Tanítójelöltek pályával kapcsolatos kompetenciaérzetének vizsgálata
DOI:
https://doi.org/10.31074/gyntf.2024.3.92.109Kulcsszavak:
tanítójelölt, módszertani tudatosság, kompetenciaAbsztrakt
A tanulmány fókuszában a pedagógusjelöltek módszertani tudatosságára és adaptivitására irányuló tényezők feltárása áll. A kvantitatív eredmények egy átfogó, a trianguláció elvét képviselő kutatás egy részét képezik, melyek az írásbeli ankét módszerével kerültek felvételre. A kutatási mintát az Eszterházy Károly Katolikus Egyetem Jászberényi Campus végzős nappali és levelező tagozatos (N = 56) tanító szakos hallgatói jelentik. Hipotézisem szerint a tanító szakos hallgatók elméleti és gyakorlati tudásra vonatkozó nézete és kompetenciaérzete variábilis, felfedezhető a kezdő szakaszra jellemző aspektusok megjelenése. Az eredmények alapján kiderül, hogy a végzős tanító szakos hallgatók által sikeresnek vélt tanulmányi eredményeket főként az adottságaiknak, illetve a tanulásra befektetett időnek tulajdonítják. A hallgatók saját tanítási gyakorlatukat és szakmai kompetenciáikat viszonylag magasra értékelik (gyerekekkel, pedagógusokkal történő kapcsolat kialakítása, IKT-eszközök használata, tanulási környezet kialakítása) Jelen kutatás adatai hasznos és újszerű adatokat szolgáltatnak a hallgatók pedagógiai tudatosságáról és módszertani adaptivitásának egyes területeiről is.
Letöltések
Hivatkozások
Anderson, L. W., Krathwohl, D. R., Airasian, P. W., Cruikshank, K. A., Mayer, R. E., Pintrich, P. R. & Wittrock, M. (2001). A taxonomy for learning, teaching, and assessing: A revision of Bloom’s taxonomy of educational objectives. Addison Wesley Longman.
Czike B. (2004). A pedagógus-szerep változása és hatása a személyiségfejlődésre. Doktori disszertáció. Eötvös Lóránd Tudományegyetem.
Bernhardt, R. (2022). Pedagogical procedures and reflections in the focus of prospective teachers’ teaching practice. In Juhász E. & Kattein-Pornói R. (Eds.), Oktatás egy változó világban – Kutatás, innováció, fejlesztés: Absztraktfüzet. (pp. 317–318) https://hera.org.hu/wp-content/uploads/2022/05/Absztraktk%C3%B6tet-2.pdf
Blömeke, S. & Delaney, S. (2012). Assessment of teacher knowledge across countries: A review of the state of research. ZDM Mathematics Education, 44, 223–247. https://doi.org/10.1007/s11858-012-0429-7
Blömeke, S., Gustafsson, J.-E. & Shavelson, R. J. (2015). Beyond Dichotomies. Zeitschrift für Psychologie , 223(1), 3–13. https://doi.org/10.1027/2151-2604/a000194
Caselmann, C. (1964). Wesenformen des Lehrers. Versuch einer Typenlehre. Klett.
Dietrich, J., Dicke, A.-L., Kracke, B. & Noack, P. (2015). Teacher Support and its Influence on Students’ Intrinsic Value and Effort: Dimensional Comparison Effects Across Subjects. Learn. instruction 39, 45–54. https://doi.org/10.1016/j.learninstruc.2015.05.007
Európai Bizottság (2011). CoRe: Competence Requirements in Early Childhood Education and Care. https://www.voced.edu.au/content/ngv:54944
Falus I. (2004). A pedagógussá válás folyamata. Educatio. 13(3), 359–374.
Fuller, F. F. (1969). Concerns of teachers: A developmental characterization. American Educational Research Journal, 6, 207–226. https://doi.org/10.3102/00028312006002207
Furcsa L. (2020). Differenciálás – régen és most. In Varró B. (Ed.), Tudomány régen és most: mit kutatunk másként? (pp. 19–27) EKE Líceum Kiadó.
Gombocz O. & Gombocz J. (2019). A pedagógus személyisége a tudományban és a gyakorlatban – a tanárképzés. In Kaposy J. & Szőke-Milinte E. (Eds.), Pedagógiai változások – a változás pedagógiája. (pp. 106–117). Szaktudás Kiadó Ház.
Goudas, M., Biddle, S. & Underwood, M. (1995). A Prospective Study of the Relationships Between Motivational Orientations and Perceived Competence with Intrinsic Motivation and Achievement in a Teacher Education Course. Educational Psychology, 15(1), 89–96. https://doi.org/10.1080/0144341950150108
Harden R. M. & Crosby J. (2000). The good teacher is more than a lecturer – the twelve roles of the teacher. Medical Teacher, 22(4), 334–347. https://doi.org/10.1080/014215900409429
Hegyi I. (1996). Siker és kudarc a pedagógus munkájában. OKKER.
Kelemen L. (2008). Az óvodapedagógus-képzés és a pedagógusi képességek fejlődésének összefüggései. Doktori Értekezés. Debreceni Egyetem.
Kisné Bernhardt, R. & Kriegel Zs. (2017). Kreatív szerepértelmezés a pedagógusjelöltek metaforáiban. Acta Beregsasiensis. 16(1), 126–136.
Kimmel M. (2006): A tanári reflexió korlátai. Pedagógusképzés, 3–4, 35–49.
Körmöczi K. (2019). A gyermek szükségleteire épített tanulás az óvodában. Flaccus Kiadó.
Kraiciné Szokoly M. (2006). Pedagógus – andragógus szerepek és kompetenciák az ezredfordulón. ELTE Eötvös Kiadó.
Nagy J. (2000). XXI. század és nevelés. Osiris Kiadó.
Nagy M. (2004). Pályakezdés, mint a pedagógusképzés középső fázisa. Educatio, 3, 375–390. https://www.igi-global.com/chapter/initial-teacher-education-induction-and-in-service-training/173270
Molnár M. (2020). A digitális tanulási környezet pedagógiai tényezői. In Varró B. (Ed.), Testvérvárosi gondolatok a pedagógiáról (pp. 39–55). Eszterházy Károly Egyetem.
OECD (2013). Supporting teacher competence development. https://ec.europa.eu/assets/eac/education/policy/school/doc/teachercomp_en.pdf (2020.10.12.)
Pekrun, R. (2006). The Control-Value Theory of Achievement Emotions: Assumptions, Corollaries, and Implications for Educational Research and Practice. Educational Psycholology Reviev, 18(4), 315–341. https://doi.org/10.1007/s10648-006-9029-9
Rosenberg, E. L. (1998). Levels of Analysis and the Organization of Affect. Review of General Psychology, 2(3), 247–270. https://doi.org/10.1037/1089-2680.2.3.247
Rossi P.G., Magnoler, P., Mangione, G.R., Pettenati, M.C. & Rosa A. (2017). Initial Teacher Education, Induction, and In-Service Training: Experiences in a Perspective of a Meaningful Continuum for Teachers’ Professional Development. In Dikilitaş, K. & Erten, I. H. Facilitating In-Service Teacher Training for Professional Development. (pp. 15–40) IGI Global. https://doi.org/10.4018/978-1-5225-1747-4.ch002
Rókusfalvy P. (1981, Ed.). Pedagógusszemélyiség és tanárképzés. Tankönyvkiadó.
Sallai É. (1994). A pedagógus mesterség tartalma és tanulhatósága, különös tekintettel a pedagógusszemélyiség kialakulására. Doktori értekezés. ELTE.
Selvi, K. (2010). Teachers’ competencies. International Journal of Philosophy of Culture and Axiology, 7(1), 167–175. https://doi.org/10.5840/cultura20107133
Smit, R. Rietz F. & Robin N. (2021). Interactions of Feelings of Competence and Motivation of Pre-Service Science Teachers in Their Laboratory Course: A Dynamic Multilevel Modeling Approach. Educational Psychology, 6, 1–12. https://doi.org/10.3389/feduc.2021.714495
Szaszkó, R. (2016). Student Teacher Inquiry-Based Learning Through ‘You Tube’. In Boyd, P. & Szplit, A. (Eds.), Student Teachers Learning Through Inquiry: International Perspectives (pp. 6–74), Wydawnictwo Attyka.
Szebeni R. (2010). A kompetencia alapú oktatás pedagógus személyiség háttere. Doktori értekezés. Debreceni Egyetem.
Tobin, K. & Ritchie, S. M. (2012). Multi-method, Multi-Theoretical, MultiLevel Research in the Learning Sciences. The Asia-Pacific Education Researcher, 21(1), 117–129.
Tus, C. (2009). A pedagóguspálya pályapedagógiai követelményei összhangjának problematikája a pedagógiai kreatológia vonatkozásában. Iskolakultúra, 19(11), 102–110.
Zagyváné Szűcs I. & Falus I. (2021, Eds.). Didaktika - Elméleti alapok a tanítás tanulásához. Akadémiai Kiadó.
##submission.downloads##
Megjelent
Hogyan kell idézni
Folyóiratszám
Rovat
License
Copyright (c) 2024 Szerző
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-ShareAlike 4.0 International License.
