Az anyanyelvi órák zárása retorikai és szakpedagógiai nézőpontból

Absztrakt

Az óratervezés olyan komplex folyamat, amelyben több tudományterület kutatási eredményeire is lehet, sőt szükséges építeni. A tanulmány azt vizsgálja, hogyan alkalmazhatók a retorika tanításai az anyanyelvi órák záró szakaszának a megtervezésében. A retorikai nézőponton túl didaktikai, szakpedagógiai szempontból is foglalkozik az RJR-modellre épülő anyanyelvi órák reflektáló szakaszának a céljaival és funkcióival, továbbá pszichológiai kutatási eredményekkel is alátámasztja a retorikai elvek alkalmazásának a hasznosságát és szükségességét. A tanulmány bemutatja az anyanyelvi órák tervezésével kapcsolatos, két nem reprezentatív vizsgálat eredményeit. Ezeknek célja annak feltárása volt, hogy a magyartanárjelölt hallgatók mennyire veszik figyelembe a korábban megismert anyanyelv-pedagógiai ajánlásokat az óratervezéskor az anyanyelv-pedagógiai szemináriumon, valamint az összefüggő egyéni iskolai gyakorlaton, tartalmaz-e az óratervük összegző, reflektáló részt, valamint ehhez milyen módszertani megoldást választanak. A tanulmány befejező része példákat mutat be az anyanyelvi órák záró szakaszában alkalmazható gyakorlattípusokra, figyelembe véve a retorikai és a szakpedagógiai elveket egyaránt.