Az óvodai nevelés komplex hatásrendszere az óvodapedagógusok szakmai kompetenciáinak tükrében
DOI:
https://doi.org/10.31074/gyntf.2024.2.84.105Kulcsszavak:
óvodai nevelés, komplex gyermeki személyiségfejlesztés, kvalifikációs követelmények, pedagógus professzió, szakmai kompetenciákAbsztrakt
A Kulturális és Innovációs Minisztérium 2023 őszén új óvodai nevelő technikusi képzés indítását jelentette be a szakképzési ágazatban. Az Európai Képesítési Keretrendszer (EKKR) szerinti 5-ös szintű okleveles képzés jelentős szakmai diskurzust generált a hivatásban dolgozó pedagógusok, a felsőoktatási és szakképzési intézmények vezetői, oktatói körében. Jelen tanulmány a felsőfokú (BA-szintű) óvodapedagógus-képzés szemszögéből kíván adalékokkal és gondolatokkal szolgálni a címben foglalt témával kapcsolatban, melynek során a magyar óvodai nevelés évszázadok alatt kivívott értékeit, magas színvonalú, komplex, nevelő, személyiségfejlesztő szerepét, valamint az óvodapedagógus professzió betöltéséhez elvárt követelményeket, szakmai kompetenciákat állítja középpontba. Kiemeli a mai magyar óvodákban végzett pedagógiai munka pszichológiai, (neuro)pedagógiai, óvodapedagógiai és gyógypedagógiai megalapozottságát, a munkakör betöltéséhez elvárt kvalifikációs követelményeket, kompetenciákat, fokozódó elvárásokat, kiemelt hangsúlyokkal arra vonatkozóan, hogy az óvodában a gyermeki személyiség harmonikus fejlődésének biztosítása, a konstruktív életvezetést megalapozó kompetenciák fejlesztése nem csupán az óvodapedagógus által irányított/facilitált szervezett tevékenységekben valósul meg, hanem – attól elválaszthatatlanul és elkülöníthetetlenül – jelen van az óvodai élet minden egyes mozzanatában, a gondozási feladatokban, a munka jellegű tevékenységekben, a családokkal való kapcsolattartásban.
Letöltések
Hivatkozások
Ádám, Gy. (2004). A rejtőzködő elme. Vince Kiadó.
Battro, A. M. (2013). The Educated Brain: Essays in Neuroeducation. Cambrigde University Press.
Bostelmann, A. & Fink, M. (2015). Aktionstabletts – Experimente und Spielangebote: 40 Ideen für das Lernen in Krippe und Kindergarten. Bananenblau.
Call, N. (2009). The Thinking Child Resource Book: Brain-Based Learning for the Early Years Foundation Stage. The Tower Building.
Csíkszentmihályi, M. (2010). FLOW – Az áramlat. Akadémiai Kiadó.
Daldrop, K., Stehmeier, S. & Gutknecht, D. (2018). Responsives Handling in Krippe und Kita: Die Qualität der Bewegungs- und Berührungsinteraktion zwischen Fachkräften und Kindern. https://www.erzieherin.de/responsives-handling-in-krippe-und-kita-die-qualitaet-der-bewegungs- und-beruehrungsinteraktion-zwischen-fachkraef- ten-und-kindern.html
Demeter, K. (2006, szerk.). A kompetencia. Kihívások és értelmezések. Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet.
Demeter, K., Márkus, É. & Svraka, B. (2023). Utópiák az ideális pedagógus képzésről – az első tizenkét életév intézményes nevelés szolgálatában. In Márkus, É., Gombos, N., Szabó, L. & Svraka, B. (Eds.), A tanító-, óvó- és a csecsemő- és kisgyermeknevelő képzés aktuális kérdései Magyarországon és a Kárpát-medencében, nemzetközi tudományos konferencia absztraktfüzet. Eötvös Loránd Tudományegyetem Tanító- és Óvóképző Kar.
Diamond, M. & Hopson, J. (1999). Magic Trees of the Mind: How to Nuture your Child’s Intelligence, Creativity, and Healthy Emotions from Birth Through Adolescence. Penguin Books.
Fukuda, K. & Asaoka, S. (2004). Delayed bedtime of nursery school children, caused by the obligatory nap, lasts during the elementary school period. Sleep and Biological Rhythms, 2(2), 129–134. https://doi.org/10.1111/j.1479-8425.2004.00129.x
Gerebenné Várbíró, K., Reményi, T. & Rosta, K. (2021). Szenzoros információ-feldolgozás, mozgás, nyelvi képesség. Frostig elven alapuló nevelési terápia elmélete és gyakorlata. Gondolat Kiadó.
Golnhofer, E. & Szabolcs, É. (2005). Gyermekkor: nézőpontok, narratívák. Eötvös József Könyvkiadó.
Gräbe, L. (2016). Bildungschancen beim Händewaschen. Kleinkindpädagogik nach Emmi Pikler. Klein & groß, 10, 28–31.
Griebel, W. & Niesel, R. (2015). Übergänge ressourcenorientiert gestalten: Von der Familie in die Kindertagesbetreuung. Kohlhammer.
Gutknecht, D. & Haug-Schnabel, G. (2019). Windel adé. Kinder in Krippe und Kita achtsam begleiten (=Viszlát pelenka. Bölcsődés gyerekek odafigyelő segítése). Herder Verlag.
Gutknecht, D. & Kramer, M. (2018). Mikrotransitionen in der Kinderkrippe. Übergänge im Tagesablauf achtsam gestalten. (= Mikroátmenetek a bölcsődében. A napi rutin átmeneteinek gyermekbarát alakítása). Herder Verlag.
Gutknecht, D. & Höhn, K. (2017). Essen in der Kinderkrippe. Achtsame und konkrete Gestaltungsmöglichkeiten. (= Étkezés a bölcsődében. Odafigyelő és konkrét szervezési lehetőségek). Herder Verlag.
Hámori, J. (2005). Az emberi agy plaszticitása. Magyar Tudomány, 166(1), 45–52.
Hauser, B. (2013). Spielen. Frühes Lernen in Familie, Krippe und Kindergarten. Kohlhammer. https://doi.org/10.17433/978-3-17-024015-5
Hégető, K. (2023). Életvezetési készségek fejlesztése: a SUPREM-program Development of life skills: the SUPREM program. Képzés és Gyakorlat, 21(1), 53–62. https://doi.org/10.17165/tp.2023.1.53-62
Holodynski, M. (2006). Emotionen – Entwicklung und Regulation. Springer.
Höhn, K. (2016). Eingewöhnung und Übergänge in Krippe und KiTa gestalten. Herder Verlag.
Jenni, O. & Latal, B. (2009). Verhaltensauffälligkeiten im Vorschulalter. Kinderärztliche Praxis, 80(3), 3–7.
Kluge, N. (2003). A gyermeklét antropológiája. Animula Kiadó és Magánéleti Kultúra Alapítvány.
Kókayné Lányi, M. (2007). Könyv az integrációról. Sajátos nevelés igényű gyermekek együttnevelése a Gyermekek Házában. SuliNova Közoktatás-fejlesztési és Pedagógus-továbbképzési Kht.
Kramer, M. (2013). Schlafen in der Kinderkrippe – eine alltägliche Herausforderung. https://quikk.eh-freiburg.de/inc/template/QuiKK/Fachartikel/Schlafen-in-der-Krippe_KiTa_aktuell_ HRS_Kramer_Ower.pdf
Kramer, M. & Gutknecht, D. (2016). Schlafen in der Kinderkrippe. Achtsame und konkrete Gestaltungsmöglichkeiten. (= Alvás a bölcsődében. Odafigyelő és konkrét kialakítási lehetőségek). Herder Verlag.
Laewen, H., J., Andres, B. & Hédervári-Heller, E. (2011). Die ersten Tage – ein Modell zur Eingewöhnung in Krippe und Tagespflege. Beltz.
Nagy, J. (2007). Kompetenciaalapú kritériumorientált pedagógia. Mozaik Kiadó.
Perlusz, A. (2020). Integráció. In Endrődy, O., Svraka, B. & F. Lassú, Zs. (Eds.), Sokszínű pedagógia – Inkluzív és multikulturális szemléletmód a pedagógiai gyakorlatban. (pp. 223–243.) ELTE Eötvös Kiadó.
Pléh, Cs. (2003). A természet és a lélek. Osiris Kiadó.
Réthy, E. (2002). A speciális szükségletű gyermekek nevelése, oktatása Európában – Az integráció és inklúzió elméleti és gyakorlati kérdései. Magyar Pedagógia, 102(3), 281–300.
Sarimski, K. (2012). Behinderte Kinder in inklusiven Kindertagesstätten. Kohlhammer. https://doi.org/10.17433/978-3-17-022913-6
Shore, R. (1997). Rethinking the Brain: New Insights into Early Development (pp. 26–27). Families and Work Institute.
Smith, J., Donlan, J. & Smith, B. (2012). Helping Children with Autism Spectrum Conditions through Everyday Transitions. Small Changes – Big Challenges. Jessica Kingsley Publishers.
Sousa, A. D., Ansari, D. & Christodoulou, J. A. (2010). Mind, Brain, and Education: Neuroscience Implications for the Classroom. Solution Tree Press.
Sousa, D. A. (2011). The Best of Corwin: Educational Neuroscience. Corwin Press. https://doi.org/10.4135/9781483387734
Sprenger M. B. (2008). The Developing Brain: Birth to Age Eight. Corwin Press. https://doi.org/10.4135/9781483329758
Szécsi, T., Varga, L. & Mak, V. (2018). Current Trends, Dilemmas and Future Directions in Neuropedagogy in the Field of Early Childhood, Képzés és Gyakorlat, 16(3), 51–58. https://doi.org/10.17165/TP.2018.3.6
Tegzes, A. (2018). A gyermeki agy fejlődése legújabb ismereteink tükrében, avagy hogyan lesz okos az óvodás? Képzés és Gyakorlat, 16(3), 59–66. https://doi.org/10.17165/TP.2018.3.7
Varga, L. & Farnady-Landerl, V. (2018). Új fejezet a konstruktivista pedagógiában: a neuropedagógia InAz iskolai sikeresség pedagógiai-pszichológiai háttere (pp. 81–88). Eszterházy Károly Egyetem Líceum Kiadó.
Varga, L. & Szécsi, T. (2018). Neuropedagogy in Early Childhood in Hungary: Foundations and Micro-investigation, Képzés és Gyakorlat, 16(3), 67–74. https://doi.org/10.17165/TP.2018.3.8
Vass, V. (2006). A kompetencia fogalmának értelmezése, In Kerber, Z. (Ed.), Hidak a tantárgyak között: Kereszttantervi kompetenciák és tantárgyközi kapcsolatok (pp. 11–29). Országos Közoktatási Intézet.
Wasserman L. H. (2013). Early Childhood and Neuroscience – Links to Development and Learning. Springer. https://doi.org/10.1007/978-94-007-6671-6
Zulley, J. & Knab, B. (2014). Unsere Innere Uhr. Natürliche Rhythmen nutzen und der Non-Stop- Belastung entgehen. Mabuse-Verlag.
##submission.downloads##
Megjelent
Hogyan kell idézni
Folyóiratszám
Rovat
License
Copyright (c) 2024 Szerző
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-ShareAlike 4.0 International License.
