The role of leadership, teacher quality and parental decision-making in choosing a kindergarten
Vezetői szerep, pedagógusminőség és szülői döntések az óvodaválasztásban
DOI:
https://doi.org/10.31074/gyntf.2026.2.212.222Keywords:
early choldhood education, teacher quality, educational leadership, parental decision-making, institutional quality, professional suitability, professional auhenticityAbstract
The study explores what constitutes a „good enough” kindergarten in the context of contemporary social and institutional changes. It argues that, in contrast to the frequently emphasized aspects of infrastructure, the quality of early childhood education is primarly determined by human factors. The analysis focuses on the interrelations between leadership, teacher quality and authenticity, and parental decision-making in kindergarten selection. Drawing on relevant literature and the author’s professional experience, the study highlights the central role of value-based, consistent leadership and reflective, empathetic pedagogical practice. It also points out that, beyond visible institutional features, emotional and relational factors – particularly the personality and credibility of the teacher – play a decisive role in parents’ choices. The findings emphasize the importance of careful teacher selection and ongoing professional support. The study suggests that more complex approaches to assessing professional suitability, along with stronger mental health and professional support systems, could contribute to improving educational quality. Overall, the paper contributes to a reinterpretation of the concept of a „good enough” kindergarten, underlining the decisive role of human relationships and professional authenticity.
Downloads
References
Antalka, Á. (2015). A tanári kiégés feltérképezése Kovászna megye középiskolai tanárainak körében. Doktori disszertáció. Budapest, ELTE PPK. https://www.ppk.elte.hu/file/antalka_agota_dissz.pdf
Aronson, E. (1978). A társas lény. Közgazdasági és Jogi Kiadó.
Berecz, N. & Mandel, K. M. (2022). Bölcsődei és óvodai pedagógusok mentális állapota. Educatio, 31(1), 131–139. https://doi.org/10.1556/2063.31.2022.1.11
Buda, B. (1994). Mentálhigiéné. A lelki egészség társadalmi, munkaszervezeti, pszichokulturális és gyakorlati vetületei. Animula. http://www.budabela.hu/dokumentumok/BU_MENTTAN_.pdf
Endrődy, O. (2024). Gyermekkor: interkulturális és interdiszciplináris kontextusban. ELTE Eötvös Kiadó. https://doi.org/10.21862/Gyerm2xInter/2024/7385
Falus, I. (Ed.) (2011). Tanári pályaalkalmasság – kompetenciák – sztenderdek: Nemzetközi áttekintés. Eszterházy Károly Főiskola. http://epednet.ektf.hu/eredmenyek/tanari_palyaalkalmassag_kompetenciak_sztenderdek.pdf
Harcsa, T. (2018). Megemlékezés: 190 éves az első magyarországi óvoda. Neveléstörténet, 15(1-2), 149–154. https://epa.oszk.hu/04300/04386/00019/pdf/EPA04386_nevelestortenet_2018_01-02_149-154.pdf
Kovács, I. J. & Czachesz, E. (2021). Mit szeretnének a szülők? Korai nyelvtanulás az óvodában. Iskolakultúra, 31(10), 16–37. https://doi.org/10.14232/ISKKULT.2021.10.16
Lantos, T. (2021). A munkahelyi informális tanulás meghatározó szerepe a pedagógusok folyamatos szakmai fejlődésében. Képzés és Gyakorlat, 19(3–4), 41–53. https://doi.org/10.17165/TP.2021.3-4.4
Lantos, T. (2024). Óvodavezetői kihívások a kollégák szakmai fejlődésének támogatásában. K. Józsa, D. Borbélyová, Y. Orsovics, A. Nagyová, L. Varga, K. Nagy, B. Pukánszky, P. Tóth (Eds.), 15th International Conference of J. Selye University. Pedagogical Section. Conference Proceedings. J. Selye University. https://doi.org/10.36007/4966.2024.167
Lukács-Kéméndi, Á. (2024). Mitől jó a ma óvodája? Óvodai Vezetési és Nevelési Módszertani Tanácsadó, Május,16–22.
Mándoki, R. & Hegedűs, R. (2024). A szülők óvodaválasztását meghatározó tényezők. Educatio, 33(4), 464–476. https://doi.org/10.1556/2063.33.2024.4.5
Mező, K. & Juhász, A. (2024). Óvodai intézményvezetők (igazgatók) véleménye a sajátos nevelési igényű gyermekek ellátásával és integrációjával kapcsolatban. Különleges Bánásmód Interdiszciplináris Folyóirat, 10(4), 69–79. https://ojs.lib.unideb.hu/kulonlegesbanasmod/article/view/15331/13140
Óvodai nevelés országos alapprogramja (ÓNOAP) (2025). Magyar Közlöny. 44. 2128–2140.
https://magyarkozlony.hu/dokumentumok/647d1b4425bb349cc9316be3eea68b56da823dd2/megtekintes
Szabó, É., Litke, M., & Jagodics, B. (2018). Az óvodapedagógusok kiégésének vizsgálata a munkaértékek tükrében. Iskolakultúra, 28(7), 51–63. https://doi.org/10.14232/ISKKULT.2018.7.51
Török, B. (2005). Óvodák és szülők – vonzások és választások. Educatio, 4, 787–804. https://epa.oszk.hu/01500/01551/00034/pdf/406.pdf
Török, B. (Ed.) (2015). Változások az óvodarendszerben. Véleménykutatások eredményei. 2014/15. Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet. https://mek.oszk.hu/15700/15711/15711.pdf
Villányi, Gy. (2014a). A magánóvodák helye, szerepe a kisgyermeknevelésben. Óvodai Vezetési és Nevelési Módszertani Tanácsadó, Március, 22–27.
Villányi, Gy. (2014b). A magánóvodák helye, szerepe a kisgyermeknevelésben 2. rész – Mi hogyan valósul meg, és mi befolyásolja az eredményes nevelést? Óvodai Vezetési és Nevelési Módszertani Tanácsadó, Április, 22–26.
Winnicott, D. W. (2000). Kisgyermek, család, külvilág. Animula.
Downloads
Published
How to Cite
Issue
Section
License
Copyright (c) 2026 Beáta Balog

This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-ShareAlike 4.0 International License.








