Environmental education in two high schools with different environmental characteristics in Budapest
DOI:
https://doi.org/10.31074/gyntf.2025.1.143.160Keywords:
sustainability education, environmental education, environmental awareness, bird-friendly school, Városmajori Gimnázium, Vörösmarty Mihály GimnáziumAbstract
This study aims to show the practical possibilities for environmental education in two Hungarian public secondary school communities, one located in the city centre and the other one in a green-belt zone in Buda. The authors describe good practices through specific examples, which in most cases require only creativity and commitment to environmental education. Over the years, the authors have implemented a variety of school-based programmes related to environmental education with the active involvement of pupils. Examples include the display of infographics and posters made by pupils; the installation and monitoring of bird boxes, feeders and waterers; greening of the schools (e.g. creating raised garden beds, planting trees, propagating and caring for leafy plants); litter picking and rethinking the waste collection system. Particular emphasis has been placed on integrating these programmes into the classroom environment, engaging hundreds of pupils. We strive here to present the experience that we gained, the organisations that support our case, the difficulties we encountered and the success we achieved.
Downloads
References
Angyal, Zs. (2020). A természetismeret tantárgyat érintő változások a 2020-as Nemzeti alaptantervben és a kerettantervben. GeoMetodika, 4(2), 47–52. https://geometodika.hu/wp-content/uploads/GM_09_2020_04_02.pdf (2024.01.30.)
Ágoston, C., Csaba, B., Nagy, B., Kőváry, Z., Dúll, A., Rácz, J. & Demetrovics, Zs. (2022a). Identifying Types of Eco-Anxiety, Eco-Guilt, Eco-Grief, and Eco-Coping in a Climate-Sensitive Population: A Qualitative Study. International Journal of Environmental Research and Public Health, 19(4), 2461. https://doi.org/10.3390/ijerph19042461 DOI: https://doi.org/10.3390/ijerph19042461
Ágoston, C., Nagy, B., Nesztor, A., Varga, A. & Demetrovics, Zs. (2024). „Ej, ráérünk arra még?” – Az időperspektíva, az ökobűntudat, a megküzdés, a jövőre vonatkozó tervek és a környezettudatos cselekvés közötti összefüggések vizsgálata magyar serdülők körében. Magyar Pszichológiai Szemle, 78(4), 605–624. https://doi.org/10.1556/0016.2023.00071 DOI: https://doi.org/10.1556/0016.2023.00071
Ágoston, C., Urbán, R., Nagy, B., Csaba, B., Kőváry, Z., Kovács, K., Varga, A., Dúll, A., Mónus, F., Shaw, C. A. & Demetrovics, Zs. (2022b). The psychological consequences of the ecological crisis: Three new questionnaires to assess eco-anxiety, eco-guilt, and ecological grief. Climate Risk Management, 37, 100441. https://doi.org/10.1016/j.crm.2022.100441 DOI: https://doi.org/10.1016/j.crm.2022.100441
Ardoin, N. M., Bowers, A. W. & Gaillard, E. (2020). Environmental education outcomes for conservation: A systematic review. Biological Conservation, 241, 108224. https://doi.org/10.1016/j.biocon.2019.108224 DOI: https://doi.org/10.1016/j.biocon.2019.108224
Bartholy, J. & Pongrácz, R. (2020). A vártnál gyorsabban változó éghajlat és következményei. In Szathmáry E. (Ed.), Klímaváltozás és Magyarország (pp. 13–22.). Osiris Kiadó.
Bashford, A. & Chaplin, J. E. (2016). The New Worlds of Thomas Robert Malthus: Rereading the Principle of Population. https://doi.org/10.1080/10370196.2017.1339333 DOI: https://doi.org/10.1080/10370196.2017.1339333
Burger, J. R. (2020). Malthus on Population. In Encyclopedia of Evolutionary Psychological Science (pp. 1–10). Springer International Publishing. https://doi.org/10.1007/978-3-319-16999-6_1267-1 DOI: https://doi.org/10.1007/978-3-319-16999-6_1267-1
Corner, A., Roberts, O., Chiari, S., Völler, S., Mayrhuber, E. S., Mandl, S. & Monson, K. (2015). How do young people engage with climate change? The role of knowledge, values, message framing, and trusted communicators. WIREs Climate Change, 6(5), 523–534. https://doi.org/10.1002/wcc.353 DOI: https://doi.org/10.1002/wcc.353
Eshach, H. (2007). Bridging In-school and Out-of-school Learning: Formal, Non-Formal, and Informal Education. Journal of Science Education and Technology, 16(2), 171–190. https://doi.org/10.1007/s10956-006-9027-1 DOI: https://doi.org/10.1007/s10956-006-9027-1
Farmer, J., Knapp, D. & Benton, G. M. (2007). An Elementary School Environmental Education Field Trip: Long-Term Effects on Ecological and Environmental Knowledge and Attitude Development. The Journal of Environmental Education, 38(3), 33–42. https://doi.org/10.3200/JOEE.38.3.33-42 DOI: https://doi.org/10.3200/JOEE.38.3.33-42
Halbitter, A. A. (2022). Nevezéktani viták irányok és kutatások az iskolakertek körül. Szociálpedagógia, 19, 9–26. http://real-j.mtak.hu/23685/1/szocped19_v%C3%A9gleges.pdf (2024.01.30.)
Homoki, E. (2021). A környezetismeret tantárgy a NAT 2020 alapján, elvesztegetett évek. In Fodor, R., Karainé Gombocz, O. & Miklós, Á. K. (Eds.), Pedagógiai változások – a változás pedagógiája III. (pp. 137–144). Szaktudás Kiadó Ház.
Homoki, E. & Séllei-Máté, L. (2021). Környezeti attitűd mérése néhány egri általános iskola 4. osztályában. Acta Universitatis de Carolo Eszterházy Nominatae. Sectio Paedagogica, 44, 135–148. https://doi.org/10.46436/ActaUnivEszterhazyPedagogica.2021.135 DOI: https://doi.org/10.46436/ActaUnivEszterhazyPedagogica.2021.135
Homoki, E. & Sütő, L. (2012). Környezettudatos gondolkodás vizsgálata nyíregyházi középiskolák 9. évfolyamán. In Frisnyák, S. & Kókai, S. (Eds.), Tiszteletkötet Dr. Kormány Gyula egyetemi magántanár 80. születésnapjára (pp. 177–189). Nyíregyházi Főiskola Turizmus és Földrajztudományi Intézet.
Kónya, G. (2018). Környezeti attitűdöt befolyásoló hatástényezők. Képzés és Gyakorlat, 16(2), 115–126. https://doi.org/10.17165/TP.2018.2.8 DOI: https://doi.org/10.17165/TP.2018.2.8
Kulman, K. (2021). A bányászati és ipari tevékenységek környezetkárosító hatásaihoz köthető fogalmak ismeretének vizsgálata tanító szakos hallgatók körében. GeoMetodika 5(2), 53–68. https://geometodika.hu/wp-content/uploads/GM_12_2021_05_02.pdf (2024.01.30.)
Megyeriné, R. A. (2022). Iskolai terek – iskolaudvar, iskolakert. Szociálpedagógia, 19, 113–127. http://real-j.mtak.hu/23685/1/szocped19_v%C3%A9gleges.pdf (2024.01.30.)
Mondok, Zs. (2023). Részvételi megközelítés a környezeti nevelésben. GeoMetodika, 7(1), 103–112. https://geometodika.hu/wp-content/uploads/GM_17_2023_07_01.pdf (2024.01.30.)
Mónus, F. (2020). A fenntarthatóságra nevelés trendjei, lehetőségei és gyakorlata a közép- és felsőoktatásban. Debreceni Egyetem Felsőoktatási Kutató és Fejlesztő Központ (CHERD).
Mónus, F. (2022). A fenntarthatóságra nevelési törekvések hatásának értékelése hazai középiskolákban és kapcsolódó kutatásmódszertani ajánlások. Iskolakultúra, 32(8–9), 3–29. https://doi.org/10.14232/iskkult.2022.8-9.3 DOI: https://doi.org/10.14232/iskkult.2022.8-9.3
Nagy, B., Persa, M. & Munkácsy, B. (2020). Helyzetkép az iskolai és iskolán kívüli környezeti szemléletformálásról. Gyermeknevelés 8(3), 145–165. https://doi.org/10.31074/gyntf.2020.3.145.165 DOI: https://doi.org/10.31074/gyntf.2020.3.145.165
Nieuwenhuis, M., Knight, C., Postmes, T. & Haslam, S. A. (2014). The relative benefits of green versus lean office space: Three field experiments. Journal of Experimental Psychology: Applied, 20(3), 199–214. https://doi.org/10.1037/xap0000024 DOI: https://doi.org/10.1037/xap0000024
Ortiz-Ordoñez, J. C., Stoller, F. & Remmele, B. (2015). Promoting Self-confidence, Motivation and Sustainable Learning Skills in Basic Education. Procedia - Social and Behavioral Sciences, 171, 982–986. https://doi.org/10.1016/j.sbspro.2015.01.205 DOI: https://doi.org/10.1016/j.sbspro.2015.01.205
Otto, S., Evans, G. W., Moon, M. J. & Kaiser, F. G. (2019). The development of children’s environmental attitude and behavior. Global Environmental Change, 58, 101947. https://doi.org/10.1016/j.gloenvcha.2019.101947 DOI: https://doi.org/10.1016/j.gloenvcha.2019.101947
Pavlova, M. (2012). Towards using transformative education as a benchmark for clarifying differences and similarities between Environmental Education and Education for Sustainable Development. Environmental Education Research, 19(5), 656–672. https://doi.org/10.1080/13504622.2012.736476 DOI: https://doi.org/10.1080/13504622.2012.736476
Ram, U. & Ram, F. (2021). Demographic Transition in India: Insights Into Population Growth, Composition, and Its Major Drivers. Oxford Research Encyclopedia of Global Public Health. https://doi.org/10.1093/acrefore/9780190632366.013.223 DOI: https://doi.org/10.1093/acrefore/9780190632366.013.223
Seres, Z. (2019). Környezeti szemléletformálás – A fenntarthatóság témakörének feldolgozási módszerei és eszközei a földrajztanításban. Új Pedagógiai Szemle 69(9–10), 34–56. https://epa.oszk.hu/00000/00035/00195/pdf/EPA00035_upsz_2019_09-10.pdf (2024.01.30.)
Seres, Z. (2021). Majd akkor megyünk át a hídon... – A 2020-ban megjelent tantervi szabályozók hatása a földrajz tantárgyra és a természettudományokra. Iskolakultúra 31(5), 108–124. https://www.iskolakultura.hu/index.php/iskolakultura/article/view/34284 (2024.01.30.)
Seres, Z. & Makádi, M. (2022). Változik-e a földrajztanítás módszertani kultúrája? Iskolakultúra, 32(3), 84–102. https://doi.org/10.14232/ISKKULT.2022.3.84 DOI: https://doi.org/10.14232/ISKKULT.2022.3.84
Sánchez-Llorens, S., Agulló-Torres, A., Del Campo-Gomis, F.J. & Martinez-Poveda, A. (2019). Environmental consciousness differences between primary and secondary school students. Journal of Cleaner Production 227(1), 712–723. https://doi.org/10.1016/j.jclepro.2019.04.251 DOI: https://doi.org/10.1016/j.jclepro.2019.04.251
Sharifi, A. (2021). Co-benefits and synergies between urban climate change mitigation and adaptation measures: A literature review. Science of The Total Environment, 750, 141642. https://doi.org/10.1016/j.scitotenv.2020.141642 DOI: https://doi.org/10.1016/j.scitotenv.2020.141642
Szászi, B. (2024). Környezeti nevelés és fenntarthatóságra oktatás az általános iskolák felső tagozatán – pedagógusok szemszögéből vizsgálva. Acta Universitatis de Carolo Eszterházy Nominatae. Sectio paedagogica, 45, 213–227. https://doi.org/10.46436/ActaUnivEszterhazyPedagogica.2023.213 DOI: https://doi.org/10.46436/ActaUnivEszterhazyPedagogica.2023.213
United Nations Education. (1977). Tbilisi Declaration (1977). Scientific, and Cultural Organization & United Nations Environment Programme. from http://www.gdrc.org/uem/ee/tbilisi.html (2024.01.31.)
Ütőné Visi, J. (2024). Aktivitásra ösztönző programok a fenntarthatóságra nevelésben. GeoMetodika 8(1), 79–88. https://geometodika.hu/aktivitasra-osztonzo-programok-a-fenntarthatosagra-nevelesben/ (2024.01.30.)
van de Wetering, J., Leijten, P., Spitzer, J. & Thomaes, S. (2022). Does environmental education benefit environmental outcomes in children and adolescents? A meta-analysis. Journal of Environmental Psychology, 81, 101782. https://doi.org/10.1016/j.jenvp.2022.101782 DOI: https://doi.org/10.1016/j.jenvp.2022.101782
van den Bogerd, N., Dijkstra, S. C., Tanja-Dijkstra, K., de Boer, M. R., Seidell, J. C., Koole, S. L. & Maas, J. (2020). Greening the classroom: Three field experiments on the effects of indoor nature on students’ attention, well-being, and perceived environmental quality. Building and Environment, 171, 106675. https://doi.org/10.1016/j.buildenv.2020.106675 DOI: https://doi.org/10.1016/j.buildenv.2020.106675
Varjas, J. (2021). A fenntartható fejlődés megjelenése Magyarország és Anglia földrajztanterveiben. Modern Geográfia, 16(2), 21–41. https://doi.org/10.15170/MG.2021.16.02.02 DOI: https://doi.org/10.15170/MG.2021.16.02.02
Yeager, D. S., Dahl, R. E. & Dweck, C. S. (2018). Why Interventions to Influence Adolescent Behavior Often Fail but Could Succeed. Perspectives on Psychological Science, 13(1), 101–122. https://doi.org/10.1177/1745691617722620 DOI: https://doi.org/10.1177/1745691617722620
Zufiaurre, B., Albertin, A. M. & Belletich, O. (2014). Education for Healthy Sustainable Development. Procedia – Social and Behavioral Sciences, 132, 196–202. https://doi.org/10.1016/j.sbspro.2014.04.298 DOI: https://doi.org/10.1016/j.sbspro.2014.04.298
Downloads
Published
How to Cite
Issue
Section
License
Copyright (c) 2025 Author
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-ShareAlike 4.0 International License.
