Magyarországi régi bajor utcanevek és jelentőségük a nemzetiségi német nyelv és népismeret oktatása számára

Szerzők

DOI:

https://doi.org/10.31074/gyntf.2024.1.183.196

Kulcsszavak:

magyarországi németek, magyarországi bajor utcanevek, régi utcanevek revitalizációja, utcanevek tanítása, nemzetiségi német nyelv és hon- és népismeret

Absztrakt

Jelen tanulmány áttekintést ad két magyarországi német közösség által revitalizált régi bajor utcanevek funkcionális-szemantikai és morfológiai-lexikális jellemzőiről, bemutatja a revitalizációs folyamat során felmerült névtani és dialektológiai feladatokat, ismerteti azokat a feltételeket, amelyek szükségesek a régi bajor utcanevek sikeres revitalizációs folyamatához, összefoglalja, hogy a bajor utcanevek kitáblázása hogyan hat a települések nyelvi tájképére és a helyi lakosságra és ajánlásokat fogalmaz meg azzal kapcsolatban, hogy a régi bajor utcanevek hogyan taníthatóak a nemzetiségi német nyelv, valamint a német hon- és népismeret tantárgyak általános iskolai oktatásában.

Letöltések

Letölthető adat még nem áll rendelkezésre.

Hivatkozások

évi CLXXIX. törvény a nemzetiségek jogairól. https://njt.hu/jogszabaly/

-179-00-00 (2023.12.08.)

-es népszámlálás első adatainak közzététele. https://nepszamlalas2022.ksh.hu/eredmenyek/vegleges-adatok (2023.12.07)

Backhaus, P. (2007). Linguistic Landscapes. A Comparative Study of Urban Multilingualism in Tokyo. Multilingual Matters Ltd. https://doi.org/10.21832/9781853599484

Bartha Á. (20202). Bajcsy-Zsilinszky Endre. Életút és utóélet. MTA BTK TTI.

Bartha, Cs., Laihonen, P. & Szabó, T. P. (2013). Nyelvi tájkép kisebbségben és többségben: egy új kutatási területről. Pro Minoritate, 23(3). 13–28.

Bonomi, E. (1940). Zur Besiedlung der Gemeinde Pilisvörösvár. Sonderdruck aus den Südostdeutschen Forschungen. IV/3–4. München.

Busch, B. (2013). Mehrsprachigkeit. Facultas.

Deutsche Volkskunde Stoffverteilungsplan Klasse 5 https://umz.hu/tantervek/ (2023.12.08.).

Duden – Die Grammatik (20098). Dudenverlag.

Eisler, J. (2014). Néhány Dózsa Györgyhöz kapcsolódó képzőművészeti ábrázolásról. Magyar művészet 2014/3–4, 185–193. http://www.magyar-muveszet.hu/upload/userfiles/2/publications/201801/pdf/MM2014_3-4belivek_kepnelkul_21_eisler.pdf (2023.12.08.)

Fogarasy-Fetter, M. (1994). Die Geschichte und Volkskunde der Gemeinde Werischwar/Pilisvörösvár. Botzheim.

Fuchshuber-Weiß, E. (1996). Straßennamen: deutsch. In: Eichler, E., Hilty, G., Löffler, H., Steger, H. & Zgusta, L. (Hgg.), Namenforschung. Ein internationales Handbuch zur Onomastik. 2. Teilband (pp. 1468–1475). de Gruyter. (= HSK 11.2)

Gerstner, K. (2002). Deutsche Dialekterscheinungen in ungarndeutschen geographischen Namen. In Erb, M. u.a. (Hg.), „und Thut ein Gnügen Seinem Ambt”. Festschrift für Karl Manherz zum 60. Geburtstag (pp. 63–69). Eötvös Loránd Tudományegyetem.

Hoffmann, I. & Tóth, V. (2017). Mi is a Magyar Nemzeti Helynévtár célja és feladata? Névtani Értesítő 39, 169–182. https://doi.org/10.29178/NevtErt.2017.13

Hoffmann, I. (2007). Helynevek nyelvi elemzése. Segédkönyvek a nyelvészet tanulmányozásához 67. Tinta Kiadó.

Hutterer, C.-J. (1963). Das Ungarische Mittelgebirge als Sprachraum. Historische Lautgeographie der deutschen Mundarten in Mittelungarn. Mitteldeutsche Studien 24. VEB Niemeyer.

KSH = Központi Statisztikai Hivatal, 2011. évi 9. Nemzetiségi adatok über die Nationalitäten. http://www.ksh.hu/nepszamlalas/nemzetisegi_adatok (2023.12.08.)

Magyar Digitális Helynévtár. https://mdh.unideb.hu/ (2023.12.08.).

Magyar Közlöny 2021/18 (05.02.). https://magyarkozlony.hu/dokumentumok/dc603e31e4eb81afdc16de2d18b234191c3837eb/megtekintes (2023.12.08.)

Magyar Névarchívum. https://mna.unideb.hu/ (2023.12.08.).

Magyarország településeinek népszámlálási-etnikai adatbázisa. https://mtatkki.ogyk.hu/nepszamlalas_adatok.php (2023.12.08.)

Mühlan-Meyer, T., Ziegler, E. & Uslucan, H.-H. (2016). Vorkommen und Bewertung visueller Mehrsprachigkeit. Unikate 2016, 42–54.

Müller, M. (2013). Bajor utcanevek egy magyarországi német településen. Névtani Értesítő (2013) 35, 97–107. https://doi.org/10.29178/NevtErt.2013.8

Póczos, R. (2010). Nyelvi érintkezés és helynevek kölcsönös hatása. Debreceni Egyetem.

Ritter, Gy. (2011). Háború és elűzés. Napkút Füzetek 2011/58. https://doi.org/10.21637/GT.2011.3-4.06.

Scollon, R. & Scollon, S. W. (2003). Discourses in Place: Language in the Material World. Routledge. https://doi.org/10.4324/9780203422724

Šramek, R. (1972/73). Zum Begriff „Modell” und „System” in der Toponomastik. Onoma 17, 55–75.

Tóth, V. (2020). Toponyms, Identity, and National Heritage Protection: The Digital Database of the Hungarian National Toponym Registry. In L. Caiazzo, R. Coates & M. Azaryahu (Hg.), Naming, Identity and Tourism (pp. 99–112). Cambridge Scholars Publishing.

##submission.downloads##

Megjelent

2024-05-22

Hogyan kell idézni

Müller, M. (2024). Magyarországi régi bajor utcanevek és jelentőségük a nemzetiségi német nyelv és népismeret oktatása számára. Gyermeknevelés Tudományos Folyóirat, 12(1), 183–196. https://doi.org/10.31074/gyntf.2024.1.183.196

Folyóirat szám

Rovat

Tematikus műhely