Online diagnostic assessment of timbre perception in children aged 5–9
DOI:
https://doi.org/10.31074/gyntf.2025.2.276.290Keywords:
music education, timbre perception, eDia, online testAbstract
There number of research studies on timbre perception is limited, and only a few have investigated to what extent preschool music education can support the development of language skills. The aim of our study was to investigate the development of the perception of timbre in children aged 5-9 years. Our pilot study developed an online timbre perception test which was completed by 5-7-year-old preschool and 6-9-year-old primary school children (n=118; 47% girls). Data were recorded in the Electronic Diagnostic Assessment System (eDia). The reliability of the test, Cronbach’s alpha=0.822, was found to be adequate. The mean performance of the children on the timbre perception test was 76.44%, (SD=16.65). More than 80% of the sample answered the questions in the natural sounds’ subtest better than the questions on the musical sounds subtest (71%). With a background questionnaire, we explored the relationship between timbre perception and some background variables. First grade students performed significantly worse than kindergarten children (F=9.796, p=0.000). One-third of the participants were music school students who performed significantly better on the whole test (t=2.482, p=0.015), the musical sounds subtest (t=2.371, p=0.019) and the natural sounds’ subtest (t=2.070, p=0.041). Our findings may contribute to a more detailed understanding of the characteristics of children’s timbre perception and help to develop timbre hearing with the help of an objective measurement tool, and hopefully also improve their reading comprehension skills.
Downloads
References
Álamos-Gómez, J.,Tejada, J. & Farías, F. (2023). Cognitive processing of rhythm in primary education: encounters between teaching practice and scientific evidence, Music Education Research, 25(4), 435–446. https://doi.org/10.1080/14613808.2023.2249020 DOI: https://doi.org/10.1080/14613808.2023.2249020
Asztalos, K. (2016). A zenei észlelési képesség szerkezete és fejlődése 5–17 éves korban – online diagnosztikus mérések óvodai és iskolai környezetben. PhD-értekezés, Szegedi Tudományegyetem.
Asztalos, K. (2019). A zenei észlelés területei és főbb modelljei. Parlando, 19(4), oldalszám nélkül. https://www.parlando.hu/2019/2019-4/Asztalos_Kata.pdf (2024. 01. 20.)
Asztalos, K. & Csapó, B. (2015). Zenei képességek online diagnosztikus mérése. In B. Csapó & A. Zsolnai (Eds.), Online diagnosztikus mérések az iskola kezdő szakaszában (pp. 245–267). Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet (OFI).
Battle, J. B. (2000). The Effects of Three Different Levels of Skill Training in Musical Timbre Discrimination on Alphabet Sound Discrimination in PreKindergarten and Children. PhD-értekezés. https://digital.library.unt.edu/ark:/67531/metadc2544/ (2024. 01. 20.)
Buzás, Zs. (2013). Kodály Zoltán Pedagógiai célú zeneműveinek felhasználása a zeneművészeti szakközépiskolákban. Parlando, 13(2). https://www.parlando.hu/2013/2013-2/2013-2-04-Buzas.htm (2024. 01. 14.)
Buzás, Zs. (2017). Testing the music reading skills of 10- to 14 year-old students. (Doctoral dissertation). University of Szeged.
Dahlhaus, C. & Eggebrecht, H. (2004). Mi a zene? Osiris Kiadó.
Dudás, E. & Buzás, Zs. (2021). Felső tagozatos tanulók hangszerismeretének vizsgálata online tesztkörnyezetben. Parlando, 21(3), oldalszám nélkül. https://www.parlando.hu/2021/2021-3/Dudas_Eleonora-Buzas_Zsuzsa.pdf (2024. 01. 20.)
Durá, J. A., & Tejada, J. (2021). Rhythm pattern discrimination by primary school students. Research Studies in Music Education, 43(3), 528–547. https://doi.org/10.1177/1321103X19869056 DOI: https://doi.org/10.1177/1321103X19869056
Erős, I. (1993): Zenei alapképesség. Akadémiai Kiadó.
Fazekasné, M. (2021). A beszédhanghallás fejlesztése óvodában, iskolában. Mozaik Kiadó.
Forrai, K. (2004). Ének az óvodában. EMB Zeneműkiadó Kft.
Gyarmathy, É. (2013). Tehetség és tehetséggondozás a 21. század elején Magyarországon. Neveléstudomány, 12(2), 90–106.
Handel, S. & Erickson, M. (2001). A Rule of Thumb: The Bandwidth for Timbre Invariance Is One Octave. Music Perception: An Interdisciplinary Journal, 1(19). 121–126. https://doi.org/10.1525/mp.2001.19.1.121 DOI: https://doi.org/10.1525/mp.2001.19.1.121
Hegedűsné, Zs. (2016). Hangszerekkel a kisgyermekek között. In: K. Gyöngy (Ed.), Első lépések a művészetek felé II. Az ének-zenei nevelés lehetőségei kisgyermekkorban (pp. 109–201). Dialóg Campus.
Janurik, M. (2010). A zenei hallási képességek fejlődése és összefüggése néhány alapkészséggel 4–8 éves kor között. PhD-értekezés, Szegedi Tudományegyetem.
Janurik, M., & Józsa, K. (2016). A zenei képességek összefüggése a DIFER készségekkel óvodáskorban. Gyermeknevelés, 16(1), 49-69.
Lukács, B., & Honbolygó, F. (2021). A zenei transzferhatás kognitív és idegtudományi háttere. In. F. Honbolygó, & B., Lukács (Eds.), Az aktív zenetanulás két modelljének pszichológiai és idegtudományi hatásvizsgálata (pp. 8–20). Támogatott Kutatócsoportok Irodája.
McAdams, S. & Giordano, B. L. (2009). The perception of musical timbre. In Hallam, S., I. Cross & Thaut, M. (Eds.), The Oxford Handbook of Music Psychology (pp. 72–80). Oxford University Press.
Nichols, B. E. & Springer, D. G. (2022). Interval Identification Predicts Success in Melodic Dictation. Journal of Research in Music Education, 70(1), 109–126. https://doi.org/10.1177/00224294211011962 DOI: https://doi.org/10.1177/00224294211011962
Oktatási Hivatal (2020). Kerettanterv az általános iskola 1-4. évfolyam számára. Ének-zene 1–4.évfolyam. https://www.oktatas.hu/kozneveles/kerettantervek/2020_nat/kerettanterv_alt_isk_1_4_evf/ (2024. 01. 14.)
Óvodai nevelés országos alapprogram (2012). A Kormány 363/2012. (XII.17.) Korm. rendelete.
Peretz, I. & Coltheart, M. (2003). Modularity of music processing. Nature Neuroscience, 6(7), 688–691. https://doi.org/10.1038/nn1083 DOI: https://doi.org/10.1038/nn1083
Szarka, J. (2004). Hipp, hopp, haja, hopp, merre van a zene, hop? In J. Döbrössy (Ed.), Ének-zene nevelés (pp. 45–58). Trezor Kiadó.
Trehub, S. (2003). The developmental origins of musicality. Nature Neuroscience, 6, 669–673. https://doi.org/10.1038/nn1084 DOI: https://doi.org/10.1038/nn1084
Turmezeyné, H., E., Máth, J. & Balogh, L. (2005). Zenei képességek és iskolai fejlesztés. Magyar Pedagógia, 5(2), 207–236.
Downloads
Published
How to Cite
Issue
Section
License
Copyright (c) 2025 Author
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-ShareAlike 4.0 International License.
