Spatial aspects of infant observations
DOI:
https://doi.org/10.31074/gyntf.2022.4.101.121Keywords:
Infant observation, space, sociophysical environment, qualitative researchAbstract
In the study we aimed to explore the representation of the sociophysical environment and the role of space within it in the context of aspects of infant observation for educational purposes. Based on qualitative content analysis (Grounded Theory), we investigated the qualities of the sociophysical environment and space within it in the focus of observation. We analyzed the completed and closed observation protocols of students in the Ego Clinic’s method-specific training as child therapists. While the task of recording the protocols was not to describe the situation in the field, nevertheless, the close relationship between space and movement was clearly identified in the observations, with proximity-distance, activity-passivity dimensions and movement restriction emerging as important factors. The results show that the sociophysical environment, including space, is prominent in the background of the observed phenomena, even when the focus of observation is not on this but on human behaviour. Experience shows that observers often considered space as an important source of information, with an affective surplus meaning, and in many cases it served as a cornerstone of their interpretative frameworks.
Downloads
References
Ainsworth, M. D. (1969). Maternal Sensitivity Scales. The Baltimore Longitudinal Project. http://www.psychology.sunysb.edu/attachment/measures/content/maternal%20sensitivity%20scales.pdf (2016.03.17.)
Ainsworth, D. (1979). Infant-Mother Attachment. American Psychologist, 34(10), 932-937. 10.1037//0003-066x.34.10.932.
Ainsworth, M. D. (1985). Patterns of attachment. The Clinical Psychologist, 38(2), 27–29. https://doi.org/10.1037/e550432011-004
Babbie, E. (2003). A társadalomtudományi kutatás gyakorlata. Balassi Kiadó.
Baudrillard, J. (1984/1987). A tárgyak rendszere. Gondolat Kiadó.
Bálint, A. (1933). A szeretet fejlődése és a valóságérzék. In Lélekelemzési tanulmányok. Dolgozatok a pszichoanalízis főbb kérdéseiről. Somló Béla Könyvkiadó.
Bálint, M. (1959/1997). A borzongások és regressziók világa. Animula Kiadó.
Baudrillard, J. (1984/1987). A tárgyak rendszere. Gondolat Kiadó.
Bettelheim, B. (1979/1988). A lelki egészség és a várostervezés. In A végső határ (pp. 141–168). Európa Kiadó.
Bergman, A. (2004). Az anyaöltől a külvilágig: a tér használata a szeparációs-individuációs fázisban. In B. Péley (Ed.), Winnicott: a kapcsolatban bontakozó lélek (pp. 222-236). Válogatott tanulmányok. Új Mandátum Könyvkiadó.
Bick, E. (1964). Notes on Infant Observation in Psycho-analytic Training. International Journal of Psychoanalysis, 45, 558–566.
Bick, E., & Harris, M. (1976). The Contribution of Observation of Mother-Infant Interaction and Development to the Equipment of a Psychoanalyst or Psychoanalytic Psychotherapist. Psychoanalytic Electronic Publishing. http://www.harris-meltzer-trust.org.uk/pdfs/InfantObservation.pdf. (2017.04. 18.)
Bowlby, J. (1969/1982). Attachment and loss – Volume I. Attachment. Tavistock Institute of Human Relations, Basic Books.
Brafman, A. H. (1988). Infant observation. The International Review of Psychoanalysis, 15, 45–58.
Charmaz, K. (2013) A lehorgonyzott elmélet. In Bodor, P. (Ed.), Szavak, képek, jelentés. Kvalitatív kutatási olvasókönyv (pp. 61–94). L’Harmattan.
Chawla, L. (1992). Childhood place attachment. In Altman I., & Low, S. M. (Eds.), Place Attachment (pp. 63–87). Plenum Press. https://doi.org/10.1007/978-1-4684-8753-4_4
Corbin, J., & Strauss, A. (2015). A kvalitatív kutatás alapjai. L’Harmattan.
Dúll, A. (1995). Az otthon környezetpszichológiai aspektusai. Magyar Pszichológiai Szemle, 35(5–6), 345–377.
Dúll, A. (1998). Hétköznapi otthoni rutinok környezetpszichológiai vizsgálata. PhD–értekezés ELTE.
Dúll, A. (2009). A környezetpszichológia alapkérdései. Helyek, tárgyak, viselkedés. L’Harmattan.
Dúll, A. (2012). Az otthon dialektikája: A hétköznapi rutinok kreativitásától az otthon szakralitásáig. In Varga K., & Gősiné Greguss, A. (Eds.), Tudatállapotok, hipnózis, egymásra hangolódás. Tisztelgő kötet Prof. Bányai Éva 70. születésnapja alkalmából. (pp. 525–561). L’Harmattan.
Dúll, A. (2021). A környezetpszichológiától az ember-környezet tranzakció tudományig – áttekintés az elmúlt (majdnem) 30 évről. Magyar Pszichológiai Szemle, 76(3–4), 727–745. https://doi.org/10.1556/0016.2021.00050
Fonagy, P. & Target, M. (2005). Pszichoanalitikus elméletek a fejlődési pszichopatológia tükrében. Gondolat Kiadó.
Halász, A. (1998). Csecsemőmegfigyelés – csecsemőkutatás. Pszichoterápia, 7(6), 420–428.
Halász, A. (2018). Táguló perspektíva. A csecsemőmegfigyelés szerepe a gyermek-pszichoterápiában. Serdülő– és gyermekpszichoterápia, 11(1), 5–20.
Hámori, E. (2005). Koraszülöttség és az anya-gyerek kapcsolat kezdete - Buktatók és korrektív lehetőségek a korai kapcsolat fejlődésében. Pázmány Péter Katolikus Egyetem BTK.
Hámori, E. (2016). A korai kapcsolat zavarai. Pszichoanalízis, kötődéselmélet és csecsemőkutatás a korai kapcsolati patológiák megértésében. Oriold és Társai.
Hernádi, M. (1982). Tárgyak a társadalomban. Bevezetés a tárgyak rendszerébe. Kozmosz Könyvek.
Holman, A. E., & Stokols, D. (1994). The environmental psychology of child sexual abuse. Journal of Environmental Psychology, 14(3), 237–252. https://doi.org/10.1016/S0272-4944(94)80059-6
Kapitány, Á. & Kapitány, G. (2000). Beszélő házak. Kossuth Kiadó.
Khan, M., Davis, J. A. & Davis, M. E. V. (1974). The Beginning and Fruition of Self – An Essay on D. W. Winnicott. In J. A. Davis & J. Dutting (Eds.), The Scientific Foundations of Pediatrics (pp. 274–289). Heinemann Medical Books.
Mahler, M., S., Pine, F. & Bergman, A. (1975). The psychological Birth of the Human Infant. Basic Books.
Mitchell, S. A. & Black, M. J. (2012). A modern pszichoanalitikus gondolkodás története. Animula.
Mitev, A. Z. (2012). Grounded theory, a kvalitatív kutatás klasszikus mérföldköve. Vezetéstudomány, 43(1), 17–30. http://dx.doi.org/10.14267/VEZTUD.2012.01.02
Rácz J., Kassai Sz. & Pintér J. N. (2016). Az interpretatív fenomenológiai analízis (IPA) mint kvalitatív pszichológiai eszköz bemutatása. Szakirodalmi összefoglalás. Magyar Pszichológiai Szemle, 71(2–4). 313–336. http://dx.doi.org/10.1556/0016.2016.71.2.4
Rajnik M. (2010). A csecsemőmegfigyelés szerepe a baba-mama terápiákban. In Németh T., Bürger N. & Kovács, R. (Eds.), Pszichoszomatikus betegségek csecsemő- és kisgyerekkorban. Regulációs zavarok. XII. Családbarát Konferencia. Konferenciakötet (pp. 35–40). Országos Gyermekegészségügyi Intézet.
Saegert, S. & Winkel, G.H. (1990). Environmental psychology. Annual Review of Psychology 41, 441–477. https://doi.org/10.1146/annurev.ps.41.020190.002301
Sallay, V. (2015). Előszó a magyar kiadáshoz. In J. Corbin & A. Strauss (Eds.), A kvalitatív kutatás alapjai. L’Harmattan.
Sallay, V. & Martos, T. (2018). A Grounded Theory (GT) módszertana. Magyar Pszichológiai Szemle 73(1), 11–28. https://doi.org/10.1556/0016.2018.73.1.2
Seamon, D. (1979). A geography of the lifeworld. Movement, rest, and encounter. St Martin’s Press.
Sebba, R. (1991). The landscapes of childhood:The reflection of childhood’s environment in adult memories and children’s attitudes. Environment and Behavior, 23(4), 395–422. https://doi.org/10.1177/0013916591234001
Spitz, R. A. (1957). No, and yes: On the genesis of human communication. International Universities Press.
Stern, D. N. (1985/é.n.). A csecsemő személyközi világa. Animula.
Stern, D. N. (1995/2004). Az anyaság állapota. Animula.
Stern, D. N. (2004/2009). A jelen pillanat. Mikroanalízis a pszichoterápiában. Animula Kiadó.
Szokolszky, Á. (2004). Kutatómunka a pszichológiában. Metodológia, módszerek, gyakorlat. Osiris Kiadó.
Tóth-Varga, V. (2019). A pszichoanalitikus szemléletű csecsemőmegfigyelési jegyzőkönyvek környezetpszichológiai aspektusai. PhD-értekezés. ELTE.
Tóth-Varga, V. & Dúll, A. (2019a). A térhasználat jellegzetességei a pszichoanalitikus szemléletű csecsemőmegfigyelési jegyzőkönyvekben. A holding és handling funkciók megjelenése a szociofizikai környezetben. Alkalmazott Pszichológia. 19(3), 7–31. https://doi.org/10.17627/AlkPszich.2019.3.7
Tóth-Varga, V. & Dúll, A. (2019b). The appearance of the socio-physical environment in psychoanalytic infant observations: localization and the experience of the locality. Imágó Budapest, 8(4), 76–106.
Werner, C. M., Altman, I. & Oxley, D. (1985). Temporal aspects of homes. A transactional perspective. In I. Altman, & C. M. Werner (Eds.), Home environments (pp. 1–32). Plenum Press. https://doi.org/10.1007/978-1-4899-2266-3_1
White, L. E. (1970a). The outdoor play of children living in flats: An inquiry into the use of courtyards as playgrounds. In H. M. Proshansky, W. H., Ittelson, & L. G. Rivlin (Eds.), Environmental psychology: Man and his physical setting (pp. 370–382). Holt, Rinehart, and Winston.
Winnicott, D.W. (1956). Primary maternal preoccupation, XXIV. fejezet – kézirat. Ego Klinika.
Winnicott, D. W. (1958). Az egyedüllét képessége. In Péley B. (Ed.), D.W. Winnicott: A kapcsolatban bontakozó lélek (pp. 114–119). Új Mandátum Kiadó.
Winnicott, D. W. (1960). The theory of the parent-infant relationship. International Journal of Psycho-Analysis, 41, 585–595.
Winnicott, D. W. (1962). Én-integráció a gyermeki fejlődés során. In Péley B. (Ed.), D. W. Winnicott: a kapcsolatban bontakozó lélek (pp. 120–125). Új Mandátum Kiadó.
Winnicott, D. W. (1969a). The use of an object. International Journal of Psycho-Analysis, 50, 711–716.
Winnicott, D. W. (1969b/1986). Berlin walls. In D. W. Winnicott, C. Winnicott, R. Shepherd, & M. Davis (Eds.), Home is where we start from (pp. 221–227). Norton
Winnicott, D. W. (1971/1999). Játszás és valóság. Animula Kiadó.
Downloads
Published
How to Cite
Issue
Section
License
Copyright (c) 2022 Author
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-ShareAlike 4.0 International License.
