A szociometria alkalmazását támogató SMETRY keretrendszer felhasználási lehetőségei a pedagógiai gyakorlatban

Abstract

Absztrakt

Társas kapcsolataink minőségi és mennyiségi jellemzői hatással vannak egész életünkre. A kortársakkal kialakított kapcsolatok kortól, nemtől és intellektuális képességektől függetlenül meghatározzák az intézményes közegben és a magánéletünkben való részvételünket egyaránt. Ezért fontos ezen kötődések kialakulása, fenntartása és ápolása, hiányuk esetén pedig megvalósulásuk segítése. A régóta ismert szociometria módszertana a különböző közösségekben létrejött viszonyokat vizsgálja. Az általunk fejlesztett és alkalmazott SMETRY keretrendszer a Mérei-féle többszempontú szociometria (2001) elvein alapul, annak digitalizált, továbbfejlesztett, és számos megismerési szemponttal bővített, differenciáltabbá tett változata. Olyan új elemekkel, mint a szerep és jelentőség jelölése, valamint a nem viszonzott rokonszenvi választások megjelenítése, árnyaltabbá teszi a közösségeken belüli kapcsolatokat, megkönnyíti a kapcsolódások motivációjának, és dinamikájának megértését. A pedagógusoknak ezáltal segítséget nyújt a csoporton/osztályon belüli beilleszkedési nehézségek, problémák azonosításában és a közösségfejlesztés irányának és módjának kijelölésében is. A vizsgálatok ismételhetősége pedig lehetővé teszi a közösségfejlesztő munka monitorozását és folyamatának optimalizálását.

Tanulmányunkban három osztály két különböző időpontban történő adatfelvételének elemzésével mutatjuk be a következő elemeket: társas helyzet, szerep és jelentőség, valamint a nem viszonzott rokonszenvi választások. Az első, középiskolai osztálynál az osztálylétszám csökkenése után a közösség struktúrájában, a társas helyzetek jellemzőiben bekövetkezett változásokat figyeltük meg. A különnevelő osztályban az értékrend, a hierarchia kialakulásának meghatározó jegyeit tártuk fel a tanulók szerepének és jelentőségének elemzésével. Az együttnevelő általános iskolai osztályban pedig az integrált tanulók nem viszonzott rokonszenvi választásaira alapozott, beilleszkedést támogató pedagógiai munka eredményét vizsgáltuk. Mindegyik közösségnél jól látható jellemzők szerint tudtuk a “beavatkozás” irányát és módját kijelölni az osztályfőnökökkel közösen, és objektív képet kaptunk a közösségekben bekövetkezett változásokról is.

A SMETRY rendszert elsősorban a mindennapi pedagógiai gyakorlatban történő alkalmazásra szánjuk.

Kulcsszavak: szociometria, közösség, kapcsolatok, megismerési szempontok, gyakorlati alkalmazás