Amikor az apa megy GYES-re – Az apasági szabadság igénybevételének szabályozása és hatása
DOI:
https://doi.org/10.31074/gyntf.2024.3.244.256Kulcsszavak:
apasági szabadság, apaszerep, gyermekgondozás, gondoskodó apaságAbsztrakt
A tanulmány szakirodalmi áttekintést ad az apasági szabadság és a gyermekgondozási szabadság apák általi igénybevételét lehetővé tevő jogi szabályozás elemeiről – kitérve az európai gyakorlatra –, illetve azon nemzetközi és hazai kutatási eredményekről, amelyek az apasági szabadság, a szülői szabadság apák általi igénybevételének családi életre, személyközi kapcsolatokra gyakorolt előnyeiről számolnak be. Az apasági szabadság igénybevétele nemcsak az apaság élményének intenzívebb megélésére, az apa-gyermek kötelék elmélyítésére, valamint a párkapcsolat megerősítésére hathat kedvezően, hanem csökkentheti a családon belüli munkamegosztás egyenlőtlenségét, továbbá javíthatja az anyák munkaerőpiaci helyzetét.
Letöltések
Hivatkozások
Cabrera, N. J., Ryan, R. M., Shannon, J. D., Brooks-Gunn, J., Vogel, C., Raikes, H., Tamis-LeMonda, C. & Cohen, R. (2004). Low-Income Fathers’ Involvement in Their Toddlers’ Lives: Biological Fathers From the Early Head Start Research and Evaluation Study. Fathering: A journal of theory, research & practice about men as fathers, 2(1), 5–36. https://doi.org/10.3149/fth.0201.5
Chesley, N. (2011). Stay-at-home fathers and Breadwinning mothers. Gender & Society, 25(5), 642–664. https://doi.org/10.1177/0891243211417433
Cygan-Rehm, K. Kuehnle, D., & Riphahn, R. T. (2018). Paid parental leave and families’ living arrangements. Labour Economics, 53, 182–197. https://doi.org/10.1016/j.labeco.2018.05.008
Drjenovszky, Z. & Sztáray Kézdy, É. (2020). Apák a munkaerőpiacon kívül.Munkaügyi Szemle, 2020/december 1-4.
Drjenovszky Z. & Sztáray Kézdy É. (2021). Kisgyermekes szülők a munkaerőpiacon: Otthonlévő apák – Dolgozó anyák (I. rész), Otthonlévő apák tapasztalatai. Új munkaügyi Szemle, 2(4), 31–42.
Drjenovszky, Z, & Sztáray Kézdy, É. (2023a). The distribution of unpaid domestic work in Hungarian stay-at-home father—working-mother families. Social Sciences, 12(3), 116. https://doi.org/10.3390/socsci12030116
Drjenovszky Z. & Sztáray Kézdy É. (2023b). A munka es a magánélet közti egyensúly alakulása a kisgyermekkel otthon lévő apák családjában. Szociológiai szemle, 33(2), 29–55. https://doi.org/10.51624/szocszemle.2023.2.2
Duvander, A., Lappegard, T. & Johansson, M. (2020). Impact of a reform towards shared parental leave on continued fertility in Norway and Sweden. Population Research and Policy Review, 39(6), 1205–1229. https://doi.org/10.1007/s11113-020-09574-y
Gregor A. (2016). A nemi szerepekkel kapcsolatos attitűdök a 2000-es években Magyarországon. Socio.hu Társadalomtudományi Szemle, 6(1), 89–111. https://doi.org/10.15476/elte.2014.124
Haas, L. & Hwang, C. P. (2019). Workplace support and European fathers’ use of state policies promoting shared childcare. Community, Work & Family, 22(1), 1–22. https://doi.org/10.1080/13668803.2019.1569353
Jurado-Guerrero, T. & Muñoz-Comet, J. (2021). Design matters most: Changing social gaps in the use of fathers’ leave in Spain. Population Research and Policy Review, 40(3), 589-615. https://doi.org/10.1007/s11113-020-09592-w
Kiss,K. D., Herskovits D. & Torzsa G. (é.n.). A magyar államok viszonyulása a liberális szakpolitikákhoz. 21 Kutatóközpont - FNF-21 Kutatóközpont. https://www.21kutatokozpont.hu/wp content/uploads/2021/11/fnf_3.pdf (2024. 04. 13.)
Koltai L. (2010). Babázó apák. In Szikra D. (Ed.), Családpolitikák változóban (pp. 68–78). Szociálpolitikai és Munkaügyi Intézet.
Knoester, C., Petts, R. J. & Pragg, B. (2019). Paternity leave-taking and father involvement among socioeconomically disadvantaged US fathers. Sex Roles, 81(5–6), 257–271. 10.1007/s11199-018-0994-5
Lee, Y. E. (2024). Childcare sharing and family happiness: analyzing parental and child well-being in the actor-partner interdependence model. Frontiers in Public Health, 12, https://doi.org/10.3389/fpubh.2024.1361998
Mauerer, G. (2023). Paid Parental Leave in Correlation with Changing Gender Role Attitudes. Social Sciences, 12(9), 490. https://doi.org/10.3390/socsci12090490
Makay Z. & Spéder Z. (2018). Apaság: A férfiak gyermekvállalása és családi szerepei. In Monostori J., Őri P. & Spéder Zs. (Eds.), Demográfiai portré 2018: Jelentés a magyar népesség helyzetéről (pp. 65–82). KSH Népességtudományi Kutatóintézet.
OECD (2020) Foglalkoztatás 2020. (https://www.oecd.org/gender/Summary-Inception-Hu.pdf (2024.04.13.)
Petts, R. J., Knoester, C. & Waldfogel, J. (2020). Fathers’ paternity leave-taking and children’s perceptions of father-child relationships in the United States. Sex Roles, 82, 173-188. https://doi.org/10.1007/s11199-019-01050-y
Petts, R. J. & Knoester, C. (2018). Paternity leave and parental relationships: Variations by gender and mothers’ work statuses. Journal of Marriage and Family, 81(2), 468–486. https://doi.org/10.1111/jomf.12545
Pizarro, J. & Gartzia, L. (2024). Paternity leave: A systematic review and directions for research. Human Resource Management Review, 34(1), 101001. https://doi.org/10.1016/j.hrmr.2023.101001
Rehel, E. M. (2014). When dad stays home too: Paternity leave, gender, and parenting. Gender and Society, 28(1), 110–132. https://doi.org/10.1177/ 0891243213503900
Sponton, A. & Dutreuilh, C. (2023). Reluctant Fathers? A Mixed-Methods Approach to Grasp the Diversity of Mechanisms Behind Paternity Leave Non-Take-Up. Population, 78(1), 83–116.
Szalma I. & Takács J. (2022). Családszociológiai mozaik. Szociológiai tudástár 13. A Debreceni Egyetem BTK Szociológia és Szociálpolitika Tanszékének sorozata Debreceni Egyetemi Kiadó.
Sztárayné Kézdy É., Drjenovszky Zs. & Dupcsik, Cs. (2019) Miért megy az apa GYES-re? In Furkó, P. & Szathmári, É. (Eds.), Népszerű tudomány, tudománynépszerűsítés: A Károli Gáspár Református Egyetem 2019-es évkönyve (pp. 220–232). L’Harmattan.
Sztáray Kézdy É. & Drjenovszky Zs. (2021a). Gondoskodásviszonyok a gyermekükkel otthon lévő apák családjaiban Magyarországon, Socio.hu Társadalomtudományi Szemle, 11(4), 138–161. https://doi.org/10.18030/socio.hu.2021.4.138
Sztáray Kézdy É. & Drjenovszky Zs. (2021b) Hungarian Stay-at-Home Fathers: A New Alternative for Family Wellbeing, Social Sciences, 10(6), 197. https://doi.org/10.3390/socsci10060197
Sztáray Kézdy É. (2024) A magyar családtámogatási rendszer az apák szemszögéből. In Drjenovszky Z., Sztáray Kézdy É. & Török, E. (Eds.), Kutatás, képzés, közösség. A Károli Gáspár Református Egyetem Szociológia Tanszékének jubileumi tanulmánykötete. L’Harmattan.
Takács J. (2017). Aktívan törődő apák Magyarországon. Szociológiai Szemle, 27(3), 104–126.
##submission.downloads##
Megjelent
Hogyan kell idézni
Folyóiratszám
Rovat
License
Copyright (c) 2024 Szerző
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-ShareAlike 4.0 International License.
