Time orientation and daily routines in eighteenth and nineteenth century Hungarian aristocratic childrearing

Authors

DOI:

https://doi.org/10.31074/gyntf.2026.2.20.28

Keywords:

time orientation, daily routine, home education, aristocracy

Abstract

Our study examines the temporal sequence of childrearing in nineteenth-century Hungarian high-aristocratic families through a comparison of institutional and home-based education. Our starting assumption is that family patterns shape time allocation, daily routines, and structures of obligation. The theoretical framework draws on classic approaches to time discipline and cultural reproduction (Thompson, 1967; Bourdieu, 1978; Németh, 2014; Meleg, 2009). Using qualitative analysis of historical sources and normative educational texts, we reconstruct day-part activity blocks, with particular attention to the skill and knowledge sequencees associated with girls’ education. As a primary source, we include Countess Sidonie Festetics’s 1795 examination booklet. Our findings suggest that precise hour-by-hour reconstruction of a timetable is rarely verifiable; however, morning religious-study routines, late-morning uistic-cognitive learning, afternoon skills and representational training, and evening family co-presence form stable patterns that can be interpreted within the logic of status maintenance and gendered role expectations (Virág, 2013; Gyáni–Szilágyi, 2024; Hughes, 1993).

Downloads

Download data is not yet available.

References

Andorka, R. (2000). Bevezetés a szociológiába. Osiris Kiadó.

Berlász, J., Busa, M., Gárdonyi, K. & Fülöp, G. (1960). Kazinczy Ferenc levelezése (23. köt.). Akadémiai Kiadó.

Bourdieu, P. (1978). A társadalmi egyenlőtlenségek újratermelődése. Gondolat Kiadó.

Czeke, M. (1938). Brunszvik Teréz grófnő naplói és feljegyzései. [Magyar Történelmi Társulat].

Festetics, Sz. (1795). Prüfung über den während der häusslichen Erziehung ertheilten Unterricht… Helikon Kastélymúzeum Könyvtára, Keszthely. (Jelzet: MISC135/29).

Fiáth, F. (1878). Életem és élményeim (I–II. köt.). Tettey Nándor és Társa.

Gyáni, G. & Kövér, G. (1998). Magyarország társadalomtörténete a reformkortól a második világháborúig. Osiris Kiadó.

Gyáni, G. & Szilágyi, A. (2024). Az arisztokrácia tündöklése és bukása Magyarországon, 1700–1957. HUN-REN BTK Történettudományi Intézet.

Hughes, K. (1993). The Victorian Governess. Hambledon.

Jósika, M. (1977). Emlékirat. Magyar Helikon.

Karácsony, A. (1995). Bevezetés a tudásszociológiába. Osiris–Századvég.

Kéri, K. (2018). Leánynevelés és női művelődés az újkori Magyarországon. Kronosz Kiadó.

Kéri, K. (2025). Brunszvik Teréz és a nőnevelés. Eruditio-Educatio, 20(4), 3–22. https://doi.org/10.36007/eruedu.2025.4.003-022

Kozma, T. (2001). Bevezetés a nevelésszociológiába. Nemzeti Tankönyvkiadó.

Lónyay, M. (1885). Gróf Lónyay Menyhért önéletrajzi töredéke. Budapesti Szemle, 102, 337–356.

Maisch, P. (2019). A lánynevelés lenyomatai 19. századi női naplókban. In Ács, M., Czeferner, D., Pusztafalvi, H. & Takács, Zs. M. (szerk.), „Asszonyoknak igen sokat kell tudni…” Új kutatások a nőnevelés történetéről (145–159. o.). Kronosz Kiadó.

Meleg, Cs. (2009). Időorientációk és esélykülönbségek. In Pusztai, G. & Rébay, M. (szerk.), Kié az oktatáskutatás? Tanulmányok Kozma Tamás 70. születésnapjára (32–45. o.). Csokonai Kiadó.

Németh, A. (2005). A magyar pedagógia tudománytörténete. Gondolat Kiadó.

Németh, A. (2014). Emberi idővilágok: Pedagógiai megközelítések. Gondolat Kiadó.

https://edit.elte.hu/xmlui/bitstream/handle/10831/32137/NemethA_Idovilag_2014jav.pdf

Podmaniczky, F. (1984). Egy régi gavallér emlékei. Helikon Kiadó.

Rébay, M. (2017). Gróf Széchényi Dénes (1828–1892) gyermekeinek nevelése a családi levelezés tükrében. In Sasfi, Cs. & Ugrai, J. (szerk.), Iskola, művelődés, társadalom (250–265. o.). Hajnal István Kör – Társadalomtörténeti Egyesület.

Somogyi, G. (2022). Rhédey Mária grófnő férjéhez, gróf Mikó Imréhez írott levelei (1848–1849). In Török, Zs. (szerk.), Női íráshasználat és kéziratos kultúra a hosszú 19. században (175–195. o.). reciti. https://real.mtak.hu/154785/1/Torok_Zsuzsa_MF_keziratos_verseskonyve.pdf

Splény, B. (1984). Splény Béla emlékiratai (1. köt.; közreadta Kendi Mária). Magvető Kiadó.

Széchenyi, I. (1830). Hitel. [Kiadó nélkül].

Teleki, B. (1845). Szózat a magyar főrendű nők nevelése ügyében. Pesti Hírlap, (587), 93.

Teleki, B. (1846). Nyilatkozat. Honderű, (24).

Teleki, J. (1818). Gyermekeim neveléséről való gondolataim. Erdélyi Muzéum, 10, 181–190.

Teleki, S. (1905). Emlékeim. Franklin-Társulat.

Thompson, E. P. (1967). Time, Work-Discipline and Industrial Capitalism. Past & Present, 38, 56–97. https://doi.org/10.1093/past/38.1.56

Virág, I. (2013). A magyar arisztokrácia neveltetése (1790–1848). Líceum Kiadó. https://archivum.uni-eszterhazy.hu/public/uploads/a-magyar-arisztokracia-neveltetese_56958c3466cb9.pdf

Downloads

Published

2026-06-01

How to Cite

Révész, J., & Révészné Pálfi, K. (2026). Time orientation and daily routines in eighteenth and nineteenth century Hungarian aristocratic childrearing. Journal of Early Years Education, 14(2), 20–28. https://doi.org/10.31074/gyntf.2026.2.20.28

Issue

Section

Thematic section