The impact of stories and cartoons on preschoolers' thinking
DOI:
https://doi.org/10.31074/gyntf.2026.2.183.210Keywords:
fairy tales, cartoon, thinking process, animationAbstract
In this study, we investigate a currently under-researched area, namely the impact of cartoons on (preschoolers’) thought processes. Our literature review shows that fairy tales, as the old reliable spontaneous developer, have been shown to have an effect on thought processes and we tried to interpret this in terms of another medium, the cartoon. Cartoons can offer ingenious visual solutions for children: they can infer through their visual and sound elements human feelings and thoughts. (M. Tóth, 1998). In the Hungarian world of cartoons, István Csukás’s
Pom Pom(animated by Ferenc Sajdik and directed by Attila Dargay) stands out, whose characters, movements and colours are easy for children to identify with. The aim of the research is to test the use of a fairy tale and its cartoon version in a kindergarten class. One of the main questions of the research is: Can a difference be shown between the two media (story and cartoon)? We could only work with a small number of participants: 10 (the number of children participating in the sessions was 12, but two once did not interact) four- to six-year- old children from a general kindergarten. Our research is based on qualitative (observation, written questioning) and quantitative (questionnaire, chi-square test) methods. The study was conducted as follows: first, the children listened to the story, and then we tried to process what they heard in a joint discussion. They then answered a total of 14 questions (five questions on character, five questions on movement and four questions on colour) one by one, using a whispering-based method so as not to influence each other’s answers. The test was carried out in the presence of two independent observers to ensure reliability (90% agreement on the correctness of the answers). The cartoon was tested using the same method. Our results show no significant difference in the thinking tasks solved after the story and the cartoon. Our research requires further and more extended investigation to be able to say with certainty that watching cartoons can be incorporated into pedagogy, but the current study may offer a foundation for developing this area.
Downloads
References
Bárczi, G. & Országh, L. (Eds.). (1959–1962). A magyar nyelv értelmező szótára. Akadémiai Kiadó. mese szócikk. https://mek.oszk.hu/adatbazis/magyar-nyelv-ertelmezo-szotara/kereses.php?kereses=mese
Bakonyi, A. (2001). Az óvodás gyerekek értékelési-mérési rendszerének elvi és gyakorlati kérdései. In Szivák, J. (Ed.), Minőség az óvodában. (pp 175-214.) Okker..
Bernard, P. (1980). L’animation socio-kulturelle. Presses Universitaires de France.
Boldizsár I. (2010). Meseterápia. Mesék a gyógyításban és a mindennapokban. Magvető Kiadó.
Cantillo Valero, C. (2015). The story to film animation: Semiology of digital storytelling. Revista de Comunicación de la SEECI, 19(38), 240–252. https://doi.org/10.15198/seeci.2015.38.115-140
Dankó, E. (2004). Nyelvi-kommunikációs nevelés az óvodában. Flaccus Kiadó.
Dizseri, E. (1999). Kockáról kockára – A magyar animáció krónikája 1948–1998. Balassi Kiadó.
Erdélyi, Á. & Antal, I. (1978). Rajz és animációs filmművészetünk – Négy rendező a műfajról, lehetőségeiről. Filmkultúra, (3), 64–73.
Falus, I. & Ollé, J. (2008). Az empirikus kutatások gyakorlata: Adatfeldolgozás és statisztikai elemzés. Nemzeti Tankönyvkiadó.
Farkas, S., Gál, F. & Pintér, H. (2024a). A mese és a rajzfilm óvodások körében való alkalmazásának validitásvizsgálata. In Habók, A. & Nagy, M. T. (Eds.), XX. Pedagógiai Értékelési Konferencia: Program és összefoglalók (p. 55), Szegedi Tudományegyetem Neveléstudományi Doktori Iskola. https://acta.bibl.u-szeged.hu/85447/1/pek_2024_055.pdf
Farkas, S., Gál, F. & Pintér, H. (2024b). A mese és a rajzfilm óvodások körében való alkalmazásának validitásvizsgálata. In Bocsi, V. & Csók, C. (Eds.), XXIV. Országos Neveléstudományi Konferencia: Absztraktkötet (p. 184). Debreceni Egyetem. https://onk2024.hu/doc/absztraktkotet_v7.pdf
Gödéné Török, I. (2013). Mesék, modern mesék: A mese poétikájának múltja és jelene. Nyugat-magyarországi Egyetem Kiadó. https://tananyag.uni-sopron.hu/19/1/nyme_talentum_II_BPK_lektoralas_mesek_160x235_03_email.pdf
Hódi Á. & Tóth, E. (2020). Mérőfeladatok és kérdőívtételek szerkesztése. JGYPK Kiadó. https://ojs.bibl.u-szeged.hu/index.php/modszertani-kozlemenyek/article/view/44405/43204
Iser, W. (2001). A fiktív és az imaginárius: Az irodalmi antropológia ösvényein (G. T. Molnár, Ford.). Osiris Kiadó.
Juhász, E. (1997). Az animáció, mint művelődési-művelési tevékenység. In Rubovszky K. (Ed.), Művelődéstudományi Tanulmányok (Acta Andragogiage et Cultura, 16) (pp. 25-34.). Kossuth Lajos Tudományegyetem Művelődéstudományi és Felnőttnevelési Tanszék. http://www.kulturasz.hu/letoltes/Juhasz_Erika_Az_animacio,_mint_muvelodesi_es_nevelesi_tevekenyseg.pdf
Kerekes, V. (2017). A mese és a mesélés alakulása a magyar óvodai nevelést szabályozó alapdokumentumokban és módszertani ajánlásokban. In Nagy, Á. (Ed.), Szolgálva, nem tündökölve. Trencsényi 70 (pp. 278-289). Iuvenis - Ifjúságszakmai Műhely, ISZT Alapítvány. https://mek.oszk.hu/18600/18644/18644.pdf
Kernács, G. (2006). Sajdik. Holnap Kiadó.
Király, I. (Ed.). (1982). Világirodalmi lexikon (8. kötet). Akadémiai Kiadó.
Kollega Tarsoly, I. (Ed.). (1996–2000). Magyarország a XX. században (3. kötet: Kultúra, művészet, sport és szórakozás: „Animáció” fejezet). Babits Kiadó. https://mek.oszk.hu/02100/02185/html/494.html
Kollega Tarsoly, I. (Ed.). (2004). Révai új lexikona (14. kötet). Babits Kiadó.
Komáromi, G. (1999). A titkok föltárulnak, a tabuk összetörnek: A modern gyermekpróza jelenségei. BáR, 7(2), 47–52.
Komáromi, G. (2004). A boszorkány jó, a tündér hétfejű, a hős kétbalkezes: Hét tételben a modern meséről. Könyvtári Levelező/lap, 16(5), 27–31.
Kovács, N. (2021). A rajzfilmek hatásai az óvodás gyermek pszichikai fejlődésére. (Szakdolgozat). II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola Pedagógia és Pszichológia Tanszék https://dspace.kmf.uz.ua/jspui/bitstream/123456789/1121/7/Kovacsik_N_A_rajzfilmek_hatasai_az_ovodas_2021.pdf
Lénárd, A. (2015). A digitális kor gyermekei. Gyermeknevelés, 3(1), 74–83. https://doi.org/10.31074/gyntf.2015.1.74.83
Limbos, E. (1974). Pratique et instruments de l’animation socio-kulturelle. Editions Fleurus
Limbos, E. (1985). Kulturális és szabadidős csoportok animálása. Népművelési Intézet.
Mérei, F & V. Binét, Á (1970). Gyermeklélektan. Gondolat Kiadó.
Mérei, F. & V. Binét, Á. (1981). Gyermeklélektan. Gondolat Kiadó.
Molnár, E. (2019). Mese vagy rajzfilm? = Tale or cartoon? Gradus, 6(3), 11–15. https://gradus.kefo.hu/archive/2019-3/2019_3_ART_002_Molnar.pdf
Muzsay, A. (2012, június 19). Sajdik Ferenc: „A rajzolást a ceruzára kell hagyni”. Hegyvidék Újság. https://hegyvidekujsag.hu/archivum-2007-xxxvii/sajdik-ferenc-rajzolast
M. Tóth, G. (1998). Az animációs film helye és szerepe a médiaoktatásban.Iskolakultúra 8(melléklet) M3-M18 https://epa.oszk.hu/00000/00011/00018/pdf/iskolakultura_EPA00011_1998_08_M2-M20.pdf
Nagy, J. (2009). Fejlesztés mesékkel. Mozaik Kiadó.
Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság. (2026). Digital parenting-kutatás 7–16 éves gyermekekkel és szüleikkel III. rész – 2025. https://nmhh.hu/dokumentum/256683/digital_parenting_teljes_kutatas_2025.pdf
Nyitrai, Á. (2009). Az összefüggés-kezelés fejlődésének segítése. In Nagy, J. (Ed.), Fejlesztés mesékkel. (pp. 53–79). Mozaik Kiadó.
Papp, M. (2018). Az osztenzív stimulusok szerepe a mesék átadásában és megértésében. Anyanyelv-pedagógia, 4. https://doi.org/10.21030/anyp.2018.4.2
Pintér, G., & Rózsa, G. (2016). A digitálistartalom-fejlesztés új lehetőségei: Okoskönyvek. Suliszerviz Kiadványok. https://kiadvany.suliszerviz.com/kiadvanyok/9-kiadvany-2016/182-2016-pinter-gergely-rozsa-gabor-a-digitalistartalom-fejlesztes-uj-lehetosegei-okoskonyvek
Pintér, H. (2009). Téma és motivációs lehetőség fogalmazásórán. Tanító, 47(8), 20–23.
Pintér, H. (2019). A mesemondás és a mesebefogadás hatásai az óvodás gyermekekre és a halmozottan sérült cerebrális paresis-es gyermekek mesélési folyamatainak tipikustól eltérő vonásai (Összegző tanulmány). Tudomány és Hivatás, 3(1), 11–22. pp. https://semmelweis.hu/pak/files/2019/06/Tudom%C3%A1ny-%C3%A9s-Hivat%C3%A1s_2019_1.pdf#page=11
Pintér, H., Szentgyörgyi, N., & Gál, F. (2024). Illusztrációval és illusztráció nélkül közvetített mese befogadásának validitásvizsgálata óvodások körében. Anyanyelv-pedagógia, 17(4), 16–33. https://doi.org/10.21030/anyp.2024.4.2
Pintér, H. (2025). Beszámoló a XXIV. Országos Neveléstudományi Konferenciáról. Anyanyelv-pedagógia, 18(2), 88–93. https://doi.org/10.21030/anyp.2025.2.10
Racskó, R. (2017). Digitális átállás az oktatásban. Gondolat Kiadó. https://doi.org/10.17717/IQKONYV.Racsko.2017
Simon, K. (2020). Információzz! De miért? Módszertani kézikönyv. Eszterházy Károly Egyetem. https://pegazus.uni-eszterhazy.hu/tankonyv/informaciozz_de_miert_modszertani_kezikonyv/Informaciozz_MODSZERTAN_tordelt_2020.pdf
Nyitrai, Á. A. (2016). Mese és mesélés. Iskolakultúra, 26(4), 75–83. https://doi.org/10.17543/ISKKULT.2016.4.75
Szunyogh, Sz. (1993). „Elszántam magam, hogy csak derűs meséket írok”. Köznevelés, 49(43), 4–5.
Timárné Hunya, T. (2004). A népmese és a műmese műfaji sajátosságairól. In Bálint, P. (Ed.), Közelítések a meséhez (pp. 103–107). Didakt Kiadó.
Tóthné, Sz. É. (1999). Csukás István meséinek éltető humora. In Sz. É. Tóthné (Ed.), A játszótársam, mondd, akarsz-e lenni? (pp. 55–59). Apáczai Csere János Tanítóképző Főiskola, Magyar Nyelvi és Irodalmi Tanszék. https://acta.bibl.u-szeged.hu/28341/1/modszertani_039_005_198-200.pdf
Tölgyessy, Zs. (2019). Az élőszavas mesemondásra épülő interaktív népmese-feldolgozás. Iskolakultúra, (29)1, 79−86. https://www.iskolakultura.hu/index.php/iskolakultura/article/view/31909/31460
Utasi, A. (2016). Réber László bűvös erejű vonalai: A karikatúraszerű megjelenítés a magyar gyermekkönyv-illusztrációban. Kép-Tár, 13(4), 5–21. https://epa.oszk.hu/03000/03095/00019/pdf/EPA03095_art_limes_2016_4.pdf
Varga, Z. (2023). Magyar animációs rendezőportrék. MMA Kiadó.
Zóka, K. (2007). A meseválasztás kérdései az óvodában. Könyv és Nevelés, 9(2), 43–51. https://efolyoirat.oszk.hu/01200/01245/00034/pdf/zk_0702.pdf
Internetes forrás
index.hu (2010.08.19.) Sajdik Ferenc 80 éves. Index. Forrás: https://index.hu/kultur/klassz/2010/08/19/sajdik_ferenc_80_eves/
Vates https://vates.hu/blogs/publikaciok/sajdik-ferenc-pom-pom-mesei-gomboc-artur-rajzolas-interju
Downloads
Published
How to Cite
Issue
Section
License
Copyright (c) 2026 Simon Farkas, Franciska Gál
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-ShareAlike 4.0 International License.
