When the father takes parental leave – Regulation and impact of paternity leave
DOI:
https://doi.org/10.31074/gyntf.2024.3.244.256Keywords:
paternity leave, paternal role, childcare, caring fatherhoodAbstract
This study offers a review of the literature – including European practice – on the elements of the law allowing fathers to take paternity leave and parental leave –, and of national and international research on the benefits of paternity leave and parental leave for family life and interpersonal relationships. Taking paternity leave can not only have a positive effect on intensifying the experience of fatherhood, deepening the father-child bond and strengthening the couple relationship, but it can also reduce inequalities in the division of labour within the family and improve mothers’ position in the labour market.
Downloads
References
Cabrera, N. J., Ryan, R. M., Shannon, J. D., Brooks-Gunn, J., Vogel, C., Raikes, H., Tamis-LeMonda, C. & Cohen, R. (2004). Low-Income Fathers’ Involvement in Their Toddlers’ Lives: Biological Fathers From the Early Head Start Research and Evaluation Study. Fathering: A journal of theory, research & practice about men as fathers, 2(1), 5–36. https://doi.org/10.3149/fth.0201.5
Chesley, N. (2011). Stay-at-home fathers and Breadwinning mothers. Gender & Society, 25(5), 642–664. https://doi.org/10.1177/0891243211417433
Cygan-Rehm, K. Kuehnle, D., & Riphahn, R. T. (2018). Paid parental leave and families’ living arrangements. Labour Economics, 53, 182–197. https://doi.org/10.1016/j.labeco.2018.05.008
Drjenovszky, Z. & Sztáray Kézdy, É. (2020). Apák a munkaerőpiacon kívül.Munkaügyi Szemle, 2020/december 1-4.
Drjenovszky Z. & Sztáray Kézdy É. (2021). Kisgyermekes szülők a munkaerőpiacon: Otthonlévő apák – Dolgozó anyák (I. rész), Otthonlévő apák tapasztalatai. Új munkaügyi Szemle, 2(4), 31–42.
Drjenovszky, Z, & Sztáray Kézdy, É. (2023a). The distribution of unpaid domestic work in Hungarian stay-at-home father—working-mother families. Social Sciences, 12(3), 116. https://doi.org/10.3390/socsci12030116
Drjenovszky Z. & Sztáray Kézdy É. (2023b). A munka es a magánélet közti egyensúly alakulása a kisgyermekkel otthon lévő apák családjában. Szociológiai szemle, 33(2), 29–55. https://doi.org/10.51624/szocszemle.2023.2.2
Duvander, A., Lappegard, T. & Johansson, M. (2020). Impact of a reform towards shared parental leave on continued fertility in Norway and Sweden. Population Research and Policy Review, 39(6), 1205–1229. https://doi.org/10.1007/s11113-020-09574-y
Gregor A. (2016). A nemi szerepekkel kapcsolatos attitűdök a 2000-es években Magyarországon. Socio.hu Társadalomtudományi Szemle, 6(1), 89–111. https://doi.org/10.15476/elte.2014.124
Haas, L. & Hwang, C. P. (2019). Workplace support and European fathers’ use of state policies promoting shared childcare. Community, Work & Family, 22(1), 1–22. https://doi.org/10.1080/13668803.2019.1569353
Jurado-Guerrero, T. & Muñoz-Comet, J. (2021). Design matters most: Changing social gaps in the use of fathers’ leave in Spain. Population Research and Policy Review, 40(3), 589-615. https://doi.org/10.1007/s11113-020-09592-w
Kiss,K. D., Herskovits D. & Torzsa G. (é.n.). A magyar államok viszonyulása a liberális szakpolitikákhoz. 21 Kutatóközpont - FNF-21 Kutatóközpont. https://www.21kutatokozpont.hu/wp content/uploads/2021/11/fnf_3.pdf (2024. 04. 13.)
Koltai L. (2010). Babázó apák. In Szikra D. (Ed.), Családpolitikák változóban (pp. 68–78). Szociálpolitikai és Munkaügyi Intézet.
Knoester, C., Petts, R. J. & Pragg, B. (2019). Paternity leave-taking and father involvement among socioeconomically disadvantaged US fathers. Sex Roles, 81(5–6), 257–271. 10.1007/s11199-018-0994-5
Lee, Y. E. (2024). Childcare sharing and family happiness: analyzing parental and child well-being in the actor-partner interdependence model. Frontiers in Public Health, 12, https://doi.org/10.3389/fpubh.2024.1361998
Mauerer, G. (2023). Paid Parental Leave in Correlation with Changing Gender Role Attitudes. Social Sciences, 12(9), 490. https://doi.org/10.3390/socsci12090490
Makay Z. & Spéder Z. (2018). Apaság: A férfiak gyermekvállalása és családi szerepei. In Monostori J., Őri P. & Spéder Zs. (Eds.), Demográfiai portré 2018: Jelentés a magyar népesség helyzetéről (pp. 65–82). KSH Népességtudományi Kutatóintézet.
OECD (2020) Foglalkoztatás 2020. (https://www.oecd.org/gender/Summary-Inception-Hu.pdf (2024.04.13.)
Petts, R. J., Knoester, C. & Waldfogel, J. (2020). Fathers’ paternity leave-taking and children’s perceptions of father-child relationships in the United States. Sex Roles, 82, 173-188. https://doi.org/10.1007/s11199-019-01050-y
Petts, R. J. & Knoester, C. (2018). Paternity leave and parental relationships: Variations by gender and mothers’ work statuses. Journal of Marriage and Family, 81(2), 468–486. https://doi.org/10.1111/jomf.12545
Pizarro, J. & Gartzia, L. (2024). Paternity leave: A systematic review and directions for research. Human Resource Management Review, 34(1), 101001. https://doi.org/10.1016/j.hrmr.2023.101001
Rehel, E. M. (2014). When dad stays home too: Paternity leave, gender, and parenting. Gender and Society, 28(1), 110–132. https://doi.org/10.1177/ 0891243213503900
Sponton, A. & Dutreuilh, C. (2023). Reluctant Fathers? A Mixed-Methods Approach to Grasp the Diversity of Mechanisms Behind Paternity Leave Non-Take-Up. Population, 78(1), 83–116.
Szalma I. & Takács J. (2022). Családszociológiai mozaik. Szociológiai tudástár 13. A Debreceni Egyetem BTK Szociológia és Szociálpolitika Tanszékének sorozata Debreceni Egyetemi Kiadó.
Sztárayné Kézdy É., Drjenovszky Zs. & Dupcsik, Cs. (2019) Miért megy az apa GYES-re? In Furkó, P. & Szathmári, É. (Eds.), Népszerű tudomány, tudománynépszerűsítés: A Károli Gáspár Református Egyetem 2019-es évkönyve (pp. 220–232). L’Harmattan.
Sztáray Kézdy É. & Drjenovszky Zs. (2021a). Gondoskodásviszonyok a gyermekükkel otthon lévő apák családjaiban Magyarországon, Socio.hu Társadalomtudományi Szemle, 11(4), 138–161. https://doi.org/10.18030/socio.hu.2021.4.138
Sztáray Kézdy É. & Drjenovszky Zs. (2021b) Hungarian Stay-at-Home Fathers: A New Alternative for Family Wellbeing, Social Sciences, 10(6), 197. https://doi.org/10.3390/socsci10060197
Sztáray Kézdy É. (2024) A magyar családtámogatási rendszer az apák szemszögéből. In Drjenovszky Z., Sztáray Kézdy É. & Török, E. (Eds.), Kutatás, képzés, közösség. A Károli Gáspár Református Egyetem Szociológia Tanszékének jubileumi tanulmánykötete. L’Harmattan.
Takács J. (2017). Aktívan törődő apák Magyarországon. Szociológiai Szemle, 27(3), 104–126.
Downloads
Published
How to Cite
Issue
Section
License
Copyright (c) 2024 Author
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-ShareAlike 4.0 International License.
