráfia, diszlexia és diszkalkulia, diszgráfia és diszkalkulia) csoportot alakítottunk ki. SPSS program segítségével elemeztük az egyes csoportok családi hátterét, nemi eloszlását, a testvérek számát, valamint a különböző fenntartású iskolákban tanulók matematika és szövegértés feladatainak eredményeit.

Eredmények: A vizsgálatunk (OKM) alapján tanulási zavarral küzdő gyermekek családi háttere gyengébb, mint a többségi tanulóké. A csoporton belül a leggyengébb családi háttérből a diszkalkuliás gyerekek származnak. A nemi megoszlás alapján a fiúkra jobban jellemzők a tanulási zavarok, ami alól kivétel a diszkalkulia.

Következtetések: A fiúk több tanulási zavar típus esetében jobb eredményeket értek el a lányoknál matematikában, míg a lányok minden csoportban jobb teljesítményt nyújtottak a szövegértésben. Fenntartó alapján képzett részmintákon megállapítható, hogy a tanulási zavarral küzdő gyermekek eredményei az állami intézményekben jobbak.

Kulcsszavak: tanulói teljesítmény, tanulási zavar, nem, fenntartó, családi háttér