Retrospektív bullyingélmények és bullyinggal kapcsolatos attitűd vizsgálata óvodapedagógus hallgatók körében
DOI:
https://doi.org/10.31074/gyntf.2025.2.85.100Kulcsszavak:
bullying, gyermekkori élmények, retrospektív beszámoló, a pedagógus szerepe, pedagógusképzésAbsztrakt
A bullying jól ismert nehézség mind az óvodai, mind az iskolai nevelésben, oktatásban. Mára elfogadott tény, hogy a bullyingnak hosszútávú hatásai lehetnek az egyén egészségére, pszichés sajátosságaira. A bullying kezelésének kulcsfontosságú szereplői a pedagógusok, tudásuk, élményeik, így a bullying prevenciója és intervenciója szempontjából kiemelt szerepe van a pedagógusképzésnek is. A pedagógussá válás folyamatában a professzionális képzés mellett kiemelten fontos az egyén korábbi tapasztalatai, így az esetleges bullyinggal kapcsolatosak. Kutatásunkban kérdőíves módszerrel kérdeztünk óvodapedagógus hallgatókat (N=276) a saját gyermekkori bullyingtapasztalataikról, illetve a bullyinggal kapcsolatos attitűdjükről és a megélt támogatásról. Eredményeinkből kirajzolódott, hogy a hallgatók többsége fel tudott idézni bullyingélményt, elsősorban általános iskolás időszakból, de néhányan az óvodából is. A kitöltők nagy érzékenységet mutattak a bullying iránt, és alacsony megélt támogatásról számoltak be. A gyermekkorban megtapasztalt bullyingélmények, enyhe mértékben, de befolyásolják a bullying formáinak jelenlegi megítélését, a saját negatív élmény az intézmény általi támogatottság terén összefügg a bullying iránti érzékenységgel.
Letöltések
Hivatkozások
Allison, S., Roeger, L., & Reinfeld-Kirkman, N. (2009). Does school bullying affect adult health? Population survey of health-related quality of life and past victimization. Australian & New Zealand Journal of Psychiatry, 43(12), 1163–1170.
https://doi.org/10.3109/00048670903270399 DOI: https://doi.org/10.3109/00048670903270399
Armitage, R. (2021). Bullying in children: impact on child health. BMJ paediatrics open, 5(1). https://doi.org/10.1136/bmjpo-2020-000939 DOI: https://doi.org/10.1136/bmjpo-2020-000939
Bárdossy, I. & Dudás, M. (2011). Pedagógiai nézetek, Tanári mesterképzést bevezető tanulási/tanítási program oktatók és hallgatók számára. Pécsi Tudományegyetem, Bölcsészettudományi Kar.
Camodeca, M., & Nava, E. (2022). The long-term effects of bullying, victimization, and bystander behavior on emotion regulation and its physiological correlates. Journal of interpersonal violence, 37(3–4), NP2056-NP2075. https://doi.org/10.1177/08862605209344 DOI: https://doi.org/10.1177/0886260520934438
Copeland, W. E., Wolke, D., Angold, A., & Costello, E. J. (2013). Adult psychiatric outcomes of bullying and being bullied by peers in childhood and adolescence. JAMA psychiatry, 70(4), 419–426. https://doi.org/10.1001/jamapsychiatry.2013.504 DOI: https://doi.org/10.1001/jamapsychiatry.2013.504
Dudás, M. (2007). Tanárjelöltek belépő nézeteinek feltárása. In. Falus, I. (Ed.), A tanárrá válás folyamata (pp. 46–120). Gondolat Kiadó.
Falus, I. (2001). Gondolkodás és cselekvés a pedagógus tevékenységében. In. Báthory, Z. & Falus, I. (Eds.), Tanulmányok a neveléstudomány köréből (pp. 213–234). Osiris Kiadó.Falus, I. (2004). A pedagógussá válás folyamata. Educatio, 13(3), 359–374.
Fernández-Alfaraz, M. L., Nieto-Sobrino, M., Antón-Sancho, Á. & Vergara, D. (2023). Perception of bullying in early childhood education in Spain: pre-school teachers vs. psychologists. European journal of investigation in health, psychology and education, 13(3), 655–670. https://doi.org/10.3390/ejihpe13030050 DOI: https://doi.org/10.3390/ejihpe13030050
Figula, E., Margitics, F., Barcsa, L., Madácsi, M., Pauwlik, Zs. & Rozgonyi, T. (2008). ISKOLAI ERŐSZAK KÉRDŐÍV Felhasználói kézikönyv. Krúdy Könyvkiadó.
Hunyady, Gy-né. (2004). Laikus pedagógiai tapasztalatok és nézetek vizsgálata a tanítójelöltek körében. In Bollókné, P. I. (Ed.), Gyermek-Nevelés-Pedagógusképzés (pp. 9–31). Trezor Kiadó.
Jármi, É. & Piros, V. (2017). Az iskolai bántalmazás: bullying. In N. Kollár, K. & Szabó, É. (Ed.), Pedagógusok pszichológiai kézikönyve II. (pp. 265–286) Osiris Kiadó.
Kehusmaa, J., Ruotsalainen, H., Männikkö, N., Alakokkare, A. E., Niemelä, M., Jääskeläinen, E., & Miettunen, J. (2022). The association between the social environment of childhood and adolescence and depression in young adulthood-a prospective cohort study. Journal of affective disorders, 305, 37–-46. https://doi.org/10.1016/j.jad.2022.02.067 DOI: https://doi.org/10.1016/j.jad.2022.02.067
Kimmel, M. (2007). A tanárképzés problémái konstruktivista értelmezési keretben. In Falus, I. (Ed.), A tanárrá válás folyamata (pp. 11–45). Gondolat Kiadó..
Király, I. & Halász, E. (2012). Átlépés az örök jelenből a múló időbe I. Az „én tapasztaltam élménye” és emlékezeti idő kibontakozása. Pszichológia, 32(2), 119–132. https://doi.org/10.1556/pszicho.32.2012.2.3 DOI: https://doi.org/10.1556/Pszicho.32.2012.2.3
M. Nádasi, M. (2014). Hétköznapi és/vagy tudományos pedagógia? In Hunyady, Gy-né. & M. Nádasi, M. (Eds.), Az iskolakép változatai és változásai (pp. 9–16). ELTE Eötvös Kiadó.
M. Ribiczey, N., Szabó, B. & Jármi, É. (2018). Bullying az óvodában – az óvodai bántalmazás sajátosságai. Alkalmazott pszichológia, 18(1), 91–-112. https://doi.org/DOI: 10.17627/ALKPSZICH.2018.1.91
Májer, A. (2021). Személyes érintettség (tanárként, szülőként) hatása a pedagógusok bullying-nézeteire. Szakdolgozat, ELTE PPK.
Meltzer, H., Vostanis, P., Ford, T., Bebbington, P., & Dennis, M. (2011). Victims of bullying in childhood and suicide attempts in adulthood. European Psychiatry, 26(8), 498–-503. https://doi.org/10.1016/j.eurpsy.2010.11.006 DOI: https://doi.org/10.1016/j.eurpsy.2010.11.006
Mishna, F., Scarcello, I., Pepler, D., & Wiener, J. (2005). Teachers’ understanding of bullying. Canadian Journal of Education/Revue canadienne de l’éducation, 718–738. https://doi.org/10.2307/4126452 DOI: https://doi.org/10.2307/4126452
Nahalka, I. (2003). Nevelési nézetek kutatása: módszertani megfontolások. Iskolakultúra, 13(5), 69–75.
Ni, Y., Baumann, N. & Wolke, D. (2024). Bullying victimisation in childhood and mental health in early adulthood: comparison of prospective and retrospective reports. Current Psychology, 1-10. https://doi.org/10.1007/s12144-024-05788-x DOI: https://doi.org/10.1007/s12144-024-05788-x
Nicolaides, S., Toda, Y. & Smith, P. K. (2002). Knowledge and attitudes about school bullying in trainee teachers. British Journal of Educational Psychology, 72(1), 105–118. https://doi.org/10.1348/000709902158793 DOI: https://doi.org/10.1348/000709902158793
Noorazar, S. G., Mohebbi, M. & Alizadeh-Maralani, F. (2021). The retrospective bullying experiences questionnaire (RBEQ): Its psychometric properties in Iranian University students. Psychology in the Schools, 58(9), 1673–1689. https://doi.org/10.1002/pits.22522 DOI: https://doi.org/10.1002/pits.22522
Olweus, D. (2003). Social Problems in School. In Slater, A. & Bremner, G. (Eds.), An Intorduction to Developmental Psychology (pp 434–454). Blackwell Publishing.
Richardson, V. (1996). The role of attitudes and beliefs in learning to teach. In Sikula, J. (Ed.). Handbook of research on teacher education (pp. 102–119). Macmillan.
Rivers, I. (2001). Retrospective reports of school bullying: Stability of recall and its implications for research. British Journal of Developmental Psychology, 19(1), 129–141. https://doi.org/10.1348/026151001166001 DOI: https://doi.org/10.1348/026151001166001
Schussler, D., Frank, J., Lee, T. K. & Mahfouz, J. (2017). Using virtual role-play to enhance teacher candidates’ skills in responding to bullying. Journal of Technology and Teacher Education, 25(1), 91–120. https://www.learntechlib.org/primary/p/173571/ ( 2021.04.15.)
Stark, A. M., Tousignant, O. H. & Fireman, G. D. (2022). The effect of frames on personal narratives of bullying memories. Psychological reports, 125(4), 1852–1873. https://doi.org/10.1177/0033294121100634 DOI: https://doi.org/10.1177/00332941211006343
Yıldırım, R., Selçuk, G., Ocak, M. M. & Sarıbaş, S. (2014). Peer bullying according to the perception of teacher candidates. Procedia-Social and Behavioral Sciences, 116, 1568–1576. https://doi.org/10.1016/j.sbspro.2014.01.436 DOI: https://doi.org/10.1016/j.sbspro.2014.01.436
Wójcik, M. & Rzeńca, K. (2021). Disclosing or hiding bullying victimization: A grounded theory study from former victims’ point of view. School mental health, 13(4), 808–818. https://doi.org/10.1007/s12310-021-09447-5 DOI: https://doi.org/10.1007/s12310-021-09447-5
Downloads
Megjelent
Hogyan kell idézni
Folyóirat szám
Rovat
License
Copyright (c) 2025 Szerző
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-ShareAlike 4.0 International License.
