The need to transform parental contact forms in light of today’s challenges
DOI:
https://doi.org/10.31074/gyntf.2025.2.175.196Keywords:
social and emotional development, kindergarten readiness, school readiness, cooperation, digital awarenessAbstract
The last decades have seen significant changes in both childcare and education. Social and emotional immaturity, pre-school and school immaturity, and a lack of digital awareness are major challenges for parents, teachers and professionals. These difficulties not only affect the personal development of individuals, but also have a long-term impact on the whole of society. Effectively addressing these problems requires a holistic approach, development tailored to children’s individual skills and close cooperation between parents and teachers. This study aims to improve the cooperation between pre-school and family by rethinking traditional models of contact and exploring practical options in the context of pre-school education in light of today’s challenges. Quality early childhood education is no longer possible without the cooperation of children’s families. The advisory and facilitating role of the teacher has come to be of particular importance.
Downloads
References
Alexander, K. L., Entwisle, D. R. & Horsey, C. S. (1997). From First Grade Forward: Early Foundations of High School Dropout. Sociology of Education, 70(2), 87–107. https://doi.org/10.2307/2673158 DOI: https://doi.org/10.2307/2673158
American Psychological Association (2019, december 12). Digital guidelines: Promoting healthy technology use for children. https://www.apa.org/topics/social-media-internet/technology-use-children (2014. 12.22.)
Bioulac S, Arfi L. & Bouvard M. P. (2008). Attention deficit/hyperactivity disorder and video games: A comparative study of hyperactive and control children. European Psychiatry, 23(2), 134-141. https://doi.org/10.1016/j.eurpsy.2007.11.002 DOI: https://doi.org/10.1016/j.eurpsy.2007.11.002
Bishop, D. V. M. (1997). Uncommon Understanding: Development and Disorders of Language Comprehension in Children. Psychology Press. https://doi.org/10.4324/9780203381472 DOI: https://doi.org/10.4324/9780203381472
Campbell, S. B., Denham, S. A., Howarth, G. Z., Jones, S. M., Whittaker, J. V., Williford, A. P., Willoughby, M. T., Yudron, M. & Darling-Churchill, K. E. (2016). Commentary on the review of measures of early childhood social and emotional development: Conceptualization, critique, and recommendations. Journal of Applied Developmental Psychology, 45, 19–41. https://doi.org/10.1016/j.appdev.2016.01.008 DOI: https://doi.org/10.1016/j.appdev.2016.01.008
Clay, R. A. (2018, november 1). Treating the misuse of digital devices. Monitor on Psychology, 49(10). https://www.apa.org/monitor/2018/11/cover-misuse-digital (2024.12.22.)
Darvas, Á. & Tausz, K. (2005): Az óvoda lehetőségei a gyermekszegénység csökkentésében. Educatio, 4. 777–786.
Dávid, M., Nyitrai, Á. & Podráczky, J. 2018. Gyermekút. A pedagógiai tanácsadás szerepe a kora gyermekkori intervencióban módszertani kézikönyv. Családbarát Ország Nonprofit Közhasznú Kft. Budapest. https://gyermekut.hu/pdf/Pedagogiai_tanadacsas_e-verzio.pdf (2025. 01. 04.)
Denham, S. A., Bassett, H. H. & Zinsser, K. (2012). Early Childhood Teachers as Socializers of Young Children’s Emotional Competence. Early Childhood Education, 40, 137–143. https://doi.org/10.1007/s10643-012-0504-2 DOI: https://doi.org/10.1007/s10643-012-0504-2
Domoff, S. E., Harrison, K., Gearhardt, A. N., Gentile, D. A., Lumeng, J. C. & Miller, A. L. (2019). Development and validation of the Problematic Media Use Measure: A parent report measure of screen media “addiction” in children. Psychology of Popular Media Culture, 8(1), 2–11. https://doi.org/10.1037/ppm0000163 DOI: https://doi.org/10.1037/ppm0000163
Elias, M. J. & Arnold, H. (2006). The Educator’s Guide to Emotional Intelligence and Academic Achievement. Social-emotional learning in the classroom. Corwin Press. https://archive.org/details/educatorsguideto0000unse_v1q2 (2025. 01. 04.)
Erdei, R. (2021). Az iskolakezdés és iskolára való érettség/alkalmasság néhány kérdése. https://www.academia.edu/44709282/Az_iskolakezd%C3%A9s_%C3%A9s_iskolaalkalmass%C3%A1g_n%C3%A9h%C3%A1ny_k%C3%A9rd%C3%A9se (2025. 01. 04.)
Gentile D. A., Choo H., Liau A., Sim T., Li D., Fung D. & Khoo A. (2011). Pathological video game use among youths: a two-year longitudinal study. Pediatrics, 127(2), 319-29. https://doi.org/10.1542/peds.2010-1353 DOI: https://doi.org/10.1542/peds.2010-1353
Gottman J. & DeClaire J. (2016). Gyerekek érzelmi intelligenciája - Nevelés szívvel-lélekkel. Jaffa Kiadó És Kereskedelmi Kft.
Gyarmathy, É. (2012). Ki van kulturális lemaradásban? In: Tóth-Mózer, Sz., Lévai, D. & Szekszárdi, J. (Eds..) Digitális Nemzedék Konferencia – Tanulmánykötet. ELTE, Budapest. 9–16. https://www.eltereader.hu/media/2014/05/Digitalis_nemzedek_2012_konferenciakotet_READER.pdf (2024. 12. 28.)
Halle, T. G. & Darling-Churchill, K. E. (2016). Review of measures of social and emotional development. Journal of Applied Developmental Psychology, 45, 8–18. https://doi.org/10.1016/j.appdev.2016.02.003 DOI: https://doi.org/10.1016/j.appdev.2016.02.003
Han, D. H., Lee, Y. S., Na, C., Ahn, J. Y., Chung, U. S., Daniels, M. A., Haws, C. A. & Renshaw, P. F. (2009). The effect of methylphenidate on Internet video game play in children with attention-deficit/hyperactivity disorder. Comprehensive Psychiatry, 50(3), 251–256. https://doi.org/10.1016/j.comppsych.2008.08.011 DOI: https://doi.org/10.1016/j.comppsych.2008.08.011
Heckman, J. J. (2006). Skill Formation and the Economics of Investing in Disadvantaged Children. Science, 312(5782), 1900–1902. https://doi.org/10.1126/science.1128898 DOI: https://doi.org/10.1126/science.1128898
Henderson, A. T. & Mapp, K. L. (2002). A New Wave of Evidence: The Impact of School, Family, and Community Connections on Student Achievement. Southwest Educational Development Laboratory. https://sedl.org/connections/resources/evidence.pdf (2024. 12. 03.)
Herczog, M. (2008). A kora gyermekkori fejlődés elősegítése. In Fazekas, K., Köllő, J. & Varga, J. (Eds.). Zöld könyv: a magyar közoktatás megújításáért. Ecostat Gazdaságelemző és Informatikai Intézet. Budapest.
Hódi, Á., Tóth, E., B Németh, M. & Dombi, A. (2019). Óvodások IKT-használata otthon szülői minta és szerepvállalás. Neveléstudomány, 7(2), 22–41. https://doi.org/10.21549/NTNY.26.2019.2.2 DOI: https://doi.org/10.21549/NTNY.26.2019.2.2
Huddleston, B. (2019). Digitális kokain. Út az egyensúly felé. Immanuel Alapítvány kiadó.
Hüther G. & Renz-Polster H. (2017). Vissza a gyökerekhez – Így fejlődnek „ezek a mai gyerekek”. Ursus Libris.
Kardaras, N. (2017). A képernyő rabjai – Avagy hogyan rabolja el gyermekeinket a képernyő, és hogyan törhetjük meg a varázslatot. Jaffa Kiadó és Kereskedelmi Kft.
Koepp, M. J., Gunn, R. N., Lawrence, A. D., Cunningham, V. J., Dagher, A., Jones, T., Brooks, D. J., Bench, C. J. & Grasby, P. M. (1988). Evidence for Striatal Dopamine Release during a Video Game. Nature, 393(6682), 266–268. https://doi.org/10.1038/30498 DOI: https://doi.org/10.1038/30498
Komjáthy, Zs. (2018). „Fogyatékosító” hatások nyomában – Iskolaérettségi problémák, tanulási nehézségek a 21. században. Új Pedagógiai Szemle, 68(11-12), 72-80.
Konok, V., Bunford, N. & Miklósi, Á. (2019). Associations between child mobile use and digital parenting style in Hungarian families. Journal of Children and Media, 14(1), 91–109. https://doi.org/10.1080/17482798.2019.1684332 DOI: https://doi.org/10.1080/17482798.2019.1684332
Konok, V., Peres, K., Ferdinandy, B., Jurányi, Z., Bunford, N., Ujfalussy, D. J., Réti, Z., Kampis, G. & Miklósi, Ádám. (2020). Hogyan hat a mobileszköz-használat az óvodások figyelmére és társas-kognitív készségeire?. Gyermeknevelés Tudományos Folyóirat, 8(2), 13–31. https://doi.org/10.31074/gyntf.2020.2.13.31 DOI: https://doi.org/10.31074/gyntf.2020.2.13.31
Kracht, C. L., Redman, L. M., Bellando, J., Krukowski, R. A. & Andres, A. (2023). Association between maternal and infant screen time with child growth and development: A longitudinal study. Pediatric Obesity, 18(7), e13033. https://doi.org/10.1111/ijpo.13033 DOI: https://doi.org/10.1111/ijpo.13033
KSH (2023). Digitális társadalom. https://ksh.hu/s/helyzetkep-2023/#/kiadvany/digitalis-tarsadalom/az-egyes-digitalis-ismeretszintekkel-rendelkezok-aranya-korcsoportok-szerint-az-internethasznalok-koreben-2023 (2025. 02. 12.)
Kwon, J.-H., Chung, C. S. & Lee, J. (2011). The effects of escape from self and interpersonal relationship on the pathological use of internet games. Community Mental Health Journal, 47(1), 113–121. https://doi.org/10.1007/s10597-009-9236-1 DOI: https://doi.org/10.1007/s10597-009-9236-1
Lazsádi, Cs. (2017). A mikrokörnyezeti tényezők hatása a szociális kompetencia fejlődésére óvodáskorban. Kolozsvári Egyetemi Kiadó. https://mek.oszk.hu/18800/18852/18852.pdf (2025. 01. 04.)
Liszkai-Peres, K., Budai, Z., Kocsis, A., Jurányi, Z., Pogány, Á., Kampis, G., Miklósi, Á. & Konok, V. (2024). Association between the use of mobile touchscreen devices and the quality of parent-child interaction in preschoolers. Frontiers in Child and Adolescent Psychiatry, 3, 133-243. https://doi.org/10.3389/frcha.2024.1330243 DOI: https://doi.org/10.3389/frcha.2024.1330243
MDOS. (2016). Magyarország Digitális Oktatási Stratégiája https://digitalisjoletprogram.hu/files/55/8c/558c2bb47626ccb966050debb69f600e.pdf (2024.12. 28.)
Nagy, A. (2022). A legfontosabb soft skillek: nélkülük nem lehet sikeres sem a munkavállaló, sem a vállalat. https://www.agoraintezet.hu/legfontosabb-soft-skillek-munkahelyen/ (2024. 11. 21.)
ÓNOAP 2012. 363/2012.(XII. 17.) Korm. rendelet. Magyar Közlöny, 171, 28223–28232.
https://net.jogtar.hu/getpdf?docid=a1200363.kor&targetdate=&printTitle=363/2012.+%28XII.+17.%29+Korm.+rendelet (2024. 12. 08.)
Pál, F. (2023. 12. 16.). Okos eszközök – okos emberek. [előadás]. Búzaszem. https://cserhatsurany.vaciegyhazmegye.hu/2024/01/06/okos-eszkozok-okos-emberek/
Paulus, F. W., Joas, J., Friedmann, A., Fuschlberger, T., Möhler, E. & Mall, V. (2024). Familial context influences media usage in 0- to 4-year old children. Frontiers in Public Health, 11, 1256287. https://doi.org/10.3389/fpubh.2023.1256287 DOI: https://doi.org/10.3389/fpubh.2023.1256287
Perlai, R. (2014). Erkölcsi nevelés az óvodában. Az óvodáskor viselkedéskultúrája. Flaccus Kiadó.
Pintér, M. (2024). The IT habits and mathematical experience base of the ’alpha generation’ in Hungary: Some results of an online questionnaire survey. Gyermeknevelés Tudományos Folyóirat, 12(2), 24–44. https://doi.org/10.31074/gyntf.2024.2.24.44 DOI: https://doi.org/10.31074/gyntf.2024.2.24.44
Útmutató (1989). Útmutató a bölcsődei gondozónők családlátogatásához. Bölcsődék Országos Módszertani Intézete. Szociális- és Egészségügyi Minisztérium Gazdasági Igazgatósága.
Rimm-Kaufman, S. E. & Pianta, R. C. (2000). An Ecological Perspective on the Transition to Kindergarten: A Theoretical Framework to Guide Empirical Research. Journal of Applied Developmental Psychology, 21(5), 491-511, https://doi.org/10.1016/S0193-3973(00)00051-4. DOI: https://doi.org/10.1016/S0193-3973(00)00051-4
Shonkoff, J. P. & Phillips, D. A. (2000). From Neurons to Neighborhoods: The Science of Early Childhood Development. National Academy Press. https://doi.org/10.17226/9824 DOI: https://doi.org/10.17226/9824
Smohai, M., Tóth, D. & Mirnics, Zs. (2013). A számítógépes játékpreferencia vizsgálata. Magyar Pszichológiai Szemle, 68(2), 245–258. https://doi.org/10.1556/mpszle.68.2013.2.4 DOI: https://doi.org/10.1556/mpszle.68.2013.2.4
Snow, C. E., Burns, M. S. & Griffin, P. (Eds.). (1998). Preventing Reading Difficulties in Young Children. National Academy Press. https://doi.org/10.1002/pits.10011 DOI: https://doi.org/10.1002/pits.10011
Streegan, C. J. B., Lugue, J. P. A. & Morato-Espino, P. G. (2022). Effcts of screen
time on the development of children under 9 years old: A systematic review.
Journal of Pediatric and Neonatal Individualized Medicine, 11(1),
e110113. https://doi.org/10.7363/110113
Szabó-Prievara, D. K. & Nádudvari, G. E. (2023). A családi minta fontossága – szülő és gyermek médiahasználata a COVID-19 idején. Iskolakultúra, 33(1-2), 93–110. https://doi.org/10.14232/iskkult.2023.1-2.93 DOI: https://doi.org/10.14232/iskkult.2023.1-2.93
Szvatkó, A., Borovics, B., Eckhardt, D. & Somlai, B. 2018. Gyermekút. Óvodai fejlődéskövető szűrővizsgálatok rendszere az iskolába lépés idejéig. Protokoll. Családbarát Ország Nonprofit Közhasznú Kft. Budapest. https://gyermekut.hu/pdf/1_2_ovodai_szurovizsgalatok_rendszere_iskolaba_lepes_idejeig.pdf (2025. 01. 04.)
Uzsalyné Pécsi, R. (2010). A sikeres nevelés kulcsa: az érzelmi intelligencia fejlesztése. A lélek mozgását kísérő nevelés. Felnőttkor, csecsemő- és kisgyermekkor. Kulcs a Muzsikához kiadó. Pécs.
Uzsalyné Pécsi, R. (2020). Fejleszt vagy rombol? – Kulcs az okoseszközök okos használatához. Kulcs a Muzsikához kiadó. Pécs.
Uzsalyné Pécsi, R. (2023. 02. 16.). A képernyő és a gyermeki idegrendszer. Fejleszt vagy rombol? [előadás]. MTA, Felolvasóterem. Család és hivatás konferencia, https://www.haromkiralyfi.hu/csalad-es-hivatas-konferencia (2024. 12. 05.)
World Health Organization (2022). ICD-11: International classification of diseases (11th revision). https://icd.who.int/ (2024. 11. 12.)
Zamfir, M. (2018). The consumption of virtual environment more than 4 hours/day, in the children between 0-3 years old, can cause a syndrome similar with the autism spectrum disorder. Journal of Literary Studies, 13, 1–12. https://psihologmariuszamfir.ro/wp-content/uploads/2022/10/JRlS-13.2018-C1.pdf (2024. 12. 18.)
Zsolnai, A. (2017). A szocialitás fejlesztése 48 éves életkorban. Módszertani segédanyag óvodapedagógusoknak és tanítóknak. (4. kiadás). Mozaik Kiadó.
Downloads
Published
How to Cite
Issue
Section
License
Copyright (c) 2025 Author
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-ShareAlike 4.0 International License.
