Documentation of the folk poetry of the ethnic Germans in Hungary: The possible use of a book of nursery rhymes written in a dialect in the teaching of German language and folklore

Authors

DOI:

https://doi.org/10.31074/gyntf.2024.1.102.118

Keywords:

Germans in Hungary, German nursery rhymes in Hungary, collecting authentic language data, transcription, language and folklore of the Germans in Hungary

Abstract

The study focuses on the collection of German nursery rhymes in Hungary, the editing of nursery rhyme books, and the teaching of German nursery rhymes in primary schools. The authors review the most important stages in the collection of German folk poetry in the 19th century, and then take stock of the Hungarian German folktale collections of the 20th and 21st centuries, with a special focus on those that include texts in a German dialect. The paper summarises the conditions for the successful collection of German dialect texts and the criteria for compiling a book of nursery rhymes. The second part of the paper discusses the role of nursery rhymes in German dialect in the educational process. It discusses the fields of competence to which German dialect nursery rhymes relate. Illustrated with e example of a nursery rhyme in dialect, it sets out concrete methodological steps that teachers of German can follow to successfully teach such rhymes to their pupils.

Downloads

Download data is not yet available.

References

Adelung, J. Ch. (1811). Grammatisch-kritisches Wörterbuch der hochdeutschen Mundart. http://lexika.digitale-sammlungen.de/adelung/angebot/adelung (2023.12.30.)

Andrusch-Fóti, M. & Müller, M. (2009). Kriaz kaut! Grüß Gott! Ein Werischwarer Dialektbuch. Szent István Társaság.

Grimm, J. & Grimm, W. (1854–1971). Deutsches Wörterbuch. http://dwb.uni-trier.de (2023.12.30.)

Kemény–Gombkötő, K. (2010). Wortschatzarbeit und Bedeutungsvermittlung im DaF-Unterricht. In Manz, A. & Kemény-Gombkötő, K. (Eds.), Német Tanítók XVIII. Nyári Akadémiája – XVIII. Sommerakademie für Deutschlehrer. Selbstbestimmtes Lernen. Wortschatzarbeit im Deutschunterricht. Beiträge zum DaF- und DFU-Unterricht (pp. 20–24). Eötvös József Főiskola.

Kerekes, G. & Müller, M. (2017, Eds.). Kinderreime und Sprüche aus Werischwar/Pilisvörösvár. Deutsche Nationalitätenselbstverwaltung Werischwar/Pilisvörösvár.

Kerekes, G. (2019). Bairische Dialektreime im Deutschunterricht. Danubius Noster, 9(3–-4), 163–176.

Kluge, F. (1975). Etymologisches Wörterbuch der deutschen Sprache. Walter de Gruyter.

Flódung, M., Frey, M., Gerner-Kremmer, R., Hock-Englender, I., Manz, A., Paul, R., Steckl-Boldizsár, K. & Zwickl, E. (2010). Wurzeln und Flügel. Kompetenzmodell für den Deutschunterricht der bilingualen deutschen Nationalitätenschulen in Ungarn. Landesselbstverwaltung der Ungarndeutschen.

Knipf-Komlósi, E. & Müller, M. (2018). Zwischen Vitalität und Aufgabe: Dynamische Aspekte in der Sprache der deutschen Minderheit in Ungarn. Jahrbuch des Bundesinstituts für Kultur und Geschichte der Deutschen im östlichen Europa 26(pp. 51–67). Bundesinstitut für Kultur und Geschichte der Deutschen im Östlichen Europa.

Lazri, J., Müller, M. & Steckl-Boldizsár, K. (2011). Koaniks tååd eewich: Über den Versuch, einen kleinen Ausschnitt der Werischwarer Ortsmundart zu archivieren. In Drahota-Szabó, E. & Propszt, E. (Eds.), Über Sinn oder Unsinn von Minderheiten-Projekten: Konferenzband des Lehrstuhls für Deutsch als Minderheitenkultur an der Erziehungswissenschaftlichen Fakultät „Gyula Juhász“ der Universität Szeged (pp. 227–238). Grimm Könyvkiadó.

Manherz, K. (1986). Deutsche Mundarten im Pilisch-Gebirge. In Manherz, K. (Eds.), Ungarndeutsche Studien 3 (pp. 6–147). Tankönyvkiadó.

Márkus, É. (2004). Szóföldrajzi vizsgálódások a Budai-hegység német nyelvjárásaiban. In Tóth, Sz., Földes, Cs. & Fóris, Á. (Eds.), Lexikológiai és lexikográfiai látkép (pp. 99–104). Generalia.

Márkus, É. (2014). A német nyelvjárások szerepe a német nemzetiségi oktatásban. In Márkus, É. & Trentinné Benkő, É. (Eds.), A korai idegennyelvi fejlesztés elmélete és gyakorlata: Konferenciaelőadások és háttértanulmányok (pp. 322–329). ELTE Eötvös Kiadó. http://tamop2014.tok.elte.hu/dok/szakmai_anyagok/tp_modszertani_anyagok/Markus_Trentinne_2014_A_korai_idegennyelvi_fejlesztes_elmelete_es_gyakorlata.pdf (2023.12.30.)

Márkus, É. (2015). Magyarországi német nyelvjárások az általános iskolai német nemzetiségi oktatásban. In Major, É. & Tóth, E. (Eds.), Szakpedagógiai körkép II. Idegennyelv-pedagógiai tanulmányok (pp. 96–115). (Bölcsészet- és Művészetpedagógiai Kiadványok 3.) Eötvös Loránd Tudományegyetem. http://metodika.btk.elte.hu/file/TAMOP_BTK_BMK_3.pdf (2023.12.30.)

Márkus, É. (2017). Praktische Verwendungsbeispiele mundartlicher Texte im Unterricht anhand von Beispielen aus der Märchensammlung Reigöd vum Weidepam. In Márkus, É. & Klein, Á. (Eds.), Ungarndeutsche Kinderliteratur in Theorie und Praxis. Didaktische Handreichung für Pädagog_innen zum Unterricht der ungarndeutschen Nationalitätenkinderliteratur im Kindergarten und in der Primarstufe (pp. 58–71). PTE KPVK. https://umz.hu/project/ungarndeutsche-kinderliteratur-in-theorie-und-praxis/ (2023.12.30.)

Márkus, É. (2020). Ungarndeutsche Märchen und ihre Rolle im Unterricht. In Lózsi, T. & Pölcz, Á. (Eds.), Disciplina in fabula. Közelítések a meséhez (pp. 19–31). ELTE Eötvös Kiadó. http://www.eltereader.hu/media/2020/03/Disciplina_in_fabula_BELIV_eek_web_drotozott.pdf (2023.12.30.)

Márkus, É. (2021). Baranya megyei német népmesék a nemzetiségi oktatásban – Az Ördögcsúcs című mesekötet. Gyermeknevelés Tudományos Folyóirat, 9(1), 131–144. https:/doi.com/10.31074/gyntf.2021.1.131.144

Downloads

Published

2024-05-22

How to Cite

Müller, M., & Kerekes, G. (2024). Documentation of the folk poetry of the ethnic Germans in Hungary: The possible use of a book of nursery rhymes written in a dialect in the teaching of German language and folklore. Journal of Early Years Education, 12(1), 102–118. https://doi.org/10.31074/gyntf.2024.1.102.118

Issue

Section

Tematikus tanulmányok