Az implicit tanulás faktorai a zenehallgatás során

Potenciális fejlesztési transzferek

Szerzők

  • József Révész Soproni Egyetem Benedek Elek Pedagógiai Kar
  • Krisztina Révészné Pálfi Soproni Egyetem Benedek Elek Pedagógiai Kar
  • Gergő Vida Soproni Egyetem Benedek Elek Pedagógiai Kar

DOI:

https://doi.org/10.31074/gyntf.2022.4.77.88

Kulcsszavak:

implicit tanulás, priming, előfeszítés, zenehallgatás

Absztrakt

Az egyéni képességek és a proximális, azaz legközelebbi fejlődési zóna (Magyaródi, 2016; Pléh, 2020) közötti távolság hátterében a tanulás implicit faktorai húzódhatnak meg. A tanulás érzelmi hátteréhez az implicit tartalmakat és az érzelmeket köthetjük a szakirodalom alapján (Lorin et al., 2001). Az emlékezeti funkciók facilitálása tehát elérhető érzelmi és implicit tartalmakon keresztül is a szakirodalmi források alapján. Az olvasás esetén már bebizonyosodott, hogy a mélydiszlexia esetén, amennyiben sérül a fonológiai és szemantikai út (Pritchard et al., 2012), implicit módon az olvasás részfunkciója akkor is létrehozható. Afáziával küzdők esetében részben emiatt indítható az éneklésen keresztül részleges beszédprodukció (Fekete, 2021). A zene mint az implicit tartalmak potenciális forrása tehát igazolhatóan fejlesztő hatással bírhat a kognitív funkciók esetében, hasonlóan az emlékezethez. A kutatás során rendelkezésre álló erőforrásaink tekintetében mindennek egy szűk szegmensét próbáltuk meg igazolni kvantitatív stratégia mentén. Hipotézisünk, szerint a passzív zenehallgatás során ismétléssel előfeszített zenei váltásokat a váltakozó sorrendben lejátszott zenerészletekben képesek perceptuális, implicit tanulás útján felismerni a résztvevők (Baddeley, 2003). Kutatási kérdésünk is ehhez a felvetéshez igazodik, hiszen amennyiben a hipotézis igazolódik megválaszolhatjuk azt a kutatási kérdést is, hogy a passzív zenehallgatás vajon felfogható-e implicit tanulásként vagy sem. Amennyiben igazolható az implicit tanulás a passzív zenehallgatás során, megerősítést nyer a zene fejlesztő hatása a már korábban említett beszéd és olvasási problémák esetében is. Hiszen az explicit utak sérülése során létrejövő diszfunkciók esetében a kerülő és menekülő utat pont az implicit tanulás jelentheti. Mindez felértékeli a passzív zenehallgatás transzferhatásának súlyát és a zene fejlesztő hatását, ami további kutatásokat indukálhat.

Letöltések

Letölthető adat még nem áll rendelkezésre.

Hivatkozások

Anderson L. W., Krathwohl, D. R., Airasian, P. W., Cruikshan, K. A., Mayer, R. E., Pintrich P. R., Raths, J. & Wittrock, M. C. (2001). Taxonomy for Learning, Teaching, and Assessing – A Revision of Bloom’s Taxonomy of Educational Objectives – Abridged Edition. Longman.

Baddeley, A. (2003). Az emberi emlékezet. Osiris Kiadó.

Barna, I. & Székelyi, M. (2003). Túlélőkészlet az SPSS-hez – Többváltozós elemzési technikákról társadalomkutatók számára. Typotex Elektronikus Kiadó Kft.

Colangelo, A. & Buchanan, L. (2006). Implicit and explicit processing in deep dyslexia: Semantic blocking as a test for failure of inhibition in the phonological output lexicon. Brain and Language, 99(3), 258–271. https://doi.org/10.1016/j.bandl.2005.07.048

Fekete, Zs. (2021). A dalok szárnyain előhívható szó. Parlando: Zenepedagógiai folyóirat, (63)1, 1–9.

Gardner, H. (2011). Frames of Mind: The Theory of Multiple Intelligences. Basic Books.

Green, A. J., Easton, R. D. & LaShell, L. S. R. (2001). Visual-auditory events: Cross-model perceptual priming and recognition memory. Consciousness and Cognition: An International Journal, 10(3), 425–435. https://doi.org/10.1006/ccog.2001.0502

Kemény, F. (2007). A mozgásfelismerés és a nyelv kapcsolata. Magyar Pszichológiai Szemle, 62(4), 513–522. https://doi.org/10.1556/mpszle.62.2007.4.6

Kollár, J. (2006). Zeneterápia az Alzheimer-kóros betegek kezelésében. Lege Artis Medicinae, 162, 186–190.

Magyaródi, T. (2016). Az áramlat-élmény vizsgálata társas helyzetben. ELTE PPK.

Németh, D. (2006). A nyelvi folyamatok és az emlékezeti rendszerek kapcsolata. Akadémiai Kiadó.

Nissen, M. J. & Bullemer, P. (1987). Attentional requirements of learning: Evidence from performance measures. Cognitive Psychology, 19(1), 1–32. https://doi.org/10.1016/0010-0285(87)90002-8

Pléh, Cs. (2010). A lélektan története. Osiris Kiadó.

Poole, J. (2008). Decoding Dyslexia: 14 programmes for helping dyslexia. Troubador Publishing.

Reber, A. S. (1967). Implicit learning of artificial grammars. Journal of Verbal Learning & Verbal Behavior, 6(6), 855–863. https://doi.org/10.1016/S0022-5371(67)80149-X

Reed, J. M., Squire, L. R., Patalano, A. L., Smith, E. E. & Jonides, J. (1999). Learning about categories that are defined by object-like stimuli despite impaired declarative memory. Behavioral Neuroscience, 113(3), 411–419. https://doi.org/10.1037/0735-7044.113.3.411

Spurrier, J. D. (2003). On the null distribution of the Kruskal–Wallis statistic. Journal of Nonparametric Statistics, 15(6), 685–691. https://doi.org/10.1080/10485250310001634719

Vida, G. (2021). Róluk, de nélkülük – Kategóriák fogságában (A tanulási zavarral küzdő gyermekek kategorizálásának diagnosztikus nehézségei). Soproni Egyetem Kiadó. http://doi.org/10.35511/978-963-334-300-5

Virág, I. (2013). Tanuláselméletek és tanítási-tanulási stratégiák – Pedagógia, nevelés/Pedagógiai módszerek (tanulás, oktatási módszer). Eszterházy Károly Főiskola – EK Líceum.

##submission.downloads##

Megjelent

2022-12-31

Hogyan kell idézni

Révész, J., Révészné Pálfi, K., & Vida, G. (2022). Az implicit tanulás faktorai a zenehallgatás során: Potenciális fejlesztési transzferek. Gyermeknevelés Tudományos Folyóirat, 10(4), 77–88. https://doi.org/10.31074/gyntf.2022.4.77.88