An investigation of pre-service teachers' feeling of competence regarding their career
DOI:
https://doi.org/10.31074/gyntf.2024.3.92.109Keywords:
student teacher, methodological awareness, competenceAbstract
The focus of this study is the exploration of the factors affecting the methodological awareness and adaptability of student teachers. The quantitative results are part of a more comprehensive study, based on the principle of triangulation, with the help of a questionnaire survey. The research sample consists of full-time and correspondence-course final-year students (N=56) at the Eszterházy Károly Catholic University's Jászberény Campus. My hypothesis is that student teachers’ beliefs and sense of competence in terms of theoretical and practical knowledge are variables characterized by aspects of the initial phase of teaching practice. The results show that the academic achievements that graduate students rate as successful are attributed mainly to their personal aptitude and the time invested in learning. Students rate their own teaching practice and professional competences relatively highly (building relationships with children and teachers, using ICT tools, creating a learning environment). Overall, the data of the present study provide useful and fresh results on the students' pedagogical awareness and methodological adaptability in certain areas.Downloads
References
Anderson, L. W., Krathwohl, D. R., Airasian, P. W., Cruikshank, K. A., Mayer, R. E., Pintrich, P. R. & Wittrock, M. (2001). A taxonomy for learning, teaching, and assessing: A revision of Bloom’s taxonomy of educational objectives. Addison Wesley Longman.
Czike B. (2004). A pedagógus-szerep változása és hatása a személyiségfejlődésre. Doktori disszertáció. Eötvös Lóránd Tudományegyetem.
Bernhardt, R. (2022). Pedagogical procedures and reflections in the focus of prospective teachers’ teaching practice. In Juhász E. & Kattein-Pornói R. (Eds.), Oktatás egy változó világban – Kutatás, innováció, fejlesztés: Absztraktfüzet. (pp. 317–318) https://hera.org.hu/wp-content/uploads/2022/05/Absztraktk%C3%B6tet-2.pdf
Blömeke, S. & Delaney, S. (2012). Assessment of teacher knowledge across countries: A review of the state of research. ZDM Mathematics Education, 44, 223–247. https://doi.org/10.1007/s11858-012-0429-7 DOI: https://doi.org/10.1007/s11858-012-0429-7
Blömeke, S., Gustafsson, J.-E. & Shavelson, R. J. (2015). Beyond Dichotomies. Zeitschrift für Psychologie , 223(1), 3–13. https://doi.org/10.1027/2151-2604/a000194 DOI: https://doi.org/10.1027/2151-2604/a000194
Caselmann, C. (1964). Wesenformen des Lehrers. Versuch einer Typenlehre. Klett.
Dietrich, J., Dicke, A.-L., Kracke, B. & Noack, P. (2015). Teacher Support and its Influence on Students’ Intrinsic Value and Effort: Dimensional Comparison Effects Across Subjects. Learn. instruction 39, 45–54. https://doi.org/10.1016/j.learninstruc.2015.05.007 DOI: https://doi.org/10.1016/j.learninstruc.2015.05.007
Európai Bizottság (2011). CoRe: Competence Requirements in Early Childhood Education and Care. https://www.voced.edu.au/content/ngv:54944
Falus I. (2004). A pedagógussá válás folyamata. Educatio. 13(3), 359–374.
Fuller, F. F. (1969). Concerns of teachers: A developmental characterization. American Educational Research Journal, 6, 207–226. https://doi.org/10.3102/00028312006002207 DOI: https://doi.org/10.3102/00028312006002207
Furcsa L. (2020). Differenciálás – régen és most. In Varró B. (Ed.), Tudomány régen és most: mit kutatunk másként? (pp. 19–27) EKE Líceum Kiadó.
Gombocz O. & Gombocz J. (2019). A pedagógus személyisége a tudományban és a gyakorlatban – a tanárképzés. In Kaposy J. & Szőke-Milinte E. (Eds.), Pedagógiai változások – a változás pedagógiája. (pp. 106–117). Szaktudás Kiadó Ház.
Goudas, M., Biddle, S. & Underwood, M. (1995). A Prospective Study of the Relationships Between Motivational Orientations and Perceived Competence with Intrinsic Motivation and Achievement in a Teacher Education Course. Educational Psychology, 15(1), 89–96. https://doi.org/10.1080/0144341950150108 DOI: https://doi.org/10.1080/0144341950150108
Harden R. M. & Crosby J. (2000). The good teacher is more than a lecturer – the twelve roles of the teacher. Medical Teacher, 22(4), 334–347. https://doi.org/10.1080/014215900409429 DOI: https://doi.org/10.1080/014215900409429
Hegyi I. (1996). Siker és kudarc a pedagógus munkájában. OKKER.
Kelemen L. (2008). Az óvodapedagógus-képzés és a pedagógusi képességek fejlődésének összefüggései. Doktori Értekezés. Debreceni Egyetem.
Kisné Bernhardt, R. & Kriegel Zs. (2017). Kreatív szerepértelmezés a pedagógusjelöltek metaforáiban. Acta Beregsasiensis. 16(1), 126–136.
Kimmel M. (2006): A tanári reflexió korlátai. Pedagógusképzés, 3–4, 35–49.
Körmöczi K. (2019). A gyermek szükségleteire épített tanulás az óvodában. Flaccus Kiadó.
Kraiciné Szokoly M. (2006). Pedagógus – andragógus szerepek és kompetenciák az ezredfordulón. ELTE Eötvös Kiadó.
Nagy J. (2000). XXI. század és nevelés. Osiris Kiadó.
Nagy M. (2004). Pályakezdés, mint a pedagógusképzés középső fázisa. Educatio, 3, 375–390. https://www.igi-global.com/chapter/initial-teacher-education-induction-and-in-service-training/173270
Molnár M. (2020). A digitális tanulási környezet pedagógiai tényezői. In Varró B. (Ed.), Testvérvárosi gondolatok a pedagógiáról (pp. 39–55). Eszterházy Károly Egyetem.
OECD (2013). Supporting teacher competence development. https://ec.europa.eu/assets/eac/education/policy/school/doc/teachercomp_en.pdf (2020.10.12.)
Pekrun, R. (2006). The Control-Value Theory of Achievement Emotions: Assumptions, Corollaries, and Implications for Educational Research and Practice. Educational Psycholology Reviev, 18(4), 315–341. https://doi.org/10.1007/s10648-006-9029-9 DOI: https://doi.org/10.1007/s10648-006-9029-9
Rosenberg, E. L. (1998). Levels of Analysis and the Organization of Affect. Review of General Psychology, 2(3), 247–270. https://doi.org/10.1037/1089-2680.2.3.247 DOI: https://doi.org/10.1037//1089-2680.2.3.247
Rossi P.G., Magnoler, P., Mangione, G.R., Pettenati, M.C. & Rosa A. (2017). Initial Teacher Education, Induction, and In-Service Training: Experiences in a Perspective of a Meaningful Continuum for Teachers’ Professional Development. In Dikilitaş, K. & Erten, I. H. Facilitating In-Service Teacher Training for Professional Development. (pp. 15–40) IGI Global. https://doi.org/10.4018/978-1-5225-1747-4.ch002 DOI: https://doi.org/10.4018/978-1-5225-1747-4.ch002
Rókusfalvy P. (1981, Ed.). Pedagógusszemélyiség és tanárképzés. Tankönyvkiadó.
Sallai É. (1994). A pedagógus mesterség tartalma és tanulhatósága, különös tekintettel a pedagógusszemélyiség kialakulására. Doktori értekezés. ELTE.
Selvi, K. (2010). Teachers’ competencies. International Journal of Philosophy of Culture and Axiology, 7(1), 167–175. https://doi.org/10.5840/cultura20107133 DOI: https://doi.org/10.5840/cultura20107133
Smit, R. Rietz F. & Robin N. (2021). Interactions of Feelings of Competence and Motivation of Pre-Service Science Teachers in Their Laboratory Course: A Dynamic Multilevel Modeling Approach. Educational Psychology, 6, 1–12. https://doi.org/10.3389/feduc.2021.714495 DOI: https://doi.org/10.3389/feduc.2021.714495
Szaszkó, R. (2016). Student Teacher Inquiry-Based Learning Through ‘You Tube’. In Boyd, P. & Szplit, A. (Eds.), Student Teachers Learning Through Inquiry: International Perspectives (pp. 6–74), Wydawnictwo Attyka.
Szebeni R. (2010). A kompetencia alapú oktatás pedagógus személyiség háttere. Doktori értekezés. Debreceni Egyetem.
Tobin, K. & Ritchie, S. M. (2012). Multi-method, Multi-Theoretical, MultiLevel Research in the Learning Sciences. The Asia-Pacific Education Researcher, 21(1), 117–129.
Tus, C. (2009). A pedagóguspálya pályapedagógiai követelményei összhangjának problematikája a pedagógiai kreatológia vonatkozásában. Iskolakultúra, 19(11), 102–110.
Zagyváné Szűcs I. & Falus I. (2021, Eds.). Didaktika - Elméleti alapok a tanítás tanulásához. Akadémiai Kiadó.
Downloads
Published
How to Cite
Issue
Section
License
Copyright (c) 2024 Author
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-ShareAlike 4.0 International License.
