Hozzáférhető érettségi

ASD/ADHD tanulók vizsgatámogatásának lehetőségei a hazai jogi keretek között

Absztrakt

Háttér és célok: Az érettségi vizsga meghatározó jelentőségű kimeneti eljárás, amely jelentős mértékben befolyásolja a felsőoktatási hozzáférést, a pályaorientációt és a társadalmi részvétel lehetőségeit. Hozzáférhetősége ezért rendszerszintű és transzparens szabályozásikérdés. A mérés akkor tekinthető méltányosnak és érvényesnek, ha elsősorban a megszerzett tudást tükrözi, nem pedig a vizsgaszituáció sajátosterheléseihez való alkalmazkodás képességét. Autizmus spektrumzavar (ASD) és/vagy figyelemhiányos hiperaktivitás-zavar (ADHD) esetén a szenzoros terhelés, a nyelvileg komplex instrukciók, a végrehajtó funkciók fokozott igénybevétele, valamint a szóbeli vizsga kommunikációs nyomása torzíthatják a teljesítményt. A tanulmány célja annak bemutatása, hogy a magyar érettségi vizsga miként tehető operatív módon hozzáférhetővé a hatályos nemzeti szabályozási keretek között, a mérési érvényesség megőrzése mellett.

Módszerek: A vizsgálat a hazai jogszabályok és hivatalos tájékoztatók tematikus elemzésére, három nemzetközi vizsgahozzáférési eljárásrend (Egyesült Királyság –JCQ; Írország –SEC/RACE; Új-Zéland –NZQA/SAC) összehasonlító áttekintésére, valamint egy hazai intézményi gyakorlat rövid esetleírására épül.

Eredmények: A hozzáférést érdemben befolyásoló kulcselemek –a környezeti és szenzoros feltételek; az instrukció-és feladatértés támogatása; az idő-és terhelésszervezés, beleértve a felügyelt pihenőidőket; a szóbeli vizsgáztatási eljárások; a segédeszközök alkalmazása; a kilépés–visszatérés pro-tokollja; valamint a megvalósítás felelősségi és dokumentációs keretei –a hazai gyakorlatban gyakran intézményi értelmezésre maradnak. A nemzetközi modellek közös jellemzője az egységes, vizsgaspecifikus és kötelező érvényű eljárásrend, valamint a „szokásos munkamód” elvének következetes alkalmazása. E szabályozási rendszerek jellemzően nem diagnózisspecifikusak; az ASD/ADHD-fókusz a jelen tanulmány elemzési nézőpontját tükrözi.

Következtetések: A hazai rendszerben az érettségi vizsga eredményeinek méltányossága és mérési érvényessége erősíthető vizsgaspecifikus formalizálással (például a szakértői véleményben rögzített „Vizsgablokk” bevezetésével), amelyet rövid vizsgáztatói határprotokoll és intézményi implementációs ellenőrzőlista egészít ki.

Kulcsszavak: érettségi vizsga, hozzáférhetőség, autizmus spektrumzavar (ASD), figyelemhiányos hiperaktivitás-zavar (ADHD), a mérés érvényessége és hitelessége