The manifestation of cultural sensitivity in the documents of minority education and the National Curriculum – Word frequency analysis
DOI:
https://doi.org/10.31074/gyntf.2023.1.92.108Keywords:
cultural awareness, cultural sensitivity, minority identity, early intercultural language developmentAbstract
The aim of the study is to examine the specific situation of the German minority in the domestic education system in the context of cultural sensitivity and cultural awareness (Tomalin & Stemplesk, 1993)within the framework of early language development. The author supports the findings obtained through the examination of domestic educational documents (National Curriculum, documents on minority education/Roots and Wings) to demonstrate the specific manifestation of cultural awareness in early language development. Overall conclusion: Preserving and passing on minority culture is still inconceivable without special institutional support.
Downloads
References
Álvarez, J. & Bonilla, X. (2009). Addressing Culture in the EFL Classroom: A Dialogic Proposal. Profile Issues in Teachers` Professional Development, 11(12), 151–170. http://www.scielo.org.co/scielo.php?script=sci_arttext&pid=S1657-07902009000200011 (2022.04.26.)
Bakk, M. (2008). Politikai közösség és identitás. Komp-Press Kiadó. https://docplayer.hu/106790646-Bakk-miklos-politikai-kozosseg-es-identitas.html
Bencze, L. (2009). A kód fogalmáról – Az Eszterházy Károly Főiskola tudományos közleményei 36. Acta Academiae Paedagogicae Agriensis. Sectio Linguistica Hungarica. Eszterházy Károly Főiskola. http://publikacio.uni-eszterhazy.hu/2585/1/40-53_Bencze.pdf (2022.05.28.)
Benet-Martinez, V., Leu, J., Lee, F. & Morris, M. W. (2002). Negotiating biculturalism: cultural frame switching in biculturals with oppositional versus compatible cultural identities. Journal of Cross-Cultural Psychology, 33(5), 492–516. https://doi.org/10.1177/0022022102033005005
Chrappán, M. (2022). A NAT evolúciója 2010–2021 között. Educatio, 31(1), 30–47.https://doi.org/10.1556/2063.31.2022.1.3
Dancs, K. (2016). Kultúra-iskola-nemzeti azonosságtudat. A nemzeti identitás értelmezése és vizsgálatának lehetőségei általános iskolások körében. Magyar Pedagógia, 116(4), 403–425. http://www.magyarpedagogia.hu/document/Dancs_MPed20164.pdf (2022.05.28.) https://doi.org/10.17670/MPed.2016.4.403
Dávid, L. (2020). Kulturális kompetenciák lehetőségei és nemzetiségi ismeretek elsajátítása nonformális és informális tanulási módszerekkel. Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet.
Dobos, B. (2013). Nemzetiségi nyelvhasználat Magyarországon: jogok és tapasztalatok. Létünk, 42(különszám). 26–43.
Erb, M., Englenderné Hock, I., Heltainé Panyik, E., Heves, F., Klein, Á., Knáb, E., Manz, A., Manzné Jäger, M., Müller, M., Paul, R., Seiler, H. & Szauer, Á. (2010). Gyökerek és szárnyak. A magyarországi németek nevelési, oktatási és közművelődési programja. Magyarországi Németek Országos Önkormányzata. https://umz.hu/wp-content/uploads/2021/04/wuf-leitbild-hu.pdf
Gazdik, A. (2013). Németek Magyarországon. Nyelv és Tudomány, https://m.nyest.hu/hirek/nemetek-magyarorszagon (2023. 04. 30.)
Hidasi, J. (2015). Identitás multikulturális kontextusban. Studia Mundi – Economica, 2(3), 3–11, http://studia.mundi.gtk.szie.hu/identitas-multikulturalis-kontextusban. https://doi.org/10.18531/Studia.Mundi.2015.02.03.3-11
Holló, D. (2008). Értsünk szót. Akadémiai Kiadó.
Holló, D. (2019). Kultúra és interkulturalitás a nyelvórán. Magyarnyelv-tanári segédkönyvek. L’Harmattan Kiadó. http://www.kre.hu/nyelveszet/images/hollo_dorottya_2019.pdf (2022.05.30.)
House, R., Wright N. & Aditya R. (1997). Cross-Cultural Research on Organizational Leadership – A Critical Analysis and a Proposed Theory. In Early, P. C. & Erez, M. (Eds.), New perspectives in industrial and organizational psychology (pp. 535-625). The New Lexington Press.
Kovács, J. & Trentinné Benkő, É. (2020). Heterogén nyelvi háttérrel rendelkező tanulók inklúziója egy hazai magyar–angol kéttannyelvű általános iskolában. In Endrődy, O., Svraka, B. &. F. Lassú, Zs. (Eds.), Sokszínű pedagógia. Inkluzív és multikulturális szemléletmód a pedagógiai gyakorlatban (pp. 147–160). ELTE Eötvös Kiadó.
Láncos, P. L. (é.n.). Az Európai Unió nyelvpolitikája. PKE JÁK.https://docplayer.hu/123059984-Lancos-petra-lea-egyetemi-docens-ppke-jak.html
Lazic, M. & Pesic, J. (2016). Components of national identities: A comparative sociologi-cal analysis. Corvinus Journal of Sociology and Social Policy, .7(1), 27–49. https://doi.org/10.14267/cjssp.2016.01.02
Letenyei, L. (2002.03.25-26.). A jelentésháló pókja. Adalék a kulturális antropológia érvényességi határának kérdéséhez (előadás). Bertalan László Emlékkonferencia. https://www.uni-corvinus.hu/index.php?id=41618&type=p&file_id=774
Márkus, É. (2009). Az ELTE TÓFK magyar német kéttannyelvű tanító- és óvodapedagógus képzési programjai. In Kovács, J. & Márkus, É. (Eds.), Kéttannyelvűség – pedagógusképzés, kutatás, oktatás. ELTE TÓK.
Márkus, É. (2016). A német nemzetiségi gyermekirodalom gyöngyszemei. In Kolosai, N. & M. Pintér, T. (Eds.), A gyermekkultúra jelen(tőség)e (pp. 164–173). ELTE TÓK. http://gyermekkultura.tok.elte.hu/docs/ Gyermekkultura_ebook.pdf
Márkus, É. (2020). A kétnyelvű nemzetiségi nevelés-oktatás az óvodában és az általános iskolában. In Endrődy, O., Svraka, B. &. F. Lassú, Zs. (Eds.), Sokszínű pedagógia. Inkluzív és multikulturális szemléletmód a pedagógiai gyakorlatban (pp. 119-131). ELTE Eötvös Kiadó.
Márkus, É. & Gölcz, M. (2018). A magyarországi német nemzetiség nyelvelsajátítási szokásai. Gyermeknevelés Tudományos Folyóirat, 6(3), 56–69. https://doi.org/10.31074/201835669
Oppenheimer, L. (2011). National identification of Dutch youth: An exploratory study. Journal of Adolescence, 34(3), 445–453. https://doi.org/10.1016/j.adolescence.2010.06.008
Papp, R. (2007). A kulturális antropológia főbb részterületei. Identitás és etnicitás. In Boglár, L & Papp, R. (Eds.), A tükör két oldala. Bevezetés a kulturális antropológiába (pp. 109–112). Nyitott könyvműhely.
Poston, W. S. C. (1990). The biracial identity development model: a needed addition. Journal of counseling and and develpoment, 69(2), 152–155. https://doi.org/10.1002/j.1556-6676.1990.tb01477.x
Semjén, Zs. (2019). B/8328. számú Beszámoló a Magyarország területén élő nemzetiségek helyzetéről (2017. január — 2018. december). Magyarország Kormánya. https://www.parlament.hu/irom41/08328/08328.pdf (2022.05.30)
Tomalin, B. & Stempleski, S. (1993). Cultural Awareness. Resource Books for Teachers. Oxford University Press.
Tustin, R. (2020). Cultural Competence in Education. Chapter 8 / Lesson 77. Study.com. https://study.com/academy/lesson/cultural-competence-in-education.html (2022. 04.26.)
sz.n. (2010). A magyarországi német oktatási rendszer irányelvei és fejlesztési terve. Magyarországi Németek Országos Önkormányzata. https://www.goethe.de/resources/files/pdf39/Leitsaetze_Schulwesen.pdf
sz.n. (é.n.). A magyarországi nemzeti kisebbségek nyelvhasználata. nkp. https://www.nkp.hu/tankonyv/magyar_nyelv_12/lecke_02_017
sz.n. (2020). A nemzetiség óvodai nevelésének és a nemzetiség iskolai nevelés-oktatásának irányelve. Oktatási Hivatal. https://www.oktatas.hu/kozneveles/kerettantervek/2020_nat/iranyelvek_nemzetisegi_oktatashoz
sz.n. (2019). Érzékenyítés- mit jelent? Gyermeknevelés — Szülő Gyerek Család Iskola. https://www.gyermekneveles.hu/erzekenyites-mit-jelent/
/2020. (I. 31.) Korm. rendelet A Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 110/2012. (VI. 4.) Korm. rendelet módosításáról. Magyar Közlöny, 75(17), 290–447,
sz.n. (2018). Mikrocenzus 2016. 12. Nemzetiségi adatok.ksh. http://www.ksh.hu/mikrocenzus2016/kotet_12_nemzetisegi_adatok (2022.05.27.)
Downloads
Published
How to Cite
Issue
Section
License
Copyright (c) 2023 Author
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-ShareAlike 4.0 International License.
