A diszlexiás tanulók nyelvoktatásának kérdései a pedagógusok szemszögéből
DOI:
https://doi.org/10.31074/gyntf.2024.3.121.141Kulcsszavak:
diszlexia, tananyag, felsőoktatás, motiváció, inklúzióAbsztrakt
Magyarországon az általános iskolai tanulmányok megkezdését követő negyedik évben a diákok számára nagy kihívást jelent egy új tantárgy megjelenése, az idegen nyelv tanulása. A nyelvválasztás és az első idegen nyelv tanulása fokozott nehézséget jelent a diszlexiás tanulók számára, akiknek sokszor az anyanyelvi készségekkel is gondjaik vannak, lassabb az olvasási tempójuk és a szövegértésük gyengébb. A dolgozatban a diszlexiás nyelvtanulók nehézségei mellett az erősségeikről is szót ejtünk, mert a diszlexiás tanulók legfontosabb kompenzáló készsége a globális/holisztikus gondolkodás, a vizualizálás, a kreativitás és a problémamegoldás. Vizsgálatunk során 2023-ban idegen nyelvet oktató tanárokkal (n = 25) készítettünk félig strukturált interjút, akik pályájuk során már dolgoztak vagy jelenleg is dolgoznak diszlexiás diákokkal, így a megkérdezettek saját tapasztalataikat megosztva adtak választ kérdéseinkre. Kutatásunk célja feltárni, hogy az integráló intézményekben oktató pedagógusok rendelkeznek-e megfelelő mennyiségű információval a specifikus tanulási zavarral élő gyerekek oktatásához, továbbá milyen pedagógiai módszereket és eszközöket használnak a diszlexiás nyelvtanulók oktatása során. Az interjúkban rákérdeztünk, a pedagógusok hogyan vélekednek az osztályozás alóli felmentésről, az értékelésről és hogyan motiválják diákjaikat további nyelvtanulására. Az interjúk feldolgozása során azt tapasztaltuk, hogy a pedagógusok többféle módon igyekeznek bővíteni ismereteiket. A megkérdezett pedagógusok egy része úgy véli, nincs szükség kifejezetten diszlexiás nyelvtanulóknak szánt nyelvkönyvekre. A vizsgálat eredményei tanulsággal járhatnak a formális képzés fejlesztésére vonatkozóan (például pedagógusképző intézmények, nyelvtanárok képzése), továbbá a pedagógusok önfejlesztésében is (például módszertani segédletek formájában).
Letöltések
Hivatkozások
DSM-5 referencia kézikönyv a DSM-5 diagnosztikai kritériumaihoz ( 2014). Oriold és Társai Kiadó és Szolgáltató Kft.
Favorido E. (2011). Az SNI-s diákok integrált nyelvoktatása. Fejlesztő Pedagógia: Pedagógiai Szakfolyóirat, 22(5–6) 70–73.
Gardner, H. (1983). Frames of Mind: The Theory of Multiple Intelligences. Basic Books.
Gyarmathy É. (2007). Diszlexia. Specifikus tanítási zavar. Lélekben Otthon Kiadó.
Janíková, V., Randall, A. M., Šamalová, M. S. & Marečková, P. (2019). ENGaGED or DISENGaGED? Online materials to help language teachers support their pupils with dyslexia. Gramotnost, Pregramotnost a Vzdĕlávání, 3(3), 41–46. https://pages.pedf.cuni.cz/gramotnost/files/2020/08/Zprava_Janikova_a_kol.pdf https://www.iskolakultura.hu/index.php/iskolakultura/article/view/20459 (2022. 05. 10.)
Juhász V., Juhász I. & Magnuczné Godó Á. (2020). ENGaGEproject: English and German Task Bank for dyslexic learners and their inclusive classes. In Juhász V. & Sulyok H. (Eds.), Kommunikáció- és beszédfejlesztés a gyakorlatban (pp. 340–352). SZTE JGYPK Magyar és Alkalmazott Nyelvészeti Tanszék..
Justné Kéry H. & Meixner I. (1967)- Az olvasástanítás pszichológiai alapjai. Akadémiai Kiadó.
K. Nagy, E. (2015). KIP-könyv I-II. Miskolci Egyetemi Kiadó.
Kohlmann Á. (2010). Diszlexia és az idegennyelv-oktatás. Iskolakultúra, 20(10), 38–48. https://www.iskolakultura.hu/index.php/iskolakultura/article/view/21069 https://www.iskolakultura.hu/index.php/iskolakultura/article/view/20459 (2022. 05. 10.)
Kormos J. (2017). Methodological considerations for teaching languages to dyslexic students http://engage.uni-miskolc.hu/~engage/documents/szegedkickoff-KJ.pdf, (2023.01.17).
Magnuczné Godó Á. (2020). Új utak a diszlexiás tanulók nyelvoktatásában. Szellem és Tudomány. 11 Különszám, 424–432. https://matarka.hu/koz/ISSN_2062-204X/11_evf_1_klsz_2020/ISSN_2062-204X_11_evf_1_klsz_2020_424-432.pdf (2023.01.17).
Magnuczné Godó Á. (2017). Alkalmazott nyelvészeti kutatások a nyelvpedagógia szolgálatában (Elmélet és gyakorlat összekapcsolása egy diszlexiás tanulóknak szóló idegennyelv-oktatási tananyag tervezése során). Alkalmazott Nyelvészeti Közlemények, 12(2), 77–89.
Mező F. (2011). Tanulás: diagnosztika és fejlesztés az IPOO modell alapján. K+F Stúdió Kft.
Nemes M. (2022a). A komplex tanulási zavarokkal rendelkező tanulók idegen nyelvi oktatásának kérdései. Különleges Bánásmód, 8(3). 31-52.https://doi.org/10.18458/KB.2022.3.31
Nemes M. (2022b). A komplex tanulási zavarokkal rendelkező tanulók idegennyelv-oktatása során használható egyszerű játékok. Különleges Bánásmód, 8(3), 121–134. https://doi.org/10.18458/KB.2022.3.121
Sarkadi Á. (2006). A diszlexiás nyelvtanulók angoltanításának kérdései. Iskolakultúra, 16(6), 94–101. https://www.iskolakultura.hu/index.php/iskolakultura/article/view/20459 (2022. 05. 10.)
Szabó Sz., J. Barefield & Papp E. (2019). The Most Hated Topics At The ECL Exam - Level B2 /Dyslexia.
Törvényi szabályozások
https://www.oktbiztos.hu/ugyek/jelentes2006/felsookt.html
https://www.oktatas.hu/pub_bin/dload/kozoktatas/pok/Zala/2022/SNI-BTMN_kisokos.pdf
https://www.oktatas.hu/pub_bin/dload/kozoktatas/kerettanterv/BTMN_szakmai_ajanlas.pdf
https://www.oktatas.hu/pub_bin/dload/kozoktatas/erettsegi/erettsegi_SNI_tajekoztato.pdf
évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről
Központi Statisztikai Hivatal (2021). Idegen nyelvet tanulók az általános iskolában https://www.ksh.hu/stadat_files/okt/hu/okt0009.html (2023. február 6.)
##submission.downloads##
Megjelent
Hogyan kell idézni
Folyóiratszám
Rovat
License
Copyright (c) 2024 Szerző
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-ShareAlike 4.0 International License.
