The impact of the changes to the National Core Curriculum 2020 on students’ environmental knowledge and attitudes
DOI:
https://doi.org/10.31074/gyntf.2025.2.377.392Keywords:
NAT2020, Environmental studies, integrated teaching method, natural science knowledge of pupilsAbstract
The new Hungarian National Core Curriculum (NAT 2020) was introduced in September 2020, and the additional changes created a challenge for primary schools because the subject of Environmental Studies in Year 1 and Year 2 was dropped and its contents were integrated into other subjects. The main aim of our research group was to monitor the effect of the integrated education system. We measured the efficiency of the traditional and integrated education system at the beginning of Year 3. The first two survey periods of Year 3 were performed in the Autumn of 2021 and 2022 with 564 questionnaires about pupils’ attitudes and knowledge of the natural sciences Twenty-six classes at seven primary schools were involved in this survey period. In the knowledge test, we measured the abilities, species knowledge, knowledge of units of measurement and also knowledge about the human body and healthy eating. The evaluation was summarized in terms of points. The data show some differences between the knowledge of children studied under the old and the new Curriculum. The students who studied under NAT2012 achieved measurably better results, though the difference was not very great. We also compared the results of students who studied traditional Environmental Studies and an integrated form of ES under NAT2020. The results are similar, the pupils with separated Environmental Studies lessons reached significantly better results. The attitude was very similar in the three groups, the most favourable themes were the experiments and animals, and the least liked the knowledge about the human body. The negative effect of the change in environmental education on the knowledge level of the children is demonstrable in the third grade. However our survey was not representative of Hungary, but based on our preliminary results, it can be concluded that the foundation of children’s natural science knowledge has been damaged and has become more uncertain.
Downloads
References
Csapó, B. (2000). A tantárgyakkal kapcsolatos attitűdök összefüggései. Magyar Pedagógia, 100(3), 343–366.
Doba, L. & Szántóné Tóth, H. (2019). A környezetismeret tantárgy attitűdvizsgálata egy pilot mérés tükrében. Képzés és Gyakorlat, 17(2), 79–90. https://doi.org/10.17165/TP.2019.2.6 DOI: https://doi.org/10.17165/TP.2019.2.6
Homoki, E. 2014. A földrajz tantárgy tartalma és oktatási helyzete hazánkban, szomszédos országok összehasonlításában In Kóródi, T., Sansumné Molnár, J., Siskáné Szilasi, B. & Dobos, E. (Eds.), VII. Magyar Földrajzi Konferencia kiadványa (pp 173–183). ME Földrajz-Geoinformatika Intézet.
Homoki, E. (2021). A környezetismeret tantárgy a NAT 2020 alapján, elvesztegetett évek. In Fodor, R., Karainé Gombocz, O. & Miklós, Á. K. (Eds.), Pedagógiai változások – a változás pedagógiája III. (pp. 137–144). Szaktudás Kiadó Ház.
Homoki, E. (2023. november 3–4). Környezetismeret tárgy tartalmi változásainak következményei . A tanító-, óvó- és a csecsemő- és kisgyermeknevelő képzés aktuális kérdései Magyarországon és a Kárpát-medencében nemzetközi tudományos konferencia, ELTE Tanító és Óvóképző Kar, Budapest, Hungary.
Kulman, K., Dancs, G. E., Bauer, Z., B. Zsoffay, K., Bihariné Krekó, I., Fülöp, V., Gyimes, B., Józsa, I. M., Koósné Sinkó, J., Láng, A., Mesterházy, F., Venyingi, B., Vitályos, G. Á. Szurdoki, E. (2025). A becslés, mérés kompetencia-komponens különbségei a 2012-es és a 2020-as Nemzeti alaptanterv alapján tanuló diákok között. Gyermeknevelés Tudományos Folyóirat, 13(?), ??-??. DOI: https://doi.org/10.31074/gyntf.2025.1.41.52
Major, L. (2012). A környezeti nevelés szerepe a környezettudatos magatartás formálásában. Iskolakultúra, 22(9), 67–79.
Makádi, M., Radnóti, K., Róka, A. & Victor, A. (2015). A természetismeret tanítása és tanulása. Szakmódszertani tankönyv. ELTE, Természettudományi Kar. https://doi.org/10.21862/978-963-284-670-5 DOI: https://doi.org/10.21862/978-963-284-670-5
Nagy, L., Korom, E., Pásztor, A., Veres, G & B. Németh, M. (2015). A természettudományos gondolkodás online diagnosztikus értékelése. In Csapó, B., Korom, E. & Molnár, Gy. (Eds.), A természettudományi tudás online diagnosztikus értékelésének tartalmi keretei (pp. 35–117). Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet.
ÓNOAP (2012). 363/2012. (XII. 17.) Korm. rendelet az Óvodai nevelés országos alapprogramjáról. https://njt.hu/jogszabaly/2012-363-20-22.5#ME1 (2024.10.30).
ÓNOAP (2018). 137/2018. (VII. 25.) Korm. rendelet az Óvodai nevelés országos alapprogramjáról szóló 363/2012. (XII. 17.) Korm. rendelet módosításáról. https://njt.hu/jogszabaly/2018-137-20-22 (2024.10.30).
R Core Team (2021). R: A language and environment for statistical computing. R Foundation for Statistical Computing, Vienna, Austria. https://www.R-project.org
Schróth, Á. (2015, Ed.). Környezettan szakmódszertan - környezettan szakos tanárjelöltek részére. Eötvös Loránd Tudományegyetem.
Varga, A. (2022). Iskolák a fenntartható jövőért. L’Harmattan Kiadó.
Véghelyi, J. & Pákozdi, E. (1995). Segédanyag a természetismeret tantárgypedagógia tanulásához. ELTE TÓFK.
Zar, J.H. (1998). Biostatistical Analysis. Prentice Hall.
NAT (2012). 110/2012. (VI. 4.) Korm. rendelet A Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról. Magyar Közlöny, 66. (2012. 06 4.), 10635–10847.
NAT (2020). 5/2020. (I. 31.) Korm. rendelet a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 110/2012. (VI. 4.) Korm. rendelet módosításáról. Magyar Közlöny, 17. (2020. 01 31.), 290–446.
Downloads
Published
How to Cite
Issue
Section
License
Copyright (c) 2025 Author
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-ShareAlike 4.0 International License.
