Test/tér/kép – kísérlet a múzeumi tér és térélmény gyermeki test felőli megközelítésére

Szerzők

  • Zsófia Albrecht

DOI:

https://doi.org/10.31074/gyntf.2022.4.300.311

Kulcsszavak:

múzeum, test, térélmény, gyermek, múzeumpedagógia

Absztrakt

A múzeumok kulturális- és társadalmi szerepe, státusza, küldetése és értelmezése jelentős változásokon ment át az idők során. A múzeum, mint térben és időben, érzékszerveinkkel felfogható fizikai létező, alapvető eleme a múzeummal való interakciónknak. John Dewey és Alfred Lichtwark a (múzeum)pedagógiát megújító elképzelései hozzásegítettek a nevelési-oktatási tér kiterjesztéséhez: mára az egyik fontos feladatává vált az oktatás a múzeumoknak, a múzeumok pedig valódi részévé váltak az oktatási folyamatnak. A múzeum épületébe való belépéssel egyidőben elindul a befogadás folyamata; ennek aspektusai közül a tanulmány a múzeumi tér, a térélmény és térfoglalás gyermeki test felőli meghatározottságát járja körbe a nemzetközi és a magyar jó példák áttekintésének segítségével.

Letöltések

Letölthető adat még nem áll rendelkezésre.

Hivatkozások

Bárd, E. (2010). Drámapedagógia a múzeumban, az emlékházakban. In Gulyás, G. & H. Bagó, I. (Eds.), Múzeumpedagógiai Füzetek 1. A kezdet az egésznek a fele (pp. 109–121). Petőfi Irodalmi Múzeum.

Bárd, E., Szabadhegyi, Z., Szigethy, M. & Szigethy, Zs. (2020). A gyermekbarát múzeum. In Nagy, M. (Ed.), Múzeumi iránytű 28. Fókuszban a közönség. Útmutató a család-, gyermek- és iskolabarát múzeumi működéshez, a múzeumpedagógia, az önkéntesség és az IKSZ minőségmenedzsmentjéhez (pp. 107–135). Szabadtéri Néprajzi Múzeum – Múzeumi Oktatási és Módszertani Központ Szentendre.

Birch, J. (2018). Museum spaces and experiences for children – ambiguity and uncertainty in defining the space, the child and the experience. Children’s Geographies, 16(5), 516–528. https://doi.org/10.1080/14733285.2018.1447088

Borgos, A. (2002). „Testkép-képek”. Áttekintés a fogalom filozófiai és pszichológiai értelmezéseiről. In Csabai, M. & Erős, F. (Eds.), Test-beszédek. Köznapi és tudományos diskurzusok a testről (pp. 46–60). Új Mandátum.

Castells, M. (2012). Múzeumok az információs korszakban. In Palkó, G. (Ed.), Múzeumelmélet. A képzeletbeli múzeumtól a hálózati múzeumig (pp. 30–43). Petőfi Irodalmi Múzeum – Ráció Kiadó.

Dewey, J. (1912). Az iskola és a társadalom. Lampel. https://mandadb.hu/tetel/215688/Az_iskola_es_a_tarsadalom_reszlet

Dewey, J. (1915). The School and Society. The University of Chicago Press.

Douglas, M. (1995): A két test. Magyar Lettre Internationale, 18, 8–11. http://epa.oszk.hu/00000/00012/00002/04.htm

Ébli, G. (2005). Az antropologizált múzeum. Typotex.

Fleming, D. (2019). Global Trends in Museums. Museum International, 71(1–2), 106–113. https://doi.org/10.1080/13500775.2019.1638065

Hackett, A., Holmes, R. & MacRae, C. (2020). Working with Young Children in Museums: Weaving Theory and Practice. Routledge. https://doi.org/10.4324/9780429434457

Hári, K. (2018). Múzeum? Gyerekjáték! Hetedhét Játékmúzeum.

Hofmann, F. (2016). Developing the Model of „Pedagogical Art Communication” Using Social Phenomenological Analysis: an Introduction to a Research Method and an Example for its Outcome. Journal for Learning through the Arts, 12(1), https://escholarship.org/uc/item/6xw4f5c3, http://dx.doi.org/10.21977/D912130227

Hooper-Greenhill, E. (1994). Museums and their Visitors. Routledge.

Joó, J. (2014). A német művészetpedagógia története 1900–1980 között. Neveléstudomány, 2(4), 79–91.

Kállai, J., Karádi, K. & Tényi, T. (1998). A térélmény kultúrtörténete és pszichopatológiája. Tertia.

Kárpáti, A. (2021). Művészetpedagógia a társadalom perifériájára sodródottakért: az AMASS kutatásról. Vizuális kultúra, 1(1), 41–44. http://vizualiskulturaujsag.hu/2021/01/12/muveszetpedagogia-a-tarsadalom-periferiajara-sodrodottakert/

Kárpáti, A. (2023, Ed.). Arts-Based Interventions and Social Change in Europe. Routledge Advances in Art and Visual Studies. Routledge.Kolosai, N. (2022). Anya, menjünk ma múzeumba! – A múzeum mint innovatív kulturális játszótér kisgyerekeknek és családjaiknak. Társadalmi Innovációs Nemzeti Laboratórium–ELTE Tanító- és Óvóképző Kar.

Mauss, M. (2004). Szociológia és antropológia. Osiris.

Merleau-Ponty, M. (2012). Az észlelés fenomenológiája. L’Harmattan.

Németh, A. (1998). A reformpedagógia múltja és jelene. Nemzeti Tankönyvkiadó.

Polenghi, S., Németh, A. & Kasper, T. (2021). Education and the Body in Europe (1900–1950). Peter Lang Verlag.

Priem, K. & Mayer, Ch. (2017). Learning how to see and feel: Alfred Lichtwark and his concept of artistic and aesthetic education. Paedagogica Historica, 53(3), 199–213. https://doi.org/10.1080/00309230.2016.1267779

Read, H. (1943). Education through Art. Faber and Faber.

Schlichter-Takács, A. & Csimáné Pozsegovics, B. (2020). Múzeumpedagógia újragondolva – A kaposvári Rippl-Rónai Múzeum múzeumpedagógiai foglalkozásainak vizsgálata, módszertani megújítása. Gyermeknevelés Tudományos Folyóirat, 8(2), 232–259. https://doi.org/10.31074/gyntf.2020.2.232.259

Takács, A. (2013). A művészeti nevelés jó gyakorlatai hazai múzeumokban – múzeumpedagógia, a pedagógusok nélkülözhetetlen eszköztára. Gyermeknevelés Tudományos Folyóirat, 1(2), 48–56.

Veres, B. (2019). Taktilis taktikák a kortárs kiállítási gyakorlatban. Disegno: A designkultúra folyóirata, 4(1–2), 22–37. https://doi.org/10.21096/disegno_2019_1-2vb

##submission.downloads##

Megjelent

2022-12-31

Hogyan kell idézni

Albrecht, Z. (2022). Test/tér/kép – kísérlet a múzeumi tér és térélmény gyermeki test felőli megközelítésére. Gyermeknevelés Tudományos Folyóirat, 10(4), 300–311. https://doi.org/10.31074/gyntf.2022.4.300.311